Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 1. szám - A külpolitikai közvélemény kialakítása

MAGYAR KÜLPOLITIKA IS A külpolitikai közvélemény kialakítása Ily címen a Magyar Külügyi Társaság „Időszerű kérdések" című sorozatában most jelent meg dr. Drucker Györgynek, a Külügyi Szemle szerkesztőjének a külföldi külpolitikai intézmények szervezetéről és működéséről szóló tanulmánya. „Mindinkább köztudatba megy, — írja tanulmánya bevezetésében Drucker György, — hogy más népek szempontjai és problémái ismeretének és megértésének hiánya a nemzetközi megnemértés és az ebből folyó konfliktusok egyik főoka és hogy a nemzetközi problémáknak intelligens tanulmányozása a nemzetközi béke és jószándék szempontjából milyen elsőrangú jelentőségű." A nemzetközi tudományok művelése és ennek nyomán a külpolitikai közvélemény kialakítása, sőt egységesítése terén ma világszerte hatalmas szervező és kutató munka folyik, mely eleinte szerény keretek közt indul meg, de intenzitásának és tudományos tárgyilagosságának emelkedésével tekintélye és népszerűsége mindinkább növekszik és sok helyütt a nemzetek ma már valóságos második énjévé vált. Ennek a munkának szolgálatában állnak a tudományos külpolitikai intézmények (külügyi társaságok és intézetek, népszövetségi ligák, nemzetközi jogi intézetek, külpolitikai főiskolák és bizonyos speciális témakört vizsgáló intézmények és főiskolák), melyek a világháború befejezése után az egész világon hihetetlen nagy számban keletkeztek és amelyeknek célja egy egységes, egészséges és tanult külpolitikai közvélemény kialakítása és ezen keresztül végső sorban a nemzetközi együttműködés és béke előmozdítása. Ezeknek a külföldi tudományos külpolitikai intézményeknek szervezetét és működését dolgozta fel új munkájában Drucker György a magyar kir. külképviseletek, a rokon külföldi szervezetek és a párisi Nemzetközi Szellemi Együttműködési Intézet útján beszerzett adatok alapján. A tanulmány első fejezete a nemzetközi vonatkozások, az ú. n. International relations" tudománykomplexumát mutatja be, mely a világháború után indult rohamos fejlődésnek és amelynek vizsgálata és a széles néptömegek készére való ismertetése a külügyi társaságoknak elsőrangú feladata. E tudománykomplexum a szűkebb értelemben vett nemzetközi jogot, a népszövetségi jogot, a tudományos külpolitikát, az internacionalizmust, a kozmopoütizmust, ,a pacifizmust, a szövetségek rendszerének, a nemzetközi közigazgatás, bíráskodás, a nemzetközi szociálpolitika, a szociológia, a világgazdaság, stb. kérdéseit öleli fel és ma már a jelentő sebb egyetemeken külön tanszék áll rendelkezésére. A további fejezetek .geográfiai csoportok szerint ismertetik az utódállamok, Németország és Olaszország, Nyugaeurópa és az egyéb európai és ázsiai államok külpolitikai intézeteit. Az utóbbiak sorában bemutatja szerző Japán nagyjelentőségű külpolitikai szervezeteit. Külön fejezet ismerteti az Egyesült-Államok külpolitikai intézményeit, így elsősorban a nagytekintélyű newyorki Külügyi Tanácsot (Council on Foreign Relations) és Külügyi Társaságot (Foreign Policy Association) és a chicagói Külügyi Tanácsot. Ezek ismertetése során megállapítja szerző, hogy Amerikát az Atlanti Óceántól a Csendes Óceánig a tudományos külpolitikai intézmények és népszövetségi társaságok valósággal behálózzák. Ezen intézmények célja a tudományos és népies külpolitikai nevelés útján egyedül a való tények megismerésén alapuló józan külpolitikai közvélemény kialakítása. A munka mintegy egynegyedét a világhírű angol Királyi Külügyi Intézet szervezete és tevékenysége ismertetésének szenteli Drucker. Ez a külügyi társaság, mely eredetét sok más külföldi rokonintézménnyel együtt a párisi békekonferenciától veszi, tudományos kutató munkája, a nemzetközi problémákban szinte egyedülálló információs szolgálata, hatalmas könyvtára, nagyszámú tudományos publikációja folytán a megalakulása óta eltelt tizennyolc év alatt olyan tekintélyre tett szert, mely előtt nemcsak a tudományos világ, de a nemzeközi diplomácia is meghajol. Ennek legbeszédesebb bizonyítéka, hogy a legjelentősebb nemzetközi konferenciákon a legutóbbi években éppen az angol Külügyi Intézet közbejöttével a brit világbirodalom mind dominálóbb szerephez jut. Az Intézet hallatlan tekintélyére és rendkívüli jelentőségű tevékenységére misem jellemzőbb, mint az az állandó hatalmas támogatás, melyben az angol pénzügyi és gazdasági világ részesíti. Nem kisebb jelentőségű az angol Népszövetségi Unió, mely hatalmas hálózatával a népmilliókat kívánja a népszövetségi eszmének megnyerni. Munkájában a mindenkori kormányok politikájára és a törvényhozásra igen nagy befolyást gyakorol. Befejezésül a multak példáiból azt a tanulságot vonja le Drucker, mennyire végzetes egy nemzet életére, ha a nemzet által vallott felfogás és a vezetői által inaugurált politika között áthidalhatatlan szakadék tátong. Egy egészséges, a való tények elfogadásán nyugvó külpolitikai közvélemény kialakítása azért ma elengedhetetlenül szükséges. Az ennek szolgálatában álló küTföldi külpolitikai intézményekkel való együttműködés és a hazai intézmények fejlesztése pedig valósággal nemzeti misszió! Bukásunkat nagyrészt a felelős közvélemény hiánya okozta, emelkedésünket a külpolitikai közvélemény megteremtésétől várhatjuk. Lefkovits és Vándor A mányu szövetek, valamint ni , T7 n 'L r i<r io eredefi angol wfivef Büdapest.V., Deák Ferenc-U. 16-18. különlegességek nagy választékban