Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 12. szám - A népi elv román vonatkozásban

2 MAGYAR KÜLPOLITIKA kisebbségek Magna Charta-ja, de bennfoglaltatok annak a türelemnek és méltányosságnak kifejezése is, mely az erőn nyugszik. És azt hisszük, magyar részről ez volt és ez lesz mindig a belső „nemzetközi" politika törhetetlen irányvonala. A népi eh román vonatkozásban Irta; Lukács György Csonka-Magyarország éltető gondolata első perctől kezdve a revízió volt ós az marad ezután is. Revíziós törekvéseiben Csonka-Magyarország nem helyezkedett az erőszak álláspontjára, hanem kezdettől fogva a békés revízió mellett tört lándzsát. Kitartásának első gyümölcsét élvezi most abban a semmikép le nem kicsinyelhető eredményben, hogy visszakapta a Felvidék egy részét, Szlovákia és Kárpátalja déli részét, 12.000 négyszögméter területtel és 1 millió lakossal, kiknek 86.6 percentje magyar. Csonka-Magyarország területe tehát 'immár 105.000 négyszögkilométer, mintegy 3000 négyszögikilométerrel nagyobb, mint az a terület, melyet Románia Magyarországtól elszakított, lakossága pedig 10 millió és 10 és V" millió közt ingadozik. A békés revízió ezen első eredményének megszületése után az eddiginél is fokozottabb erővel kell folytatnunk békés revíziós küzdelmünket. További eredményeinkre esélyeink tagadhatatlanul jobbak, mint eddig voltak. Jobbak először azért, mert a Nemzetek Szövetsége által 20 'éven keresztül megdönthetetlennek hirdetett status quo elve végre megingott és helyébe lépett Középeurópa ethnikai alapon való újjárendezésének elve. Másodszor azért, mert a kisantantnak nevezett szövetség, melynek összetartó kapcsa a. Magyarország elleni közös gyűlölet volt, végre felbomlott. Harmadszor azért, mert Csonka-Magyarország hadügyi szuverenitása helyre van állítva s az ország immár számbajövő haderővel rendelkezik és haderejének erőteljes továbbfejlesztése nemzeti programra jának első pontjává emelkedett. Ezután tehát nemcsak az igazságra és barátaink megértésére támaszkodhatunk, hanem az erőre is, melyet jelentünk. Tudvalevőleg eddigi békés revíziós politikánkban két elv vezérelt bennünket: a nemzetiségi vagy ethnikai, legújabb elnevezés szerint népi elv, mely immár általános elismerést nyert és a Felvidék déli részének visszacsatolásában gyakorlatilag is alkalmazásba került, — és a népek önrendelkezési jogának elve, melynek diadalra jutása esetén a történelmi Magyarország nem magyar ajkú népeinek vagy népcsoportjainak önszántukból való visszatérésére számítunk. A cseh krízis folyamán ez a második elv is már-már részben diadalmaskodni látszott és úgy mutatkozott, hogy Lengyelország erélyes támogatásával megvalósul a Ruthénföld önkéntes visszacsatlakozása csonka hazánkhoz. Sajnos, ez egyelőre nem történt meg, a kérdés azonban korántsom jutott nyugvópontra és tárgyilagos megítélésünk szerint a viszonyok ereje'rövidesen ki fogja kényszeríteni a ruthén népszavazást, ami a rurhének önkéntes visszatérésével egyértelmű. Mi további küzdelmeinkben természetesen, ugyanúgy, mint eddig tettük, egyforma lelkesedéssel fogunk harcolni mind a két elv mellett. Hogy visszatérjünk a máris diadalmaskodott ethnikai elvre, a viszonyok tárgyilagos megítélőjének lehetetlen elzárkóznia az elöl, hogy ez az elv, mely Csehország esetében feltétlen elismerést nyert, szükségkép folytatni fogja hódító útját. Lehetetlen az, hogy a csehszlovák köztársaságtól visszakapott magyarlakta területek visszatérése a másik két utódállambeli magyarlakta területekre visszahatással ne legyen. A müncheni négyhatalmi megállapodásnak és az azzal kapcsolatos bécsi döntőbírósági ítéletnek következményeit le kell vonnia Romániának és Jugoszláviának is. A csonka Magyarországgal összefüggő magyarlakta területeket az ethnikai elv alapján ezektől az államoktól is vissza kell kapnunk, úgy, amint Csehországtól visszakaptuk a megfelelő területeket. A jelen alkalommal a kérdést Románia szempontjából kívánj ulk vizsgálat tárgyává tenni. Alkalmat ad nekünk arra Comnen román külügyminiszternek a napi sajtót végigjárt intervju-szerű nyilatkozata, mely abban csúcsosodik ki, hogy román impérium alatt levő területnek Magyarországhoz való visszacsatolásáról nem lehet szó, legfeljebb arról lehet beszélni, nem volna-e módja annak, hogy a romániai magyarok kicseréltessenek a magyarországi románokkal. Ugy látszik, a román külügyminiszter nem akar tudomást venni arról, hogy román impérium alatt majdnem 2 millió magyar él, magyar impérium alatt pedig 24 ezer román. Ha a népek élettelen tárgyak gyanánt való csereberéjének bizarr gondolata már önmagában nem volna képtelenség, maga a tátongó számbeli különbözet is, melyre rámutattunk, lehetetlenné tesz minden komoly vitatkozást ezen a téren. Ellenben igenis rámutatunk az alábbiakban arra, hogy minden földrajzi, történelmi és gazdasági elv és szempont félretétele mellett is csupán a népi elv alapján milyen _ jogos követelései vannak Csonka-Magyarországnak Romániával szemben. A trianoni határ mentén Ugocsa vármegye és Nagyvárad között mintegy 35—50 kilométer széSÍPOS ZOLTÁN hentes és mészáros Budapest, VIII., Magdolna-utca 36. szám. TELEFON: 133-589 Gyomorbetegeknek sótalan gyógysonka és házi hentesáru. — Naponta saját vágású I. rendű sertés-, borjú- és marhahúsok.