Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - Rothermere és Rákosi

MAGYAR KÜLPOLITIKA különállását a Szent Vencel koronája alá tartozó cseh-morva területektől. Végül szemléltető térképekben ismerteti Cseh­szlovákia geopolitikai helyzetét, a Csehországhoz csatolt szlovák-, magyar és ruszintöbbségű terü­letek vázlatát és a magyar ipar pártolását feltün­tető térképet, mely ismerteti a háború előtti Ma­gyarországnak az ipar pártolására fordított össze­geknek térképét, melyből megállapítható, hogy Nagy-Magyarországnak a 'legjobban felkarolt te­rülete a mai Szlovenszkó volt. A tanulmányt, magas szempontjai mellett aktualitása teszi különösei érdekessé. Egyik érté­kes fejezetét egyébként „Hlinka harca a szlovák autonómiáért" címmel lapunknak e számában kö­zöljük. Rotherniere es Rákosi Tíz esztendővel ezelőtt, 1928-ban, Rákosi Jenő, Rotherniere Und lapjában, a Daily Mail-ban cikket irt, amehnek főbb részeit, ame­lyek külön érdekességnek a reví­ziós mozgalom első nagy siker? után, itt közöljük: Rothermere lord akciója az én hazám igaz­sága mellett a legcsodálatosabb dolgok közé tarto­zik népek és nemzetek történetében. Ránk, magya­rokra nézve olyan dolog, ami az isteni Gondviselés művének látszik. Feláll messze nyugaton, tőlünk messze távolban egy idegen férfiú és a rendelke­zésére álló hatalmával mintegy bűvös harsonával világgá kiáltja ki a mi nagy igazságunkat. És hatal­mas szavára a magyar szívek kigyul'adtak a hálá­tól és a reménytől, ellenségeink megdöbbentek és megremegtek, a világ pedig felfigyelt. És a magyar kérdés egy csapásra előlépett az európai problé­mák sorába. Nem csodás fordulat-e ez, egyetlen ember szavára? Igaz, hogy ez az ember két ellen­állhatatlan fegyverrel küzd egyszerre: nagylelkű szívével és államférfiúi elméje erejével. Küzd az igazságért ,melyet meglátott, egy a gazság határait érintő igazságtalanság e'len és küzd Európa eleven érdekéért. Ez utóbbiról, Európa érdekéről a ma­gyar igazságban, leit nekem feladatom itt az elő­kelő angol újságban az angol olvasó számára írnom. Nem aggodalom nélkül szegem meg ezt a té­mát. Mert amit én magyarul írok, azt nehézség nélkül le lehet fordítani angol nyelvre. De a ma­gyar ember mentalitása hozzá tud-e férni az angol ember mentalitásához? Amit eddig írtam, nem egyéb, mint megkísérlése valamely hídverésnek a két mentalitás között. Képzeljen el az olvasó két embert. Az egyik a magas hegytetőn áll s onnan néz le a mérhetetlen terü'etekre. A másik a völgy mélységében húzódik meg, s így szól az egyik: mindaz a terület, amelyet belátok, egy egész világ s ez a világ az enyém s az én szellemem lebeg fö­lötte. A másik, a völgy szerény lakója, így szól: enyim e kis ház és az udvar és nézek fel a hegyek­re s minden hegy és ami azon túl van, a másé." Ha e két ember egymással szóba áll: megfogják-e egy­mást érteni? Az ember a hegytetőn az angol; az ember a völgy egy rejteti zugában a magyar. Az egyik te vagy, e lapok olvasója, a másik én vagyok, e sorok írója: meg fogjuk-e egymást érteni? Kísé­1 éljük meg és reméljük a legjobbat. A kérdést így kell teltennünk: Mi érdeke van Nyugat-Európának abban, hogy a magyar igazság diadalmaskodjék az európai politikában? Különös, hogy mióta a magyar királyság megalakult, azóta semmiféle ázsiai betörés Európa felé a magyar határon túl nem jutott. így, Európa nyugatának nem csekély érdekében, egyfelől, mim egy vasék, szilárdan állott választófalképpen az északi és déli szlávok között és másfelől állott megdönthetetlenül mint bástya, minden keleti tö­rekvés előtt. Ez ime a mult. És mint állunk a jövővel szem­ben? Lesz-e Nyugat-Európának a nyugati kultúrá­ban felépült magyar várnégyszögre ezúttal is szük­sége? Fenyegeti-e a jövőben is Európát valamely invázió Ázsia titokzatos mélyéből. Hogy ez európai behatás alatt álmukból éb­redő ázsiai néptömeg mily fordulatot ad a vi­lágtörténelemnek, arról gondolkozni lehet, ma méj. beszélni korán volna. De hogy Európának számol­nia kell az ázsiai veszedelem ama részével, amely­lyel közvetlen érintkezésben van, és hogy fegyver­keznie is kell ellene nemcsak karddal és ágyúval, hanem rátermett és próbát tett nemzetek fenntar­tásával: az bizonyosnak látszik. Ez a rész pedig Oroszország és a Balkán. A mi szomorú korszakunk bőven megmutatta, hogy a szláv lélek a nyugati eszmék, a szabadság, az alkotmányosság iránt sem­miféle fogékonysággal nem bír. s hogy minden uralomnak, legyen az cári autokrácia vagy tanács­köztársaság, csak kicsapongásait ismeri és gyako­rolja. Két egymással ki nem békíthető világnézet á'l itt szemben: a nyugati alkotmányos gondolkozás és a szláv orthodoxia despotizmusa. Ez a kéi vi­lágáramlat itt Európa Keletén fog megütközni s Magyarország testén keresztül fogja első harcait megvívni, ha Európa elejét nem veszi e világhábo­rúnak, mely az idők méhében érlelődik. A magyar nép, bár ma még birtokában van ezeréves történelme öntudatának. Trianon bi­lincseiben széttépve, igaztalanul és oktalanul ká­rosítva, és fizikai erejének is csökkenésével elveszti históriai hivatásának érzéké; és öntudatát s akit a Gondviselés őrszemnek rendelt ki egy fon­tos állomásra, kényszeríttetik éppen azok által, akiknek biztonságát, kultúráját és kincseit őrizni Budapesti Kávésok ftvutovgalmi Ü.-T. Budapest, Vili., József-körut 38. TELEFONSZÁM: 1-392-77. Szállít: KÜLÖNLEGES KÁVÉ és TEA MINŐSÉGEKET. saját kávépőrkölde, mindennap friss pörköltkávé keverékek A legelőkelőbb fővárosi P kávé­hátak és hotelek szállítója.

Next

/
Thumbnails
Contents