Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 1. szám - Kenéz Béla a Magyar Külügyi Társaság elnöke

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 a bajok gyökerét: a páriskörnyéki békszerződéseket, a Népszövetség elégtelenségét és képtelenségét. E bajokat gyökerében akarja megtámadni. Az angol politika elméleti vezetését Vansittart, gyakorlati vezetését maga Chamberlain miniszterelnök vette át, míg — az angol politika legelhatározóbb pillanataiban, — a tényleges külügyminiszter a Riviérán tölti napjait. Akár hiteles a párisi lapok híradása, akár nem. bizonyos, hogy az angol politika jövendő útja, Chamberlain és Vansittart egyéniségét véve számításba, nem lehet más, mint az európai gazdasági, négyhatalmi egyezmény, a békeszerződések s ezzel együtt a trianoni szerződésnek is feloldása, a gyarmati kérdés rendezése s a fegyverkezési egyezmény, melyből nem maradhat ki Magyarország egyenjogúsága sem. Ez a politika nemcsak Anglia, hanem egész Európa s egyúttal a józan ész és a történelem parancsának egyedüli politikája. Kenéz Béla a Magyar Külügyi Társaság elnöke A Magyar Külügyi Társaság december 30-án tartott rendkívüli közgyűlésén Eöttevényi Olivér elnöklésével megválasztotta a Társaság elhunyt elnökének. Pékár Gyulának utódját, Kenéz Béla titkos tanácsost, nyugalmazott minisztert, a Pázmány Péter Tudományegyetem rektorát. Kenéz Béla székfoglalójában méltatta elődeinek: Apponyinak, Berzeviczynek és Pékárnak érdemeit és vázolta a Társaság célkitűzéseit. Hangsúlyozta, hogy a mai roppant feszült helyzetben a tudás, az igazunkat bizonyító erkölcsi érvelés fegyverével kell küzdenünk. A Társaság felvilágosítja a külföldet arról, hogy a revizió nem főképpen magyar kérdés, hanem a Dunavölgye, Európa, sőt az egész emberiség békéjének és boldogulásának kérdése. A fegyverkezési egyenjogúság elengedhetetlen föltétele a nemzetközi együtt működésnek. A Társaság tájékoztatja a külföldet a magyar kisebbségeknek a nemzetközi szerződésekbe és az emberiség alapelveibe ütköző, a kisebbségek jogaiért garanciát vállaló Népszövetség becsületébe vágó rendszeres üldözéséről és irtásáról. Ezzel ébrentartja itthon a tőlünk elszakított testvéreinkért folytatott küzdelem szükségességének tudatát, a trianoni határokon túl pedig érezteti, hogy teljesen együttérzünk elszakított testvéreinkkel és ezzel megerősíti őket megpróbáltatásaik napjaiban. És talán nem utolsó feladata a Társaságnak annak a külpolitikai érzéknek az általánosabbá és finomabbá fejlesztése, amely a dualisztikus államközösségben az utolsó évszázadok során, csak a török hódoltság korabeli Erdélyt kivéve, nálunk ki sem fejlődött, vagy eltompult és elsorvadt. * Kenéz Béla .a statisztikai tudomány és agrárpolitika egyik legtekintélyesebb művelője. Született 1874-ben, Szolnokon. 1902-ben jelent meg első nagy műve: „A statisztika elmélete", ennek alapján nyert meghívást 1903han a kereskedelmi minisztériumba. További tudományos művei: A városok fejlődése, Magyarország népesedési statisztikája. 1906-ban egyetemi magántanárrá habilitálták a budapesti egyetemen, 1907-ben a kolozsvári egyetem statisztikai tanszékén nyilvános rendes tanár lett Kolozsvári tanárkodásának idejére esik „Az ipari sztrájkok statisztikája", .,A gazdák és mesteremberek pusztulása", „Nép és Föld", „Földbirtokpolitika külföldön és itthon" című munkáinak megjelenése. Ez utóbbi művei a modern agrárpolitika alapvető művei közé tartoznak. 1917 óta a budapesti tudományos egyetem statisztikai tanszékén működik. Max Sering magy agrárpolitikai gyűjteményes munkájában Kenéz írta meg a magyar földbirtokpolitikáról szóló fejezetet, mely önálló tudományos műnek is beillik. A háború utáni földbirtokpolitikával foglalkozott akadémiai székfoglalója, mely különösen iaz utódállamok jogtipró földreformját világította meg az illető államok saját hivatalos adataival. Harminc éves tanári működése alatt új generációt nevelt a statisztikai tudománynak és magy hatással volt a statisztikai tudomány modern módszereinek fejlődésére is. A politikában 1920 óta előkelő szerepet játszik. Az első nemzetgyűlésnek alelnöke volt. Az 1927--31-Í országgyűlési ciklusban figyelme főként az utódállamok üldözött magyarságának sorsa felé fordult. E tárgyban mondott interpellációjának megrázó hatása volt. Erről a kérdésről a cseh statisztikai hivatallal és a cseh külügyminisztériummal a Pester Lloyd hasábjain folytatott vitái a külföldön is feltűnést keltettek. Károlyi Gyula kormányában kereskedelemügyi miniszter lett. Az idei tanévben a Pázmány Péter Tudományos Egyetem rektora. A Pázmány Péter Tudományegyetem kebelében létesített Kisebbségjogi Intézet vezetője. ********************* Linóleum, viaszosvászon- és szönyeyáru legjobb és legolcsóbb HAAS LIPÓT VII., Rákóczi-ut 21. VII., Erzsébet-körut 28. Telefon: 1-120-14 és 1-310-89 Telefon: 1-116-78.