Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - A revizió múltja és jövője. A Magyar Reviziós Liga munkássága

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 A magyar revíziós mozgalom fejlődésének értékmérője az a tény, hogy évről-évre mind több és több külföldi politikus, író és tudós keresi fel C§pnka-Magyarországot és itt helvszinen tanulmányozzák a magyar kérdést. 1933-tól kezdve 6 angol képviselői csoport és 5 francia képviselői csoport járt Magyarországon, de emellett eme két államból külön-külön is igen sok képviselő jött e! Magyarországba a trianoni kérdés tanulmányozása céljából. A csoportos külföldi újságírói látogatást 1928-ban az olasz újságírók kezdték meg, majd 1933 május havában 20 neves holland újságíró jött Magyarországba és hét napon keresztül Budapesten és a környéken tanulmányozták a magyar kérdést, négy napot pedig a határok tanulmányozásának szenteltek. 1935. évi október havában a Magyar Újságíró Egyesület meghívására 14 előkelő lengyel újságíró járt Magyarországon. 1938 június havában több előkelő német lap szerkesztője és munkatársa kereste fel Magyarországot, hogy a magyar problémát közelebbről megismerjék. Itt csak a fontosabb államokról é's a csoportos utazásokról tettünk említést, de nincs nap, hogy a világ legkülönfélébb részéről ne keresnék fel Magyarországot a dunavölgyi kérdés tanulmányozása céljából. A revíziós mozgalom történetében legjelentőségteljesebb esemény volt Benito Mussolini revíziós állásfoglalása. Benito Mussolini olasz miniszterelnök 1928 március 27-én, a trianoni békediktátum revíziója mellett foglalt állást és kijelentette, hogy „egy békeszerződés nem lehet sírbolt", majd ugyancsak Mussolini 1928 június 5-én, a szenátus ülésében kijelentette, hogy „a békeszerződések nem örökké valók". Mussolini azóta számtalan beszédben és cikkben foglalt állást a magyar revízió mellett. Mussolini megnyilatkozásának átütő hatása volt az egész világon és egymásután szólaltak meg a magyar igazság mellett a legelőkelőbb angol, amerikai, holland, német, stb. politikusok. Nagy szolgálatot tett a magyar revíziós mozgalomnak Borah amerikai szenátor nyilatkozata, amelyet 1931-ben Laval francia miniszterelnök látogatása alkalmával adott az amerikai újságíróknak. Ekkor tette meg Borah szenátor híres nyilatkozatát: „A békeszerződések revíziója nélkül nem lehet leszerelés, a leszerelés nélkül nem lehet bíkc és béke nélkül nincs kivezető út a gazdasági világkrízisből. Egymásután következtek a Vatikán állásfoglalása, Motta svájci köztársasági elnöknek 1932 február havában a leszerelési konferencián elmondott nagy beszéde, amelyben nyíltan állást foglalt a békeszerződések revíziója mellett. Majd nagy lökést adott a reviziós mozgalom fejlődésének Mac Donald angol miniszterelnöknek a laussannei konferencia megnyitó ülésén 1932 június hó 16-án elmondott beszéde, amelyben kijelentette, hogy az olyan kötelezettségeket, amelyek teljesíthetetleneknek bizonvultak, kölcsönös megállapodás útján revidiálni kell A reviziós mozgalom fejlődésének legfontosabb fokmérője azonban az a tény, hogy az utódállamok politikai köreiben nagy idegességet okozott a reviziós mozgalom előretörése és 1931-ben egymásután megalakították az úgynevezett antircviziós ligákat. A jugoszláv antireviziós liga 1931 április 8-án alakult meg. A román antireviziós liga 1931 január 10-én alakult meg Brankován herceg elnöklete alatt. A cseh antreviziós ligát 1931 március 13-án alakították meg. Elnöke: Adolf Prokupek képviselő, alelnöke: Baxa prágai polgármester lett. Az 1933. év volt a legjelentőségteljesebb a reviziós mozgalom történetében; ugyanis 1933 május havában Mac Donald angol miniszterelnök Mussolini olasz miniszterelnökkel egyetértésben a négyhatalmi paktumba belefoglalta a reviziós kérdést is. Egy másik fontos eseménye is volt 1933-ban a reviziós mozgalom történetének, nevezetesen az, hogy ebben az évben alakult meg Sir Róbert Gower angol képviselő vezetésével a magyarbarát angol képviselők csoportja, amelynek rövid időn belül 260 tagja lett. A harmadik fontos eseménye volt 1933-ban a reviziós mozgalomnak gróf Bethlen István és Eckhardt Tibor angliai előadásainak sorozata. Gróf Bethlen István és Eckhardt Tibor a legelőkelőbb angol egyesületekben és egyetemeken tartották meg előadásaikat és részben ezzel, részben személyes tárgyalásaikkal a magyar revízió ügyének igen nagy szolgálatot tettek. Az 1934., 1935. és 1936. évi világesemények: Németország felfegyverkezése, a Rajnavidék megszállása, az olasz-abeszin háború, a bolsevizmus előretörése és e'sősorban a gazdasági világkrízis mind siettették az európai válság megoldását, a dunavölgyi kérdés rendezését és ennek keretében a magyar revízió megvalósítását. A Népszövetség teljesen csődöt mondott, mivel eddigi működését a jelenlegi európai status quo megmerevítése érdekében rejtette ki. A Magyar Reviziós Liga egy évtizedes munkája során a külföldi közvéleményt meggyőzte arról, hogy az európai kibontakozás csak akkor vihető keresztül, ha az új rendezésben alkalmazzák az etnikai elvet és az önrendelkezési jog elvét. Ez az elv mind jobban és jobban hódított és a nagy államok politikusai magukévá tették. Ennek a felfogásnak adott kifejezést Sir Sámuel Hoare volt angol külügyminiszter, a Lordok Házának 1935. évi július hó 11-i ülésén, továbbá a Népszövetség 1935 szeptember 19-i ülésén. Beszédeiben Hoare volt angol külügvminiszter a statikus elvekkel szemben a dinamikus elvek érvényesítését követelte. Igen nagyjelentőségű a reviziós mozgalomra Lloyd George volt angol miniszterelnök beszéde, amelyet 1936 július 27-én az angol alsóházban mondott el. Eme beszédében Lloyd George többek között a következeket mondotta: „Sajnálattal kell megállapítanom, hogy döntéseink .sok esetben nem voltak indokoltak. Magyarországnak voltak egyes részei, amelyek Cseh-Szlovákiához kerültek megtámadhatatlan statisztikai adatok alapján, ez mutatja, hogy milyen veszedelmes dolog a statisztika, amit az is bizonyít, hogy e területek jelenleg magyar képviselőket küldenek a cseh-szlovák parlamentbe." Lloyd George állásfoglalását követte Eden volt angol külügyminiszter beszéde, amelyet 1936 szeptember 25-én mondott el Genfben. E beszédében Eden volt angol külügyminiszter nyíltan ás határozottan követelte a népszövetségi paktum 19. §-ának járhatóvá tételét és ezzel világosan síkraszállt a revízió mtíllett. További nagy lökést adott a reviziós mozgalomnak Benito Mussolini olasz miniszterelnök hatalmas beszéde, amelyet 1936 november 1-én a milanói Dóm-téren mondott el. Ebben a beszédében Mussolini kifejtette, hogy a Dunamedence helyzetét Magyarország nélkül rendezni nem lehet és hogy négy millió magyar nem é'het sokáig rabigában. Az 1937. évben tovább folytatott reviziós küz-