Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 11. szám - A revizió múltja és jövője. A Magyar Reviziós Liga munkássága

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA zott el először a „békerevizió" szó jelenlegi értel­mében, amikor Herczeg Ferenc, az Otthon elnöke nagyszabású beszédében foglalta össze a magyar revizió útját. E beszéd után, mely az eddigi negatívumot je­lentő tiltakozások helyett a reviziót gyakorlati útra terelte, határozati javaslatot fogadtak el, amelyben a Délvidéki Otthon kimondta, hogy szükségesnek tartja a trianoni békeszerződés sür­gős revízióját, mivel a .szerződésnek fennállása óta megnyilvánult gyakorlati hatása ellentétben van a valláserkölcsi, az emberiesség és az európai civi­lizáció követelményeivel; mivel a békeszerződés a megcsonkított Magyarországra úgy államéleti, mint közgazdasági és kulturális szempontból tel­jesen tarthatatlan állapotokat teremtett, és végül, mivel ennélfogva a trianoni békeszerződés alkal­matlannak bizonyult arra, hogy alapja legyen az állandó rendnek, békének, a kulturális munkának és a demokratikus haladásnak. A békerevizió gondolatának ébrentartására dr. Fali Endre indítványára a Délvidéki Otthon országos gyászünnepséget rendezett 1926 június 4-én, a trianoni béke aláírásának évfordulóján s a gyászünnep keretében követelte a békereviziót. Június negyedikén, délután négy órakor meg­szólalt az ország minden harangja, hogy felvigye a magyarság imáit a Magyarok Istenéhez! Az or­szág legtöbb városában könyörgő istentiszteletek voltak s az iskolákban megemlékeztek a trianoni békeszerződés igazságtalanságairól. A házakon gyászlobogók lengtek s a vidék lakossága fekete karszalagon hordott fehér T betűvel, Trianon jel­képeként. A budapesti Szabadság-téren a szobro­kat megkoszorúzták. Június hatodikán a Vigadóban a Délvidéki Otthon nagygyűlést tartott, melyen a közönség tízezrei jelentek meg s nemcsak a Vigadót és a Vigadó-teret, hanem a szomszédos utcákat is meg­töltötték. A nagygyűlésen Urmánczy Nándor mondotí beszédet s ő terjesztette elő a határozati javaslatot is. A gyűlés másik kiemelkedő szónoka Rákosi Jenő volt. Ennek a gyűlésnek nagy vissz­hangja volt országszerte a hazai sajtóban épp úgy, mint az utódállamok sajtójában. A revíziós mozgalomnak levegőt és lendítő erőt Rothermere lord „Magyarország helye a nap alatt" címmel a Daily Mail 1927 június 21-iki szá­mában megjelent cikke adott. E cikk valósággal történelmi cselekedet volt. Prófétai ihlet, sugallat, a helyzet és jövendő ihlet­szerű megpillantása volt benne. Nemcsak a ma­gyar sóhajnak és imádságnak adott világszerte visszhangOL, hanem Európa-képessé tette a tria­noni béke revíziójának kérdését is. A Délvidéki Otthon Rothermere lord üdvöz­lésére másfél millió magyar aláírását gyűjtötte össze és küldte el 25 kötetes albumba kötve Lord Rothermerenek. A kimondott igazság ellenállhatatlan erő. Rothermere cikke után 192/ augusztus tizen­egyedikén a Revíziós Liga dr. Fali Endre kezdemé­nyezésére Herczeg Ferenc elnökletével megalakult. A Revíziós Liga az ország egész lakosságát a revíziós mozgalom mellé sorakoztatta fel és rög­tön megindította munkáját úgy belföldön, mint külföldön. A Magyar Revíziós Liga belföldi munkájával, mely nagygyűlésekben és felvonulásokban jutott kifejezésre, a külföldi közvélemény felé tanúbi­zonyságot