Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - A magyar állameszme és a nemzetiségek

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA Innen magyarázható meg a békekötés-szültc országokban a nemzetiségekkel való kegyetlen bánásmód. Valóban mi magasabb célt, milyen parancso lóbb bálványt tudott volna népeinek mutatni Csehszlovákia vagy Románia? Az állam előtt és az állam nevében parancsolta őket térdre és nem akarta észrevenni, hogy az állami mindenhatóság bálványa mellett az új népi politikának másik eszköze is van: a népiség, mely szétmarhatja az állami bilincseket és kereteket. Akár a szudétanémet kérdést, akár az erdélyi sváb-szász kérdést vizsgáljuk, mindenütt e két erő mérkőzését látjuk. A szintén uralkodóvá tett népiség öntudatának mérkőzése ez az állam mindenható bálványaival. Az egyik oldalon a népiség maga után akarja vonni állami hálóját, a másik oldalon az állam akaria megtelíteni ma«át tulajdon népiségével. Ez elvek küzdelmét látva, el kell hinnünk, hogy ma minden állam, melv nem eSv-nvelvű és nem egy-elvü, csendes, vagy nyilt polgárháborúban él. Legkiáltóbb példája ennek Spanyolország, az elvi, és Csehszlovákia a népi vonalon. A nemzetközi béke és békesség megkötésén államfők és államférfiak vállvetve fáradoznak Keresik az európai béke kulcsát s nem találják. Euróoában ma államközi béke van és még sincs békesség. Sokat beszélnek az eljövendő hábo'ú új módszereiről, melvek a Dolgári lakosságot is háborús megpróbáltatások elé állítják. Nem veszik észre, hogy az új háború, az az esészen új háború, mely úi, sohsem látott módszerekkel dolgozik, és a polgári népet is háborús megpróbáltatások elé állítja, már itt is van, és javában folyik. Ennek a háborúnak stratégiája is egészen új. Nem szétlövi, nem széttiporja: szétrázza azt RZ államot, melynek területén folvik. Államok, melyek nemzetközi és diplomáciai békében élnek egymással, a népiség alapján folytatnak háborút. Eltekintve attól, mi lehet e népiségi hábo' ú közeli eredménye, a történelmi gondolkodónak '1 kell tűnődnie azon, micsoda jövendő vár az emberiségre, melv elvileg a népi egység alapján akar berendezkedni. Az idők távolában, és az egész emberisé? kérdésének legfontosabbika ez, mert egy elv elfoga dása évezredre menő intézmények alania lehet Egy elv elfogadásától függ égi és földi boldogságunk, emelkedésünk, fölfelé szárnyalásunk vagy a szenvedés és megaláztatás poklába való zuhanásunk. A népiség hatalma és az állammal való teljes egybeolvadása hatalmas imperialisztikus gondolatnak látszik, és valóban az is — egy bizonyos ideig. Ha egy nemzet méltatlanul megaláztatik és megcsonkíttatik, nem csoda, ha a népi nagyság és egység büszke gondolatában talál kárpótlást és állami hatalmát bárhol lakó népére kiterjeszteni igyekezik. Ez az elv azonban, bármily tiszteletreméltó is bizonyos helyzetben és időben, bármilyen érthető is lélektanilag, bármily eredményeket tud is felmutatni, nem fogadható el egyetemesnek és kizárólagosnak. Ez az elv, ha a végtelenségig meghosszabbítjuk, — ami minden olv matematika-filozófiai próbája, — a földet annyi glóbusszá teszi, ahány állam van rajta. Megvalósulásához pedig a föld történetének legnagyobb népvándorlására volna szükség, amelynek szenvedése felérne egy egvetemes világháború szenvedéseivel és pusztulásával. Ez elv megvalósulása megölne minden nemzetközi öszeköttetést, nem ismerve más népeket, a népek nem ismernék önmagukat. Megszűnnék a civilizáció minden lehetősége és elapadna minden forrása. Nem véletlen, hogy Isten különböző népeket teremtett. é9 nem véletlen, hogy összekeverte őket. — Adósa vagyok zsidónak, görögnek, pogánynak, — mondta Pál apostol. — A nemzetek is adósai egymásnak. Akárhová nézünk, nincs állam, melynek lakó sai egyazon néphez volnának számiálhatók, vagy ha van, a világ legjelentéktelenebb nemzete. Birodalom, mely egynyelvű volna, éppenséggel nem található. Mostanában sokat emlegetik Szent István birodalmát s valóban, éppen napjainkban, nem lehel eleget emlegetni. Szent István, akinek magyarsága mindenekfölött való. befogadja birodalmába az idegeneket. De Szent István birodalma keresztény állam volt és a keresztény elvek meg tudják szelídíteni az állami és politikai elvek merevségét, és meg tudják előzni a politikai elvek borzalmas és pusztító, művelődésellenes következményeit. Minden modern állam érzi a népiség nagy és friss erejét, és minden mai állam igvekszik a népében rejlő művelődési erők és lehetőségek támogatására. A modern állam valóban nem élhet anélkül, hogy népe ne szeresse őt és ő ne szeresse népét. Lefkovits és Vándor A mányu szövetek, valamint ni . 1/ n <i n YO •redeii angol szőve l Budapest. V., Deák FerenC-U. 16-18. különlegességek nagy választikban