Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - A római látogatás

MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 élő Magyarország ma a Gondviselés iránt való há­lával tekinthet külpolitikai eredményeire. A barátság, mely Magyarországot egyrészt Olaszországhoz, másrészt Németországhoz fűzi, egyúttal a magyar külpolitika öncélúságát és Ma­gyarország külpolitikai önállóságát jelenti. Mag yarország a középeurópai egyensúly mér­legén a mérleg nyelve. Magyarországot ma már nem fenyegetheti el­nyelései semmelyik szomszédja, vagy szomszédai­nak politikai alakulata. Ha pedig Magyarország húsz esztendei külpo­litikájának tartósságát nézzük, meg kell állapíta­nunk, hogy a magyar külpolitika, nem hiába, hogy történelmi előrelátás és tapasztalat vezérelte, a tar­tósság, a hűség külpolitikája. Nincsenek benne ötletszerű és ötlettelen kap­kodások. Soha a külső csillogásnak, az önáltatás­nak oda nem dobta magát. Soha nem távolodott el attól a feladattól, melyre küldetve érezte magát. Soha nem volt bajkeverő .mérgező politika. Soha nem feledte a magyar célt. Békés és csöndes mun­kájában, abban a hosszantűrő alázatban, mellyel sorsát, a magyar sorsot viselte, nem lett — amint lehetett volna, — Európa méreggóca. Ezzel a vi­selkedésével, épp úgy, mint valaha török elleni har­caiban, a magyarság és magyar külpolitika, valóban Európa békességének és művelődésének hősi vé­delmezője volt. Eljön az idő, mikor a magyar hősiség e korát Európa épúgy méltányolja, mint a nádorfehérvári diadalt. Mi volt az az erő, mely a magyarságot — me­lyet a külpolitika fogásaiban való járatlansággal vádolnak, — erre a hosszantűrő, szent alázatra késztette. Mi volt az az erő, mely borzadást parancsolt rá a szovjet hatalmával való kapcsolatból? Hon­nan szállt rá az a sugallat, mely elsőnek sorakoz­tatta a bolsevizmussal való szervezett ellenállásra? Hogy támadt az az ösztöne, mely azokkal az orszá­gokkal való összefogásra késztette, melyek a török elleni küzdelmében is segítették? Ma, ha jól megnézzük a Magyarországgal ba­rátságban élő országok nevét, a római jegyzőköny­vek országaiban, a jugoszláv közeledésben, a né­met barátságban, a lengyel rokonszenvben: megta­láljuk azokat az országokat, melyek vállvetve küz­döttek Magyarországgal a török ellen. A magyar Hunyadi, az olasz Cesarini Julián, a szerb Brankovics, a lengyel Sobicsky, a német Schwarzenberg lelki utódai élnek és hatnak az európai nemzetközi politikában. A Lech-mezei csatáról szóltunk. Az utolsóról, melyben Magyarország Európát nyugtalanította. E csata után Magyarország szinte egy csapásra megváltozott. Megtalálta lelkét. Megtalálta lelkét a kereszténységben, melyet az igazsághoz, a reménységhez való tapadásában addig is öntudatlanul hordozott. Megtalálta felada­tát a kereszténység és a keresztény művelődés vé­delmezésében. Ma, sokak szemében, a szám jelent mindent. De jó, ha néha elfelejtjük a számokat. A magyar nemzet, mely számra nézve akkor is, most is kicsiny volt, lelkébe fogadta a keresz­ténységet, lelkébe fogadta a keresztény nemzete­ket. Hősi nép létére ez egyet jelentett a keresztény elvek és népek mindhalálig való védelmével. Magyarország százötven évig török hódoltság alatt nyögött s ezalatt egyszer sem mondta: — Nem birom tovább, átadom magam a török túlha­talomnak. Harcolt, mikor Európának erre volt szüksége. Az a húszesztendei béketűrés, mellyel meg­csonkítását hordozta, szintén az Európának fize­tett adó. Magyarország nem lett Európa tűzfészke, mert Európának most békére van szüksége. A történelmi igazságtevés, melyet legnagyobb és leghívőbb gondolkodóink csak mennyei távol­ságban vélnek látni, most elevenné vált. Mint a török foglalás megindultakor, most is európai jelentőségűvé kezd válni Magyarország szerepe. Magyarország most is Európa kapuja. Élete nem csupán az övé, hanem Európáé, a keresztény művelődésé. Magyarország felismerte hivatását és — mint egykor, — most is vállalta az ezzel járó szenvedést. Ha ma Európának módja van kérdései békés megoldására, egyensúlya megtalálására, a bosszúnál és elnyomásnál magasabb erkölcsi szintre való emelkedésre, és ezzel a rábízott művelődés védel­mére, az nagyrészben Magyarország húsz eszten­dei hősies béketűrésének köszönhető. Méltó, hogy Magyarország sorsával Európa a legsürgősebben és legjobb indulattal foglalkozzék. Méltó, hogy Róma harangjai megkonduljanak a magyar államférfiak tiszteletére, kiknek kis ha­zája olv nagy dolgot művelt és oly magasra emel­kedett." Marius. Linóleum, viaszosvászon- és szőnyegáru legjobb és legolcsóbb HAAS LIPÓT szaküzletében * VII., RákÓCZÍ-ut 24. Telefon: 1 taO-t* és 1-310-80

Next

/
Thumbnails
Contents