Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 7-8. szám - A csendes-oceáni küzdelem
MAGYAR KÜLPOLITIKA nyegető japán-kínai konfliktus az igazi béke felé való haladásnak. Az uj angol kormány már hozzáfogott az európai hely/cl tisztázásához akkor, amikor Chamberlain miniszterelnök Mussolinihoz fordult az angol-olasz barátság helyreállítása végeit. Az angol miniszterelnöknek erre a közeledésére válaszolt Mussolini a legutóbbi palermói bezédében olyan hangon, amely lehetővé leszi a két nagy európai ország baráti együttműködését az európai béke érdekéhen. Mussolini beszéde nyomán Anglia könnyen megtalálhatja a módját, hogy az Olasz birodalom Etiópia i hódítását fonna szerint is elismerje és pedig ugy, hogy Abessziniái törlik a népszövetségi tagállamok sorából. Angliának az ellen sem lehet ellenvetése amit Mussolini nyíltan hangoztatott mindig . hogy Olaszország megakadályozza minden erővel a/t. hogy a bolsevizmus a földközitengeri partokon befészkelje magát. A spanyol polgárháború — miután minden közvetítő kísérlet meghiúsult — tart tovább s előreláthatólag a spanyol nemzeti erők győzelme fogja kiküszöbölni a spanyol kérdést az európai béke akadályai közül. Anglia és Olaszország megegyezése egyúttal Németország aktív közreműködését is biztosítja a nyugati béke megalapozásánál s az olasz-angol megegyezés megteremtené a földközitengeri egyensúlyt is. ami elsősorban Anglia érdeke. Mussolini békefelhivásának erejét sokszorosan megnövelték a közben Távol Keleten történi események, főképpen Sanghai veszedelme, amely nemcsak Eur.pa. hanem az Amerikai Egyesült Államok figyelmét is a távoli Keletre fordítja. A japán-kínai háborúnak olyan lokalizálására, aminőt kezdetben reméllek, az ujabb bonyodalmak után alig lehet számítani. S Anglia tisztában van azzal, hogv a Távol Keleten a maga érdekeinek megvédésére teljes erejét latba kell vetnie. Anglia Keleten, amikor a maga érdekeit védelmezi, ugyanakkor a fehér faj érdekeinek védelmét is szolgálja. Anglia fellépésének súlya és eredménye pedig attól függ, vájjon nem kell-e erejét továbbra is szétforgácsolnia és számithat e arra. hogv az Egyesült Államok segítségére lesz abban a diplomáciai harcban, amelv már hetekkel ezelőtt megkezdődött azzal, hogy Xagvbritannia jegyzéket küldött Tokióba és Nankineba, hogv a háborúskodás végleges elfajulását megakadályozza. Most már nemcsak arról van sző. hogv a Kinában befektetett óriási összegű angol tökét megvédelmezzék a további pusztulástól, hanem — mint a nankingi angol nagvkövet tragikus esete bizonyítja — arról is. hogv ott élő alattvalóiknak komoly veszélyben forgó életbiztonságát megvédelmezze. Anglia bizonyára megteszi a kellő intézkedésekel azonban eredményük — kellő támogatás nélkül bizonvtalan. Japán tudja jól, milyen az európai helyzet, s hogy Anglia erejének egy része ott le van kötve. Tudja azt is, hogy az angol nagy fegyverkezési programnak mostanáig csak igen kis részét hajtották végre. Nem lehet tudni tehát, hogy Japán az általa eddig elért katonai sikerek után milyen eredmények árán hajlandó a békés állapotot helyreállítani. Ilyen körülmények között érthető, hogy az angol közvélemény nagy aggodalommal tekint a Távol Keletre. Ennek ad hangot a Times, amely az ázsiai összeütközés távoli következményeiről elmélkedve azt irja, hogy órárál-órára súlyosabb Sanghai helyzete az angol és a többi