tett arról, hogy a reviziós követelések­ben a magyar nép egységesen vesz részt. A Ma­gyar Reviziós Liga nagyobb megmozdulásainak a külföldön mindenkor nagy visszhangja volt. így a Reviziós Liga 1928 május havában Esmond Harms­worth itt tartózkodása alkalmával Sopronban, Győrött, Budapesten, Szegeden, Debrecenben és az ország több sárosában rendezett nagy felvonu­lásokat. Budapesten és Szegeden százezer ember vett részt a reviziós felvonulásokban, Debrecenben pedig 60.000 ember követelte a trianoni békediktá­tum revizióját. 1M2S november 18-án a Magyar Re­víziós Liga Budapesten és az ország minden váro­sában és községében reviziós nagygyűléseket tar­tott és a gyűlésekből 2.600 petíciót küldtek Genfbe a Népszövetséghez. 1931 május hó 17-én Budapes­ten 100.01)0 ember vonult fel a Szabadság-térre s ugyanakkor nagygyűlések és felvonulások voltak az oiszág összes városaiban és községeiben. 1932 május hó 22-én tartott nagyszabású reviziós meg­mozdulás hatása alatt Rothermere lord megírta „Magyarország szózata Lausannehoz" című cikkét. A Magyar Reviziós Liga a pozsonyi, kassai és ung­vári eseményekkel kapcsolatosan 1933 október hó 22-én országos tiltakozást szervezett meg és a bu­dapesti nagygyűlésen gróf Bethlen István volt mi­niszterelnök dr. Eckhardt Tibor, Sztranyavszky Sándor és Nagy Emil magyar országgyűlési képvi­selők mellett a magyar igazság érdekében felszó­laltak: Sir John Hasiam és Graven-Ellis angol kép­viselők is. A magyar nép reviziós gyűlések kere­tében állandóan követeli a trianoni békediktátum revizióját. Külföldi munkájával a Magyar Reviziós Liga megalakulása óta azt a célt szolgálta, hogy a ma­gyar kérdést a külföldi közvéleménnyel megismer­tesse és a revizió eszméjének a külföldön baráto­kat szerezzen. Feldolgozta és feldolgoztatta a Tria­nonnal kapcsolatos problémákat és ide»ennyelvű kiadványokban a világ közvéleménye elé tárta. A Magyar Reviziós Liga eddig 176 könyvet adott ki angol, francia, olasz, német, magyar, spanyol és holland nyelven. Ezek a könyvek voltak a magyar igazság úttörői a külföldön. A Lord fellépése óta a külföld majdnem min­den államában hatalmas reviziós irodalom kelet­kezett. Angol, francia, olasz, német, holland és amerikai írók szálltak síkra a magyar revizió érde­kében. A magyar reviziós mozgalomnak igen nagyje­lentőségű eseménye volt az a tény, hogy 1933 "no­vember 15-én a Magyar Reviziós Liga angol, fran­cia, olasz és német nyelven négy lapot indított meg. Ezek a lapok: a Donaukurir, a Corriera del Danubio, a NouveUcs Danubiennes és a Danubian Review 22.000 példányban jelennek meg havonta és azokat a Magyar Reviziós Liga szétküldi az ösz­szes államok politikusainak, sajtójának, könyvtá­rainak és fontosabb szervezeteinek. A magyar ügy barátai a külföldön évről-évre szaporodtak és hogy ezek a magyar ügy mellett meg is maradjanak, e célból a Magyar" Reviziós Liga az egyes államokban titkárságot állított fel. A Magyar Reviziós Liga külföldi titkárságainak a feladata, hogy a magyar ügy barátait állandóan tá­jékoztassák a magyar kérdésről. A Magyar Revi­ziós Liga külföldi titkárságai személyes kapcsola­tok teremtésével igen sok barátot szereztek a ma­gyar ügynek, nagy sajtóösszeköttetésre tettek szert és állandó előadások rendezésével tartják éb­ren a magyar revizió gondolatát a külföldön.

Next

/
Thumbnails
Contents