Magyar külpolitika, 1938 (19. évfolyam, 1-12. szám)

1938 / 1. szám - Angol béketerv

10 MAGYAR KÜLPOLITIKA Szent István tudott. A kereszténységgel is, a nem­zetiségekkel is. Mitldetl ország becsüli a földjén található kultúra maradványait. Halott kultúrákat ásnak ki, becsülnek még, maradványait kincsként őriztetik. Csak a halott kultúra jó? Az elevent, mert él, nem lehet megbecsülni? A mult kultúra jeleit nagyra tártjuk, a jelenét írtjuk? Hogy lehet ezt összeegyeztetni? Goga Oktávián, legyen bármily lelkes román, is­meri a mult és jelen kultúráját és elképzelhetetlen, hogy irtó szándékkal lépjen fel bármelyik ellen; Gazdasági rend és gazdasági egyensúly elérhető ama magyar kultúra és e kultúrát hordozó magyarság kiirtása nélkül, mely Erdélynek az első román nyelvű bibliát, a Bólyaiakat és a most kivirágzott gyönyörű erdélyi magyar irodalmat adta. íme, az erdélyi magyarság jövője, melynek védel me nem a földön, hanem az égben, nem Középcurópi romlásában, hanem megegyezésében, nem a fegyverek­ben, hanem a lélekben van. P. M. A Községi Takarékpénztár 1937-ben. 30 millió kötvény­kibocsátás, tekintélyes betétemelkedés, exporthitel-nyújtás, növekvő tiszta nyereség. A Budapest Székesfővárosi Községi Takarékpénztár Részvénytársaság igazgatósága folyó évi január hó 13-án Szendy Károly polgármester elnöklete alatt tartott ülésén Lithay Lajos dr. vezérigazgató előterjesztése alapján megál­lapította az 1937-ik üzletévre vonatkozó máíleget A takarékpénztár elmúlt üzleté-vének eredményei közül a legkiemelkedőbb az a 30 milliós kötvénykibocsátás1 és ezzel kapcsolatos hitelnyújtás, mellyel a takarékpénztár a székes­fővárosnak állt rendelkezésére. Ismeretes, hogy a takarék­pénztár a székesfőváros bizonyos rövidlejáratú hiteleinek konverziója céljából, valamint a különféle útépítés és szük­séglakás-építkezéseket magukban foglaló beruházások céljai­ra egy új törlesztéses kölcsönt nyújtott a mult év végén a fővárosnak. A székesfőváros törvényhatósági bizottságának ezirányú határozata alapján a takarékpénztár községi kötvé­nyeket bocsátott ki 30 millió pengő névértékben és a leszá­mítolt kötvények ellenértékéből került, beváltásra az ugyan­csak a takarékpénztár által korábban a székesfővárosnak nyújtott összesen 21 millió pengő rövidlejáratú váltóhitel. További nagyjelentőségű eredménye a takarékpénztár 1937-ik üzletévének az, hogy bár ilyen módon a váltótárcájá­ból 21 millió pengő visszafizetésre került, az előző évi 56.5 millióval szemben 50.9 millióban mutatja ki a takarékpénz­tár ezévj leszámítolt váltóinak összegét. Ezen számokból ki­tetszőleg több mint 15 milliót tesz ki az az összeg, amellyel a takarékpénztár ez évben ezt az üzletkörét kibővítette, ami­vel egyben nobilitásának fenntartását is jelentős mértékben szolgálja. A takarékkönyvvekre és folyószámlára elhelyezett beté­tek összege az előző évi 86.5 millióról 91.6 millióra emelkedett, amely növekedésnek az igazi jelentősége abban domborodik ki, hogy ez az emelkedés ez évben tel jes egészében a magán­felek részéről elhelyezett betétekre esik. A székesfőváros ren­delkezésére álló községi folyópénzek és különféle egyéb beté­tek összege az előző évi 7 millióról 12.9 millióra emelkedett, úgyhogy a takarékpénztár által kezelt összes betétek állomá­nya 104.5 millióra emelkedett. Megnövekedett üzleti forgalmának megfelelően a személy­zeti és dologi kiadások terén kisebb összegű