Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - Gróf Csáky István

MAGYAR KÜLPOLITIKA A ÍIAGIAR REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 12. S Z. BUDAPEST 1 9 3 8 Gróf Csáky István Magyarország kormányzója az eltávozott Kánya Kálmán helyébe gróf Csáky Istvánt nevezte ki külügyminiszterré. Gróf Csáky István, aki fényes diplomáciai pályafutása után mostani kinevezéséig, mint a külügyminisztérium kabinetfőnöke, mint Kánya Kálmán legbensőbb bizalmasa és munkatársa, igen jelentős pozíciót töltött be, az ifjú diplomatageneráció legtehetségesebb tagja. Kinevezése nemcsak itthon, a külföldön is általános megelégedést keltett. A vezető angol lap, a Times, mint a legragyogóbb képességű fiatal diplomatát üdvözli. A német sajtó az ifjabb külpolitikai iskola egyik legtehetségesebb diplomatáját látja benne, aki azt tekinti feladatának, hogy a magyar revíziós küzdelemben is bevált Róma— Berlin-tengellyel szoros együttműködésben dolgozzék. Az olasz sajtó hangoztatja, hogy Csáky István gróf személye nagy rokonszenvnek örvend Olaszországban, ahol — a cseh-magyar válság idején — döntő fontosságú tárgyalást folytatott Mussolini miniszterelnökkel. A lengyel sajtó örömmel állapítja meg, hogy a fiatal és energikus Csáky István gróf ereiben Báthory István lengyel király vére folyik. Valóban úgy tűnik fel, mintha gróf Csáky István külügyminiszterségében azoknak a ragyogó magyar diplomatáknak sora folytatódnék, akik valamikor Bécsben, Párizsban és Londonban a képesség és romantika varázslatát egyaránt ragyogtatták. Az egyéni szeretetreméltóság és származás romantikája vonzó, ellenállhatatlan hátteret és a siker igéretét adja annak a komoly és kemény munkának, melyet gróf Csáky István eddig is folytatott s ami eztán még nagyobb feladatként vár rá. Mi, magyarok, osztatlan örömmel fogadjuk a külföld rokonszenvét és elismerését gróf Csákv István egyénisége és képességei iránt, annál is in kább, mert e rokonszenves fogadtatásban a magyar külpolitika kívánságainak méltányos megértését látjuk. Ha a külföld közvéleménye örvend azon, hogy a magyar külpolitikát tehetséges és rokonszenves külügyminiszter képviseli, akkor örvendenie kell e rokonszenves és tehetséges diplomata sikereinek is. Ez a siker pedig nem lehet más, mint a müncheni értekezlet szellemének, a bécsi döntő bíróság szellemének értelmében a magyar külpolitika, a magyar revízió igazságos követeléseinek érvényesülése. Gróf Csáky István, miután részt vett a várakozás magyar külpolitikájában, mely megtermetté méltó gyümölcseit, most hivatott hordozója a cselekvő magyar külpolitikának, mely — a Gondviselés akaratából — szintén meghozza méltó gyümölcseit. Az új külügyminiszter magas elvi szintről tekinti át a külpolitika egész területét. Jól tudja, hogy ma nemcsak a régi értelemben vett államközi külpolitika, hanem belső vonatkozású nemzetközi politika is van. A Róma-Berlin erővonal szívó erejét, mint Középeurópa politikusa, tisztán látja, de, mint magyar külpolitikus, minden idegszálában érzi a magyar függetlenség mindenek fölött valóságát. A régi idők magyar külpolitikusai, külső, vagy belső tragédia árán tudták a magyar függetlenség legyőzhetetlen vágyát a reális politika követelményei mellé állítani, vagy attól elszakítani. Középeurópa hatalmas erővonulatának kialakulása megkíméli e tragikus dilemmától a magyar politikusokat. A régi Középeurópának a Habsburgház által képviselt politikája kicsinyes birtok- és hatalmi politika volt a mai népi politikához képest, mely nem a szinte telekkönyvileg bejegyzett tulajdon jogban látja törekvései érvényesülését. Az uralom, mely népét megbecsüli, melynek kizárólagos elvi jogcíme a nép felemelése és szolgálata, nem homályosíthatja el ezt az elvet más népek leigázásával. Németország vezére és Olaszország vezére csak e népi elv mellett tettek hitet, mikor Csáky István gróf előtt kijelentették, hogy szükségük van erős és független Magyarországra. Gróf Csáky István, mint külügyminiszter, mikor Magyarország külügyi vezetésében Európa gerincéhez simul, egyúttal az ország függetlenségét is védelmezi. A magyar külpolitikusok és egyúttal a magyar nemzet felől a lelki meghasonlás veszedelme múlt el örökre. Magyarország reális politikát követhet, anélkül, hogy függetlensége, biztonsága és magyarsága veszélyben forogna. Másik határozott álláspontja gróf Csáky Istvánnak a belső, nemzetközi vonatkozású politikában a kisebbséggel való bánásmód kérdése. — Azt kívánjuk, — mondta — hogy a magyarországi kisebbségek otthon érezzék magukat nálunk... A kisebbség ne legyen kisebbség ebben az országban és ne érezze, hogy ő kisebbség. Azonban el kell dönteniök saját lelkükben, vájjon tényleg arra törekszenek-e, hogy a vendéglátó testvéri magyar gondolaton belül népi sajátságaik megóvására és ápolására törekszenek-e, vagy pedig a magyarság ellen fordulva, irredenta politikát akarnak-e követni. Amint az első esetben azért az erkölcsi és anyagi tőkéért, melyet ők ennek az országnak jelentenek, teljes viszonzásra számíthatnak, addig a második esetben a magyar államhatalom szigorú kezét nem tudják elkerülni. E szavakban bennfoglaltatik a magyarországi