Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - A fegyveres béke

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 hinni lehet, Oroszország is építtetni akar külföldön 3 új sorhajót. Ha az első pillanatra nem is látszanak jelenté­kenynek ezek a számadatok, egyszerre megnő je­lentőségük, ha tekintetbe vesszük, hogy Amerika új csatahajói darabonként állítólag 60 millió dollár­ba kerülnek. Tehát három csatahajó árából Ma­gyarország egész állami költségvetését ki lehetne állítani. Ezeket a nagy beruházásokat az illetékes kor­mánytényezők a következőkép okolták meg az adófizető polgárok előtt. Két lehetőség áll fenn. Vagy van létjogosultságuk a nagy csatahajóknak, vagy nincsen. Ha nincsen létjogosultságuk a légi haderő mai fejlettségi állapota mellett és mégis építenek csatahajókat, ez esetben hatalmas pénz­pocsékolás történik. Ha viszont a csatahajók lét­jogosultsága fennáll és azok építtetését mégis el­hanyagolják, akkor az állam megsemmisül. Az eredmény tehát az, hogy csatahajóra mindenkép szükség van. Az az irány, amerre ez a kérdés eldől, nem csak a haditechnika és a hadiipar szempontjából bír jelentőséggel, hanem befolyással lehet a diplo­mácia útjaira is és az esetleges kudarc, amely a le­hetőségek helytelen mérlegeléséből valamelyik ha­talomra kritikus esetben bekövetkezhet, a mai ha­talmi egyensúlyt teljesen felboríthatja. Ezeket figyelembe véve, érdekes rámutatni azokra a műszaki okokra, amelyek az érdekelt ha­talmaknál a csatahajók nélkülözhetetlenségét alá­támasztották. Helytelen volna a kérdést abból a szemszögből nézni, hogy a csatahajók megsebezhetők-e a leve­gőből vagy sebezhetetlenek. A kérdés akörül for­dul meg, hogy a csatahajó még mindig a leghatha­tósabb eszköze-e a tengeri uralom biztosítására vagy sem. Azok, akik a haditengerészet elsőbbsége mel­lett törnek lándzsát, azt állítják, hogy az ellensé­ges tüzérségi tűz, az akna és a torpedó is sok ve­szélyt jelent a csatahajó életére, még sem szüntette meg egyik sem a csatahajók létjogosultságát. Ezek állítása szerint nagyobb veszélyt a légi bomba sem jelent, mint egy jól irányzott torpedó, de mind a kettővel nehéz a célba találni. A légi támadások elleni védekezésnek sokféle módja lehetséges. A passziv védekezés abban áll, hogy a hajók páncélzatát megerősítik. Egy francia szakértő azt az ötletet vetette fel, hogy a fedélzet páncélburko­latát fel kell emelni, hogy a fegyverzet és a be­rendezés alatta védve maradjon s csak a legszük­ségesebb berendezési részek emelkedjenek ki eb­ből a teknősbékaszerű páncélból. Ez az elrendezés súlyponteltolódást jelent, amit csak a hajótest szé­lesebbre építésével lehet ellensúlyozni. Ha viszont a hajóknak a mainál nagyobb a keresztmetszetük, akkor csökken a sebességük. A passzív védekezésnek egy másik módjával is meg tognak próbálkozni. Ez abban áll, hogy a hajóknak nagyobb mozgékonyságot, íordulékony­sagot igyekeznek biztosítani. Lzt a célt azáltal pró­bálják, elérni, hogy növelik a kormánylapátok fe­lületet. Az iranyac türgén változtató hajóra sokkal nehezebb egy jol célzott bombát ledobni, mint az olyan hajóra, amely irányváltoztatás nélkül, egyen­letes sebesseggei halad. A védekezés aKtív módja abban nyer kifeje­zést, hogy szaporítják azoknak a lőfegyvereknek a szamát, amelyeket repülőgépek ellen is alkalmaz­ni lehet. 1914-ben a hajóágyúk a repülőgépekkel szem­ben tehetetlenek voltak. 1924^ben a hajók lövegei­nek 6% -a, 192/-ben 1% -a, 1937-ben pedig a 10%-a volt alkalmas légelhárító tüzelésre. A százalék nem a lövegek számara, hanem a súlyára vonatkozik. A 38—40 cm-es, nagy űrméretű lövegekkel pazarlás volna repülőgépre lőni, mint ahogy nem szoktak ágyúval verébre sem vadászni, ellenben egyre na­gyobb szerep jut a gyorstüzelő, egészen kis űrmé­retű, úgynevezett gépágyúknak, amelyek közül ha­tot-nyolcat is összefoglalnak egy közös ágyútalpra s ezáltal a tűzsebességet a fantázia legfelsőbb hatá­ráig növelik. Ezek mindössze 20—40 mm-es űrmé­retű gépágyúk, másodpercenként 2—4 lövést tud­nak leadni. Tehát ha csak egyetlenegy, nyolc cső­ből összeállított egység tüzel egy zuhanó repülést végző repülőgépre, amelynek mintegy 15 másod­percre van szüksége ahhoz, hogy kiszemelt áldo­zatát célba vegye zuhanás közben, ez alatt az idő alatt abból a nyolc csőből 3—400 lövedék repülhet a bombázó gép felé. A kis űrméretű gépágyúkon és géppuskákon kívül a hadihajókon elhelyezett nagyobb űrméretű légvédelmi lövegek is jelentékeny tűzerőt képvi­selnek. Négy egységből álló korszerű csatahajó­osztály, amelyet 12 torpedózúzó kísér, körülbelül 2 négyzetkilóméter kiterjedésű területen 120—140 darab 12—15 cm-es űrméretű légvédelmi löveget foglal magában. Ezek alkalmasak arra, hogy egy­szerre harminc különböző célt tartsanak tűz alatt. A védekezés aktív módjának másik megteste­sítője a vadászrepülőgép, amely a csatahajók vé­delmére esetenként szintén rendelkezésre állhat, különösen, ha a közelben légi támaszpont vagy anyahajó van kéznél. * A felsorolt adatokkal és védekezési módokkal igyekeztünk magyarázatot találni arra a csatahajó­építési lázra, amely az utóbbi években valamennyi nagyhatalomnál elhatalmasodott; még az olyan hatalmaknál is, mint Olaszország, Oroszország és Németország, amelyeknek aviatikája a tetőponton áll, viszont aránylag szűk tengerrészek fölött kell ellenőrzést gyakorolniok. Icarus. LefkovitsésVándor m K^JEET íy*dr" n J ± T/ n 'L zr 1* 10 eredeti angol szövet Budapest, V., Ueak termC-U. 16-1 ti. különlegességek nagy választékban (Adria-palota)]

Next

/
Thumbnails
Contents