emelkedés mu­tatkozik, viszont leírások tekintetében az előző évi 188 ezer pengővel szemben ez évben csak 138 ezer nengő leírás szüksége merült fel, amiből követelések leírására 88 ezer pengő esik. A takaréknenztár elmúlt üzletéve az előző évi 339 ezer pengővel szemben 451 ezer pengő tiszta nyereséggel zárult. A takarékpénztár üzletkörének' jelentékeny bővülését a leg­jobban az igazolja, hogy mérlegének főösszege az előző évi 129 millióval szemben ez évben 172.5 millióra emelkedett. A takarékpénztár igazgatósága ez évben sem javasolja még osztalék fizetését, hanem a kimutatott nyereségből az alapszabályszerü egyéb célokra történő levonások után fenn­maradó összeget teljes egészében az intézet tartalékalapjához kívánja csatolni. Angol béketerv Az európai politika állóvizét új áramlat fris­síti az angol béketervvel. Párisi lapok írnak arról, az egész Európa jövendő politikáját új útra terelő angol béketervről, melyet Chamberlain, angol mi­niszterelnök dolgozott ki. E terv Főbb pontjai a következők: 1. Az európai államok általános gazdasági egyezményt kötnek, amelynek alapja Van Zeeland belga miniszterelnök tervezete lesz az európai gazdasági helyzet megjavításáról. 2. Európai direktóriumot alakítanak, amely­ben a négy európai nagyhatalomnak: Németor­szágnak, Angliának. Franciaországnak és Olaszor­szágnak jut a vezetőszerep. 3. A versaillesi békeszerződést érvénytelenítik és megreformálják a Népszövetséget. 4. Gyarmati értekezletet hívnak össze a né­met gyarmati követelések megvizsgálása céljából. 5. Öt év múlva, amikor Anglia már befejezte fegyverkezési programmját, beszüntetik a további feg\ verkezési versenyt és korlátozzák a fegyver­kezéseket. Akár hiteles ez a béketerv, akár nem, minden­esetre bizonyos, hogy logikus és szerves folyta­tása annak a külpolitikának, melyet Chamberlain miniszterelnök kormányra jutása óta követ. Ez a külpolitika: a béke külpolitikája, mely békéssé akarja tenni a népszövetségi megtorlások óta, sőt már jóval előbb elmérgesült angol-olasz viszonyt, meg akarja változtatni a lehetetlennek bizonyult népszövetségi módszereket, melyek még tetézték a békeszerződések átkait. Megnehezít: Oroszországnak az európai ügyek zavarosabbá té telet. A makacsságot a hajlékonysággal, az erö­szakot a megértéssel akarja fölcserélni. Az európai politika másik nagy változása az. mely az angol külügyminiszter állandó helyette­sét, Sir Róbert Vansittartot a hivatalos ügydara hok elintézése mellől kiemelte és az angol külpo­litika tanácsadójává tette. Sir Róbert Vansittart, aki az angol külpoliti­kának szinte időtlen-idők óta archimedesi pontja, akit most az angol kabinet külügyi tanácsadójá­nak neveztek ki, töviről-hegyére ismeri az Angol birodalom s ezzel együtt Európa minden külpoli­tikai problémáját — nem lehet és nem is tüneti politikus. Nem vezeti személyes hiúság, hivatalában, mint az angol külügyminiszter állandó helyettese, megszokta azt a névtelen munkát, melynek érde­mét a nagy nyilvánosság nem ismerheti. Nem ön­magáért dolgozik. Nem ünnepelteti magát. Ismeri FELHÍVÁS A KÜLFÖLDI MAGYAR EGYESÜLETEKHEZ Felkérjük a külföldi magyar alakulatok, egyesületek, stb. veze­tőit, hogy amennyiben a Magyar Külpolitika példányait még nem kapnák, szíveskedjenek címüket kiadóhivatalunkkal kö­zölni, hogy lapunk díjtalan megküldése iránt azonnal intézked­hessünk. A MAGYAR KÜLPOLITIKA KIADÓHIVATALA

Next

/
Thumbnails
Contents