Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - A revizió múltja és jövője. A Magyar Reviziós Liga munkássága

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA delem azt eredményezte, hogy a nagyhatalmak mind világosabban felismerték a dunavölgyi helyzet tarthatatlanságát és keresték a kibontakozás módját. A több mint egyévtizedes reviziós küzdelem tehát megteremtette az elvi alapot, ez az etnikai elv érvényesítése és az önrendelkezési jog megvalósításában boatakozott ki. Sajnos, a nagyhatalmak nem léptek elég gyorsan a járható útra. Kétségtelen, hogy erre az útra a győztes hatalmakat a német birodalom kényszerítette akkor, amikor 1938 márciusában végrehajtotta az Anschluss-t. Az Anschluss megtörténte után kétségtelenné vált, hogy Cseh-Szlovákia helyzete tarthatatlan és az etnikai elvnek és az önrendelkezési jog elvének Cseh-Szlovákiával szemben gyorsan érvényesülni kell. Ebben az irányban fejtette ki a munkásságát a német birodalom és a magyar reviziós mozgalom is. A Magyar Reviziós Liga 1938 április 21-én Budapesten nagyszabású reviziós gyűlést tartott, amelyen több mint 60.000 ember követelte CsehSzlovákia felosztását és a magyar Felvidék visszacsatolását. Ennek a gyűlésnek hatalmas visszhangja támadt az egész világon és a külföld tudomásul vette, hogy Cseh-Szlovákiában nemcsak szudétanémet kérdés van, hanem magyar, szlovák és ruthén kérdés is. Az események gyorsan követték egymást és végül 1938 szeptember 29-én létrejött a müncheni négyhatalmi egvezmény. ameily érvényesítette az etnikai elvet Csehországgal szemben a szudétanémet területekre, majd ezt követte a bécsi döntőbírósági egyezmény, amely Magyarul-zágnak visszajuttatta a magvariakta területeket. Igen röviden és csak nagv vonalakban mutattuk be a magyar reviziós küzdelmet, amely az igazság első győzelmével végződött. Itt meg kell állapítanunk azt a tényt, hogy a világháborút befejező békediktátumok után az egész világon elsőnek éppen a magyar nép indította meg a maga reviziós szabadságharcát és a magyar nép mutatott rá elsőnek a békediktátumok igazságtalanságaira és a a Magyar Reviziós Liga munkássága vitte be a világ köztudatába azt, hogy nem lehet igazságtalanságra építeni az európai rendet és a béke érdekében feltétlenül szükség van az igazságtalanságok orvoslására. De ugyancsak a Magyar Reviziós Liga vitte be a világ köztudatába, hogy az igazságtalanságokat az etnikai elv és az önrendelkezési jog alapján kell orvosolni. Ezzel a munkásságával »a magyar nép nemcsak önmagának, de a többi legyőzött országnak, így a német birodalomnak is nagy szolgálatokat tett, viszont a német birodalom a maga hatalmas erőforrásaival és hadseregével a több. mint egy évtizedes reviziós küzdelmet a megoldás stádiumába lendítette. De eredménye a magyar reviziós küzdelemnek az is, hogy ma már a magyar igazságos követelések világproblémává váltak s a Magyar Reviziós Liga közel 200 könyvével, külföldi titkárságaival, lapjaival és egvéb irányú felvilágosító munkájával minden külföldi államban sokszáz barátot szerzett a magyar ügynek, akikre további küzdelmében biztosan számíthat. A Reviziós Liga működésére jellemző az a beszéd, melyet a kassai bevonulásra érkezett lord Rothermere a tiszteletére rendezett lakomán mondott. A lord, aki előzőleg a revízió nagy magyar publicistájának, Rákosi Jenőnek szobránál „A nagy magyar hazafinak és a nagy magyar publicistának" feliratú koszorújával tisztelgett, — a díszebéden — többek között — a következőket mondotta: 4\ — Szerencsésnek érzem magamat, hogy megkísérelhettem némelyest részt venni nagy nemzetük történelmében az utóbbi tizenkét év alatt. Mikor első cikkemet írtam, melyben követeltem Magyarország helyét a nap alatt —, mely cikk az egész világon élénk visszhangra talált —, úgy véltem, hogy őszinte igazságszeretet hatott át. Az elkövetkező években ehhez az igazságszeretethez Magyarország őszinte szeretete is járult, ez iránt a dicső múltú és reményteli jövőjű ország iránt érzett őszinte szeretet. — Bár a legnagyobb hálával fogadom köszönetüket, nem feledkezhetem meg arról, hogy aránylag csekély volt az én részem ebben a magyar igazságért vívott harcban a Reviziós Liga munkájához és odaadásához viszonyítva, és főleg az én jó barátom, Herczeg Ferenc munkájához képest, ö volt az, aki sok-sok fáradságos éven át a magyar szívek hűségét ébren tartotta az iránt a zászló iránt, amely zászló' eltiltották nagy magyar területeken. Az ő munkája még nem nyert befejezést, hiszen Magyarország új történelmének még csak küszöbén állunk. A Reviziós Ligának még nagy és fontos szerep jut a jövőben. — Összefoglalásul legyen szabad arról szólnom, hogy amikor köszönetet mondok a ma esti ünneplésért, egyben megköszönjem az elmúlt tizenkét esztendő alatt irántam nyilvánított őszinte barátságukat, összeköttetéseim a Reviziós Ligával életem legboldogabb élményei közé sorolható, féltett kincsként őrzöm ezt a barátságot. — Együtt örvendezünk ezen a héten reményeink első vérontás és emberáldozat nélküli teljesülése felett. Kívánom, bárcsak a Reviziós Liga összes reményeinek beteljesülését ezen a módon sikerüljön kivívni. A Reviziós Liga feladata, valóban, még ma sincs befejezve. Az öröm fényessége, mely felvidéki testvéreink visszatértére szikrázik bennünk, csak feketébbnek mutatja azoknak bánatát s azok fölött érzett bánatunkat, akik nem térhettek vissza hozzánk. Valóban, jól tudjuk, a müncheni határozat nem volt restaurációs törvényhozás. A müncheni határozat a népi elvet állította a politikai gondolkodás előterébe és így — elméletileg — nem más, mint a wilsoni elvek folytatása. Ennek az elvnek alkalmazása is oly magyar győzelmet adott, melyért nem tudunk eléggé hálát adni a Gondviselésnek, és hatalmas barátainknak. De igazságunk még népi vonalon sem teljes. Ami igazság Északon, igazság marad mindenütt. Tudjuk azt is, hogy a történelem .megdermedne, ha tisztára egyetlen elvi alapon, a népi alapon kellene maradnia. A népi elv politikai elv, de nem az egyetlen politikai elv. A történelemnek vannak ennél magasabb síkú elvei is.