Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 6. szám - A fegyveres béke

MAGYAR KÜLPOLITIKA 15 hinni lehet, Oroszország is építtetni akar külföldön 3 új sorhajót. Ha az első pillanatra nem is látszanak jelentékenynek ezek a számadatok, egyszerre megnő jelentőségük, ha tekintetbe vesszük, hogy Amerika új csatahajói darabonként állítólag 60 millió dollárba kerülnek. Tehát három csatahajó árából Magyarország egész állami költségvetését ki lehetne állítani. Ezeket a nagy beruházásokat az illetékes kormánytényezők a következőkép okolták meg az adófizető polgárok előtt. Két lehetőség áll fenn. Vagy van létjogosultságuk a nagy csatahajóknak, vagy nincsen. Ha nincsen létjogosultságuk a légi haderő mai fejlettségi állapota mellett és mégis építenek csatahajókat, ez esetben hatalmas pénzpocsékolás történik. Ha viszont a csatahajók létjogosultsága fennáll és azok építtetését mégis elhanyagolják, akkor az állam megsemmisül. Az eredmény tehát az, hogy csatahajóra mindenkép szükség van. Az az irány, amerre ez a kérdés eldől, nem csak a haditechnika és a hadiipar szempontjából bír jelentőséggel, hanem befolyással lehet a diplomácia útjaira is és az esetleges kudarc, amely a lehetőségek helytelen mérlegeléséből valamelyik hatalomra kritikus esetben bekövetkezhet, a mai hatalmi egyensúlyt teljesen felboríthatja. Ezeket figyelembe véve, érdekes rámutatni azokra a műszaki okokra, amelyek az érdekelt hatalmaknál a csatahajók nélkülözhetetlenségét alátámasztották. Helytelen volna a kérdést abból a szemszögből nézni, hogy a csatahajók megsebezhetők-e a levegőből vagy sebezhetetlenek. A kérdés akörül fordul meg, hogy a csatahajó még mindig a leghathatósabb eszköze-e a tengeri uralom biztosítására vagy sem. Azok, akik a haditengerészet elsőbbsége mellett törnek lándzsát, azt állítják, hogy az ellenséges tüzérségi tűz, az akna és a torpedó is sok veszélyt jelent a csatahajó életére, még sem szüntette meg egyik sem a csatahajók létjogosultságát. Ezek állítása szerint nagyobb veszélyt a légi bomba sem jelent, mint egy jól irányzott torpedó, de mind a kettővel nehéz a célba találni. A légi támadások elleni védekezésnek sokféle módja lehetséges. A passziv védekezés abban áll, hogy a hajók páncélzatát megerősítik. Egy francia szakértő azt az ötletet vetette fel, hogy a fedélzet páncélburkolatát fel kell emelni, hogy a fegyverzet és a berendezés alatta védve maradjon s csak a legszükségesebb berendezési részek emelkedjenek ki ebből a teknősbékaszerű páncélból. Ez az elrendezés súlyponteltolódást jelent, amit csak a hajótest szélesebbre építésével lehet ellensúlyozni. Ha viszont a hajóknak a mainál nagyobb a keresztmetszetük, akkor csökken a sebességük. A passzív védekezésnek egy másik módjával is meg tognak próbálkozni. Ez abban áll, hogy a hajóknak nagyobb mozgékonyságot, íordulékonysagot igyekeznek biztosítani. Lzt a célt azáltal próbálják, elérni, hogy növelik a kormánylapátok felületet. Az iranyac türgén változtató hajóra sokkal nehezebb egy jol célzott bombát ledobni, mint az olyan hajóra, amely irányváltoztatás nélkül, egyenletes sebesseggei halad. A védekezés aKtív módja abban nyer kifejezést, hogy szaporítják azoknak a lőfegyvereknek a szamát, amelyeket repülőgépek ellen is alkalmazni lehet. 1914-ben a hajóágyúk a repülőgépekkel szemben tehetetlenek voltak. 1924^ben a hajók lövegeinek 6% -a, 192/-ben 1% -a, 1937-ben pedig a 10%-a volt alkalmas légelhárító tüzelésre. A százalék nem a lövegek számara, hanem a súlyára vonatkozik. A 38—40 cm-es, nagy űrméretű lövegekkel pazarlás volna repülőgépre lőni, mint ahogy nem szoktak ágyúval verébre sem vadászni, ellenben egyre nagyobb szerep jut a gyorstüzelő, egészen kis űrméretű, úgynevezett gépágyúknak, amelyek közül hatot-nyolcat is összefoglalnak egy közös ágyútalpra s ezáltal a tűzsebességet a fantázia legfelsőbb határáig növelik. Ezek mindössze 20—40 mm-es űrméretű gépágyúk, másodpercenként 2—4 lövést tudnak leadni. Tehát ha csak egyetlenegy, nyolc csőből összeállított egység tüzel egy zuhanó repülést végző repülőgépre, amelynek mintegy 15 másodpercre van szüksége ahhoz, hogy kiszemelt áldozatát célba vegye zuhanás közben, ez alatt az idő alatt abból a nyolc csőből 3—400 lövedék repülhet a bombázó gép felé. A kis űrméretű gépágyúkon és géppuskákon kívül a hadihajókon elhelyezett nagyobb űrméretű légvédelmi lövegek is jelentékeny tűzerőt képviselnek. Négy egységből álló korszerű csatahajóosztály, amelyet 12 torpedózúzó kísér, körülbelül 2 négyzetkilóméter kiterjedésű területen 120—140 darab 12—15 cm-es űrméretű légvédelmi löveget foglal magában. Ezek alkalmasak arra, hogy egyszerre harminc különböző célt tartsanak tűz alatt. A védekezés aktív módjának másik megtestesítője a vadászrepülőgép, amely a csatahajók védelmére esetenként szintén rendelkezésre állhat, különösen, ha a közelben légi támaszpont vagy anyahajó van kéznél. * A felsorolt adatokkal és védekezési módokkal igyekeztünk magyarázatot találni arra a csatahajóépítési lázra, amely az utóbbi években valamennyi nagyhatalomnál elhatalmasodott; még az olyan hatalmaknál is, mint Olaszország, Oroszország és Németország, amelyeknek aviatikája a tetőponton áll, viszont aránylag szűk tengerrészek fölött kell ellenőrzést gyakorolniok. Icarus. LefkovitsésVándor m K^JEET íy*dr" n J ± T/ n 'L zr 1* 10 eredeti angol szövet Budapest, V., Ueak termC-U. 16-1 ti. különlegességek nagy választékban (Adria-palota)]