Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 7. szám - Runciman Prágában

MAGYAR KÜLPOLITIKA 3 y^Runciman Prágában A történelem nem igen ismeri a rögtön való büntetést. Mivel célja titkos, igazságszolgáltatásiban ügyet sem vet az időre, mely pedig — emberi szemmel nézve —1 életeleme. A történelemnek ily ritka, gyors büntetése, — amire alig találhatunk példát, — Runciman angol államférfi prágai utazása. A csehszlovák köztársaság Masaryk és Benes utazásainak köszönheti létrejöttét s annak a makacs, bőszavú, szüntelenül csepegő propagandának, mely a világháborúban a kifárasztással hatott s amely — végtére — elérte azt, hogy Balfour, akkori angol külügyminiszter, beleegyezett Csehszlovákia létesítésébe. Balfour, aki eleinte hallani sem akart Csehszlovákiáról, beleegyezésével, elvben, megteiemtette Csehszlovákiát. Lloyd George, ez a rendkívül okos államférfiú, aki előre látta Csehszlovákia felállításának minden történelmi hibáját, talán a népszerűség kerescseből — melytől sohsem volt ment, — talán, hogy kivergődjék abból a diplomáciai céltalanságból, mely a világháború idejének államférfiak jellemezte, — szintén megadta beleegyezését. Csehszlovákia tehát angol államférfiak műve is, és mindazok a zavarok, melyek Csehszlovákia puszta léte miatt Európa békéjét fenyegetik, Anglia lelkiismeretét is terhelik Lloyd George tanúsága szerint. A történelem gúnyos visszájára való fordulása, hogy angol államférfiúnak kell Anglia nevében szétfejtenie a sebtiben összefércelt csehszlovák államalakulatot. Az ország csődjét, mely bőbeszédű propagandából született, az az államférfiú számolja fel, aki a közmondásosán szótlan angolok között is a szótlanság netovábbja s akinek lelkén a cseh propaganda — ha még él —, a legkisebb rést sem találhatja. Runciman azon államférfiak közé tartozik, akik jóváteendők a világháború könnyen ígérő é-> a békekötések utáni idő makacs politikáját. Húsz év nem nagy idő, de elegendő arra, hogy az angol politika változtasson irányán. A háború utáni világpolitika az elmulasztott kedvező alkalmak vészes politikája volt. A jóvátételeket rajnai megszállással akarták kiszorítani. Eredménye az lett, hogy a jóvátételek megszűntek. A németek kérték, hogy a rend fenntartására elegendő hadsereget tarthassanak. Nem engedték. Eredmény: a beláthatatlan nagyságú német néphadsereg. Az osztrákok vámközösségbe akartak lépni Németországgal. Nem engedték. Eredmény: Ausztria bekebelezése Németországba. Ugyanez volt az eredménye a tiltó politikának Olaszországgal szemben. A keveset nem engedték. A teljességet pedig nem tudták megakadályozni. A világháború utáni politika, a győztesek politikája, megbukott, és ennek a politikának végleges felszámolása most a rendcsinálás Csehszlovákiában. A csehszlovák nemzetiségi kérdésben nem akarják elszalasztani a kedvező pillanatot. Az engedmények megadása Középeurópa békéjét mentheti meg. Rideg elutasításuk, megkerülésük — a regi recept szerint, — örökös tűzfészket jelentene Európa közepén. Runciman megjelenése Prágában, — elvileg — egyértelmű a csehszlovák szuverénitás megszűntével, mert itt nem az állami szuverénitásnak megegyezéssel való államközi szabályozásáról, hanem forma szerint belpolitikai kérdésekről van szó. Runciman küldetésével és elfogadásával Csehszlovákia vitathatatlanul nemzetközi ítélet alá kerül. 1 •. I Kérlelhetetlen következetessége ez az új angoi politikának, mely eztán nem akarja elszalasztani a kedvező alkalmakat. Ha volt valaha jóvátételi politika, ez most az angolok középeurópai politikája. A Benes—Masaryk-féle túlzások lenyesegetésének ideje elérkezett. Csehszlovákia, mely történelmi jogaira, nemzetiségi szenvedéseire való hivatkozással jött létre, elvi alapjai közé egymásután bevonta a hamis történelmi szlovák-cseh egységet és bővítette elvi alapjait gazdasági és stratégiai igényekkel. Tehát hamis alapon áll és nem más, mint a régi Ausztria minden történelmi és kegyeleti igény nélkül való gyári utánzása. Bármi legyen is Csehszlovákia taktikája, védekezése, bármily csellel éljen is a nemzetiségi tervezet sietős kibocsájtásával, bármint reménykedjék is a nemzetiségei összeveszítésében, Csehszlovákia kénytelen államműtétnek alávetni magát. A fürge, sokszavú propaganda szülötte kénytelen a szótalan angol államférfi ítélőszéke elé állani. A propaganda szülötte — természetesen — él öröksége minden jellegzetességével és nem nyugszik az utolsó pillanatig. A szó valóban nagy hatalom, és lehet igen bő öltözete a legkisebb igazságnak is. De ha minden igazság elillan belőle, akkor bosszantó, értelmetlen és fület fárasztó. Ki hisz ma már abban, hogy a cseh fölény igazolt a magyarokkal, németekkel, lengyelekkel, ruténekkel szemben? Csehszlovákia történelmi hamisításból született. Húsz éven át nemcsak saját alattvalóin, hanem az igazi érdekeit nem látó európai politikán is uralkodott. Ez az idő volt igazán Csehország pünkösdi királysága. Mióta azonban a politikai vezetés Európában angol kézbe került, Csehszlovákia külpolitikai fölénye is megszűnt, s nemcsak az európai nagypolitika, hanem tulajdon nemzetiségeinek vezetése is kicsúszott a csehszlovák állam kezéből. Akármint viselkedjék is Csehszlovákia a tárgyalások folyama alatt, megindul az a fejlődés, mely felszabadítja eddig államrabszolgaságban tartott népeit, megindul az a fejlődés, mely megfelelő rangba állítja ezt az újonnan szülött államot. A csehszlovák köztársaság, ameddig ezt a nevet viseli, kifejezi a kívánságot, hogy uralmát a tótságra és a tótság közt lakó nemzetiségekre is kiterjessze. A címe nagyot mondó. Sokkal könnyebb volna helyzete, ha nevét a cseh köztársaság névre változtatná.