Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 10. szám - Szent István állameszméje és a magyarság új feladatai

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 mely német vonatkozásban teljesen hasonló a ma­gyar-szlovák és magyar-ruszin helyzethez, minden habozás nélkül megszüntette a vámhatárokat a szudétanémet területek felé. Hasonló meggondolá­soknak arra kell ösztönöznie a szlovákokat és ruszinokat, hogy magyar szomszédaikkal a leg­messzebbmenő gazdasági együttműködést keres­sék; mert ha tény, hogy a megmaradó Csehország gazdaságilag élctképte'en volna, ha a szudéta­német területektől elzáratnék, ugyanez áll Szlová­kiára és Ruszinkóra nézve is, ha a magyar te­rülettől gazdaságilag el választatnának. Miután pe­dig Magyarországnak a müncheni határozmányok alapján kétségtelen joga van a szlovákiai és kár­pátaljai magyar területek visszacsatolásához, mely jogáról soha és semmi szín alatt le nem mondhat, a helyes szlovák és ruszin politikának nem az a feladata, hogy mindenféle praktikával megakadá­lyozni igyekezzék ezen területeknek amúgy is el­kerülhetetlen visszacsatolását az anyaországhoz, miáltal csak elmérgesítenék a jó viszonyt a ma­gyar szomszédhoz, melyre pedig elsősorban éppen a szlovák és ruszin nép van ráutalva, hanem hogy életérdekeiknek megfelelően, a lehető legszoro­sabb gazdasági együttműködési készítsék elú a jö­vőre nézve Magyarországgal, mi annál könnyeb­ben volna elérhető, mivel a két nép érdeke e te­kintetben is tökéletesen egyezik a magyar érde­kekkei. Ilymódon szilárdan volna megalapozható a három testvérnépnek baráti együttműködése, melytől mindháromnak, elsősorban azonban a szlovák és ruszin népnek boldogulása a legna­gyobb mértékben függ. Hogy a szlovák és ruszin nép hogyan fog dönteni politikai hovátartozása felett, ha - mint reméljük —, megadatik neki a lehetőség őszinte akaratát befolyásmentesen kinyilatkoztatni, arra nézve nem feladatunk jóslásokba bocsátkozni; bi­zonyos azonban az, hogy gazdasági fejlődése szempontjából ezen két nép a magyarsággal való együttműködésre van utalva. Ezen "igazságnak fel nem ismerése a szlovákok és ruszinok nyomorá­hoz vezetne; azért hisszük és reméljük,, hoíy ezen két baráti nép, mely boldogulását egy évezreden keresztül a magyar határokon belül megtalálta, és melyhez minket a közös emlékekben gyökerező meleg érzések szálai fűznek, saját jól felfogott ér­dekében — minden esetleges politikai elrendezke­déstől eltekintve —, gazdasági életét a jövőben en­nek a szükségességnek szemmeltartásával fogja berendezni. Rudas Gyógyfürdő és Gyógyszálló az Erzsébct-hid budai hídfőjénél, 43—47 C"-os erősen radioactiv gyógyfor­rások, Juventus rádiumos kádfürdők. Gőzfürdője 7 különböző hőfokú meden­cével. Ivókúrák. Gyógyszállója a főépü­letben van, a legmodernebb kényelemmel berendezett szobákkal. Polgári árak. Szent István állameszméje és a magyarság új feladatai Nem volt még kor — a kereszténység fellép­tét kivéve —, mely annyi kérdést vetett fel s e kérdésekért annyi embert tett volna felelőssé, mint a miénk. Napjaink egyik legbátrabb harcosa, a pápa, a világgal és eseményekkel szemben való kötelessé­günkről szólván, a következőket mondotta: — Há­lát kell adnunk Istennek, hogy a mostani időben élünk, mely a történelem legnagyobb és legátfo­góbb válsága. Ennek tanúi és, bizonyos mértékig, résztvevői vagyunk valamennyien. A jónak és rossznak e gigantikus harcában senkinek sincs jo­ga ahhoz, hogy közömbös maradhasson. Korunk megannyi kérdése, bár — látszólag — ritkán éri el azt a metafizikai magasságot, me­lyet a kereszténység egész vonalán megtartott, va­lóban választás akar lenni jó és rossz között. Kérdéseink legnagyobb része nemzeti, gazda­sági, erőhatalmi, csoportosulási kérdés, ami nem is csoda, hiszen a bolsevizmus, békeszerződés, gazdasági elnyomás ezeken a pontokon támadta meg a világ, de különösen Közép-Európa népeit és nemzeteit. Természetes, hogy az erre következő nemzeti visszahatás és megújulás, hogy feltörő erejének '•rányt szerezzen, megteremtette a maga jelszavait és elméleteit. Mivel ezek az elméletek millió meg millió em­ber életét szabályozzák, gondolkodnunk kell érté­kükről, vagyis igazságon alapuló belső hatalmuk­ról. Ezt pedig úgy tehetjük, ha a most született és uralkodó elméleteket a keresztény elvek magassá­ba emeljük. A ma korszerű népi és faji elméletek mellett, melyek mindenkor megtalálják tudósaikat, rend­szereiket, dogmáikat és híveiket, jó volna, ha né­ha-néha megemlékeznénk a legmagasabb faji és származási elméletről, melyet az ember valaha ka­pott. „Hatalmat ada, hogy Isten gyermekeivé le­gyenek, azoknak, kik hisznek az ő nevében, kik nem a vérből, hanem Istenből születnek. Ennél magasabbra az emberiséget semmiféle elmélet nem emelheti. Ez a tanítás, mely a sokféle faj- és származási elmélet közt az ember égi eredetére utal, az egyet­len, mely az anyagiasság elvét legyőzheti. Minden más, bármily büszke elmélet, mely ma annyi ellentét forrása, inkább a föld, mini :iz ég felé mutat. Ez a pápa tanításának az értelme. Az emberi tanítás az isteni igazságnak csak bő ruhája. Ameddig az igazság ér, az emberi el­vek tiszteletreméltóak. engedelmességet parancso­lok. Ahol azonban az igazságnak már csak száraz burkolata van, ott az emberi elv visszájára fordul. Innen az a mondás, hogy a jog teljessége az igaz­ságtalanság teljessége. Ha a ma oly nagy erőt képviselő származási elmélet belső igazságát vizsgáljuk, nem szabad úgy vizsgálnunk, mint tudományos tételt. A tudo­mányos tételeknek hátuk mögött van az igazság. A politikai tételeknek pedig maguk előtt, a jövő­ben.

Next

/
Thumbnails
Contents