Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 7-8. szám - A csendes-oceáni küzdelem

II IGYAK KÜLPOLITIKA 7 kodás nyomán a másiknak a megsemmisítése árán véli biztosítani. Ezek után önként adódik a kérdés: vájjon cél­ravezető-e a féktelen gyűlölet és az oktalan harag sugallta ut? Aligha!! Meri a jelek szerint el nem kép­zelhető, hogy akár Németország, akár Oroszország, a netaláni beavatkozásuk esetéhen kímélettel lenné­nek a kél haragos nemzet bármelyike iránt? . . . Ezt igazolja egyrészt azj a tény, hogy a mai népi Német­ország, mely az 1920. évi február 24-én München­ben közzétett Hitler azon 25 pontján nyugszik, amelynek legelső és legfőbb télele kimondja, misze­rint: „Követeljük a népek önrendelkezési jogán a föld összes németéinek egy Nagy-Néinetországba való egyesítését", jelenti egyben Csehországnak is a felszámolását. Másrészt pedig kétségtelenül igaz, hogy a pán­szlávizmus jegyében 1935. év folyamán létrejön cseh, orosz és francia katonai szövetség céljainak egyike annak a/ orosz régi katonai tervnek megvalósítása, mely célul tűzte ki Magyarország megszállását; kerte­lés nélkül mondva, tehát: a magyarság teljes meg­semmisítését. Mi következik mindezekből, ha netalán kenyértörésre kerülne a dolog? . . . Nem más, mint­hogy épügy Csehország, mint Magyarország teljes megsemmisítésével fizetné oktalan politikájának és rövidlátásának az árát, annál is inkább, mert örök természeti törvény, hogy a nagy bal mindig megeszi a kis halat. Időszerű és szükséges tehát komolyan gondol­koznunk a kérdés felett és keresnünk a kivezető utat, melyet összegezve feltehetjük a kérdést: Merre men­jünk?..., annál is inkább, mert ne feledjük, hogy „Inter duos litigantes tertius gaudet!" Tandíjmentes nyelvtanfolyamok a Külügyi Társaság védö­sége alatt. Az évek óla népszerűségnek örvendő angol, német, francia, olasz és spanyol nyelvtanfolyamok a Barcsay-ulcai gimnáziumban ismét megkezdődnek. Az első négyhónapos félév 1938 február l-ig tart. Külön kezdő-, erőskezdő-, haladó-, felső- és társalgási tanfolyamok. Az órák délután 5 és 9 kö­zött vannak, hetenkint kétszer. Tandíj nincs. Beiralkoziás szep­tember 27-től minden hétköznap délután 5 és 9 között a Bar­csay-utcai gimnázium épületében (Barcsay-ulca 5., Erzsébet­körut mellett). Telefoni felvilágosítások: 330—731. Beiralási dij a négyhónapos félévre P 10.—, közalkalmazottaknak, két tanfolyamra iratkozóknak P. 9.—, CEMKO PASZTA MÜLLER ÉS TÁRSA IPARI SEGÉD­ANYAGOK GYÁRA BUDAPEST, XIV., GIZELLA-ÚT 53-55. A csendes-óceáni küzdelem A Távol Keletről érkező hirek, amelyek a Csen­des Óceán tájékán a japán-kinai háborúskodásról szólnak, egyre nagyobb aggodalmat keltenek. Ez a háborúskodás nemcsak a két hatalmas ázsiai állani jövendő sorsának irányát szabja meg, hanem döntő befolyású Európa most következő korszakának kiala­kításában is. A Sanghai körül folyó harcoknak legutóbbi tra­gikus eseménye, a nankingi angol nagykövetnek a japán repülők által történt súlyos megsebesitése szinte jelképe annak, hogy az ázsiai küzdelem, amelyet most a két testvérfaj folytat egymás ellen, egyúttal Ázsia harcát jelenti Európa és általában a fehér faj ázsiai befolyása és érdekei ellen is. Európa válsága az ujabb keletű események meg­világításában egyre nyugtalanítóbb képet mutat. Egé­szen tisztán láthatjuk, hogy mindaz, ami a szeren­csétlen békekötések óta a világban történik, szerves összefüggésben van a párizskörnyéki békediktátu­mokkal. A világháború befejezése nem jelentette a há­ború végét, csupán azt, hogy egyidőre Európában el­hallgattak a fegyverek. A háború azóta is folyton tart, egyik helyen diplomáciai eszközökkel, másikon pe­dig valóságos fegyverekkel. Az európai viszály állan­dósításának következménye elsősorban az lett, hogv Európa maga a legnagyobb válságot éli át gazdasági, politikai és erkölcsi téren egyaránt. S ahelyett, hogy a béke felé törekednék, példátlan fegyverkezésekkel, katonai szövetségekkel és ujabb meg ujabb viszálvok felidézésével teszi lehetetlenné Európa újjáépítését. Európának ez az állapota hozza magával azt, hogy kontinensünk politikai és gazdasági befolyása, mely Európa háború előtti tekintélyének és jólétének fii­forrása volt, egyre jobban csökken minden világrész­ben. Ugyancsak ez az állandó viszály okozta azt is. hogy az Amerikai Egyesült Államok is lehetőleg tá­voltartották magukat az Európával való együttműkö­déstől. A Csendes Óceán tájékán most lejátszódó drámai események min'dczt félreérthetetlenül tudtára adják azoknak is, akik eddig nem látták meg a világ kü­lönböző tájékain folyó események végzetes összefüg­gését s akik azt hitték, hogy a világ békéjét meg lehet teremteni azzal is, hogy fegyverek árnyékában ellene szegülnek minden változásnak és meg tudják állítani a történeti fejlődést, hatalmuk fenntartása érdekében. Anglia hosszn időn át jóformán távoli szemlélője volt az európai háború utáni válságnak, most főkép­pen uj kormánya alatt — magára vállalja a Népszö­vetség eredeti feladatát — egyre nagyobb erőfeszítési les/ a világ békéjének helyreállítására. Ezek a törek­vések azonban sok és nagy akadályba ütköznek. Az abesszíniai kérdés, amely Olaszországgal szembeállí­totta Angliáf, majd a spanyol polgárháború, mely két részre hasította Európának amúgy is szétzilált nem­zeteit, most pedig a beláthatatlan bonyodalmakkal le­Lefkovits és Vándor 2£ ^:t^rfár'­Budapest, V., Deák Ferenc-utca 16-18. mZlegVJg""^gVválZfmban. {Adria-palota) | HMH IHHHHHBHHH^HHi

Next

/
Thumbnails
Contents