Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 1. szám - Magyarország, a "nagy megcsonkított" [könyvismertetés]

1é MAGYAR KÜLPOLITIKA „A revízió hangja" — Levél a szerkesztőhöz — Magoss György dr. felsőházi tagtól, Debrecen város ny. polgármesterétől kaptuk a következő sorokat: Oh, de régen várom azt a hangot a magyar sajtó­ban, amely a „Magyar Külpolitika" legutóbbi számában Mariusnak „A revízió hangj.a" című cikkében megszó­lalt! Százszázalékig igaza van úgy ebben, mint más, e lap hasábjain megjelent írásaiban. Minden elismerésem és tiszteletem Mariusú, a cikk írójáé. Hosszú életem folyamán sohase láttam még, hogy valakinek a sültgalamb a szájába repült volna s így nem hiszem, hogy a restitutio in integrum is a mi néma szánkba sültgalambként valaha belerepüljön. Vajha érte­nének a cikkből valamit ott, ahova — gondolatom sze­rint — cím nélkül is címezve van! Minthogy nem tudom, kit takar a Marius név: az igen tisztelt szerkesztőséget kérem, hogy minden elisme­résemet és tiszteletemet szíveskedjék Mariusnak tolmá­csolni. Magyarország, j,a nagy megcsonkított" Gino Cucchetti munkája. Egy kitűnő sziciliai i(palermoi) publicista, Gino Cucchetti 1930 óta sűrűen ellátogatt hazánkba, hogy itt időzése alatt tanulmányozza a magyar vi­szonyokat. Látogatásai során olasz és magyar tör­ténelmi és irodalmi témákról több élvezetes elő­adást tartott Budapesten a Külügyi Társaságban és az Otthon Klubban, Székesfehérvárott, Debrecen­ben, Pécsett, Szegeden, Győrött, Nagykanizsán, s mindezeken a helyeken lángoló szeretettel nyilat­kozott Magyarországról, akkor pedig, amíg a Sza­badság-téren, az Országzászló előtt mondott lelkes reviziós beszédet, valósággal elragadta hallgatósá­gát. Gino Cucchetti magyarországi tapasztalatairól már több jeles munkában számolt be hazájának, 9 csak legutóbb 1937 végén bocsájtotta ki „Unghe­ria, la grandé mutilata" cím alatt írott kitűnő mo­nográfiáját. A 400 lapra terjedő hatalmas kötet részben Magyarországnak a világháborúban vitt szerepét ismerteti rokonszenvesen, részben az olasz-magyar barátság kérdését fejtegeti behatóan, részben pedig Magyarország történelmét, művelő­dését s jelenlegi irodalmi életét és gazdasági hely­zetét világítja meg. A munka minden lapja Ma­gyarország meleg szeretetéről és a szerzőnek a re­vízió bekövetkezésébe vetett törhetetlen bizalmáról tesz tanúbizonyságot. A munka a világháború magyarországi vonat­kozásait mesterien körvonalazza, kiemeli a magya­rok vétlenségét a háború előidézésében, magasztal­ja a magyar katonai erényeket és a legalaposabb tanulmányozásra valló részletes leírását adja mind­azoknak a cselvetéseknek, az utódállamok politiku­sai részéről elkövetett mindazon félrevezetések­nek, melyeknek Magyarország minden hősiessége ellenére áldozatul esett. Majd vázolja Csonka-Ma­gyarország talpraállását, Bethlen István sikeres po­litikáját a rekonstrukció terén, bőven foglalkozik Mussolini határozott állásfoglalásával a revízió mellett, élvezetes összeállításban tárja az olvasó elé Mussolini sok híres beszédét és hírlapi cikkeit, melyekben politikájának egyik sarkpontjává tette a trianoni békediktátum revízióját, és meggyőző­déssel bizonyítja be, hogy Musolini és egész Olasz­ország ma is rendületlenül áll a revizió eszméjének valóraváltása mellett. Külön fejezeteket szán a négyhatalmi paktum, majd a római protokulum beható ismertetésének, közben részletesen kiter­jeszkedik a Tardieu-féle tervre is, mely teljesen csődöt mondott és amellyel szemben az olaszok kezdettől fogva ellentétes álláspontra helyezked­tek. Bőven ismerteti a munka az olasz-jugoszláv egyezményt is, amely a szerző meggyőződése sze­rint semmiben sem korlátozza az olasz politikát Ausztria függetlenségének megóvására és a magyar revizió megvalósítására irányuló szándékaiban. Nagyon elítéli a munka Francia­országnak és Csehországnak az orosz-szovjettel kötött egyezményeit, amelyeket teljes szövegük­ben közzé tesz. Meggyőző adatokkal világítja meg a Népszövetség elhibázott, egyoldalú politikáját, amelynek szükségkép az intézmény dicstelen el­múlására kell vezetnie, hacsak az utolsó percben észre nem térnek és keresztül nem viszik a mellőz­hetetlen reformokat. Külön tanulmányszámban megy a munkának a magyar irodalom és művészet részletes ismertetését tartalmazó része, valamint, hogy külön fejezet számol be az olasz nyelv és iro­dalom magyarországi felkarolásáról, aminek kere­tében a szerző nem mulasztja el, hogy rá ne mu­tasson arra, hogy amíg a magyar írók és költők kiváló művei nagyobbára olvashatók olasz nyelven is, addig a modern olasz irodalom termékei közül kevés van magyarra fordítva. Meg kell még jegyeznünk, hogy a kitűnő mun­kát magyar tollból eredő két előszó vezeti be, me­lyek egyikét Herczeg Ferenc, másikát báró Villani Frigyes római magyar követ írta. Mindkettő elis­merően méltatja Gino Cucchettinek nagy irodalmi érdemeit az olasz-magyar barátság kimélyítése te­rén. Könyvtáraknak, egyesületeknek és folyóiratunkat gyűjtő előfizetőinknek figyelmét felhívjuk, hogy a Magyar Külpolitikának decemberben megjelent tizen­egyedik számával zárult a mult évfolyam. MAGYAR KÜLPOLITIKA KÜLPOLITIKAI ÉS KÖZGAZDASÁGI FOLYÓIRAT .Szerkesztő bizottság: dr. Faluhelyi Ferenc, egyetemi tanár, elnök, báró Madarassy-Beck Gyula, a Magyar Reziviós Liga társelnöke; dr. Fali Endre, a Magyar Reviziós Liga ügy­vezető-igazgatója; Marius, Szász Menyhért főmunkatársak. A szerkesztésért és kiadásért felelős: Csikszentmihályi Sán­dor László. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Budapest, VI., Mozsár-utca 9. Telefon: 122-8-97. Kiadótul ajdonos: Hungária Lloyd Lapkiadó Vállalat Részvénytársaság. Előfizetési ár: Egész évre 18 pengő. Külföldön az előfizetési ár kétszeres. Postatakarékpénztari számla: 16.123. Fővárosi Nyomda Rt, Felelős v.: Duchon J.

Next

/
Thumbnails
Contents