külföldi érdekelt hatalom szempontjából. Megállapítja azt is, hogy a helyzet talán egészen másképpen alakult volna, ha Anglia és az Egyesült Államok kezdettől fogva együttes fellépést tanúsítottak volna. Az, hogy a helyzet ma alakul —. irja a lap - a japánok sanghai győzelme belátható időn belül a nemzetközi negyed végét fogja jelenteni. A külföldi hatalmak magatartása azt mutatja, hogy képtelenek érdekeikel és vagyonukat megvédeni. Végső következtetésképpen pedig azt mondja, hogy erőtlenségük kövei kéziében ezek a külföldi hatalmak egész Ázsiában elvesztették presztízsüket. Az angol közvéleménynek ezek az aggodalmai valóban nem alaptalanok. A sanghai nemzetközi negyed a fehér faj hatalmának és gazdasági erejének szimbóluma is a távoli Keleten. S a jelenlegi japán támadás mögött — még akkor is. ha sikerülne is megakadályozni a nagyobb bonyodalmakat — ott áll a japánok állal Mandzsúria elfoglalása és Önállósítása óla nyíltan hirdetett jelszó: Ázsia az ázsiaiaké! Ezzel függ össze Japánnak az az állandó törekvése, hogy egész Kinában biztosítsák elsősorban gazdasági befolyásukat s onnan fokról-fokra kiszorítsák azokat az európai hatalmakat, amelyek ott lábukat megvetették. Az északkinai tartományok önállósítása egyik nagy lépés volt ezen az uton s most a sanghai harc eredménye mutatja meg, hogy céljuk elérésében mennyire jutnak most a japánok, akiket országuk túlnépesedése és gazdasági helyzetük egyre elszántabb erőfeszítésre kényszerit. Európa zilált helyzete kedvező a japán terjeszkedő politikára: Kina gyöngesége, az érdekelt hatalmak együttműködésének bizonytalansága pedig csak megerősítik Japánt terveinek minél gyorsabb végrehajtásában Anglia most az élre állt s igyekszik Franciaországon kívül az Egyesült Államok kormányát is megnyerni a közös akcióra a távoli Kelet békéjének helyreállítása céljából. Hull, az Egyesült Államok külügyminisztere, szintén felhívással fordult Kínához és Japánhoz a béke érdekében. Ezt a felhívást azonban az időközben bekövetkezett események tárgytalanná tették. Most az Egyesült Államokat is uj elhatározások elé állították a Sanghai körüli harcok fejleményei. A korábbi időben a két angolszász hatalom, Anglia és Amerika között bizonyos versenv volt a Csendes Óceán tájékán, nemcsak gazdasági, hanem politikai tekintetben is. A békés együttműködés eszközéül akarták felhasználni a washingtoni flottaegvezményt is. amely szabályozta Anglia, az Egyesült Államok és Japán tengeri fegyverkezését is. Ezt az egyezményt azonban nem lehetett megújítani lejárta után, mert Japán — éppen távoli céljai érdekében — Angliával és Amerikával teljes egyen jogosultságot követelt a tengeri fegyverkezés mértékét illetően. Az igv előállt helyzet még jobban megmutatta, hogy Angliának és az Egyesült Államoknak érdekei a távoli Keleten megegyeznek és a verseny helyett együttműködésre van szükség, ha meg akarják oltalmazni a Csendes-óceánon a fehér faj közös érdekei! é-> a világ békéjét. A közeli napok fogják megmutatni, hogy a béke érdekében való együttműködésre megérett-e már az idő. Mert egyedül a jószándéku együttműködés lehe/ az, ami a válságok és a csalódások hosszú korszaka nlán reményt adhat arra. hogy a világnak nem kell még egy nagy katasztrófán átesnie, mielőtt Nyugaton és Keleten a világ egyensúlya és a béke helyreáll. Vágó Dezső bőrdíszműves Budapest, VIII. ker., Népszinház-utca 33