Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - Európai megegyezés felé

6 MAGIAK KÜLPOLITIKA dése következtében egyre jobban meggyöngült. Blura francia miniszterelnök éppen ezért igyekszik a francia külpolitikát teljesen az angol kormány által megsza­bott irányban vezetni, mert az Angliával megszilárdí­tott barátság minden helyzetben növeli Franciaország ellenállását szovjet-szövetségesének nyomásával és a szövetségből egyébként származható veszedelmekkel szemben. A francia külpolitika irányitói egyébként nehezen várják az alkalmat arra is, hogy Olaszország­gal helyreállítsák a teljes jóviszonyt. Ha a Népszövet­ségnek most lefolyt tanácsülésével együtt rendkívüli közgyűlést is tartottak volna — mint eredetileg tervez­ték —, ezen a közgyűlésen már Abesszínia képvise­lője nem vehetett volna részt s akkor Franciaország számára is meg lett volna a lehetőség arra, hogy az uj olasz birodalmat ténylegesen elismerje. Az angol külpolitika tehát a hozzá csatlakozó államokkal együtt a spanyol kérdésben máris elért annyit, hogy a háborús veszedelem továbbterjedését emberi számítás szerint meggátolta. Egyúttal ennek az angol külpolitikának a következménye az is, hogy Szovjetoroszország háttérbe szorult a kontinens nem­zetközi politikájának intézésében. Anglia és Franciaország Európa jövendő békéjé­nek alapvető feltételeit illetőleg alig lehelnek más véleményen, mint Olaszország és Németország. A béke­diktátumok óta eltelt hosszú idő megmutatta, hogy az igazságtalanságra épített és a nemzetek egyenjogú­ságát megtagadó helyzet az örök békétlenség kútfeje. Lejárt az a korszak, amelyben a legyőzötteket fegyver­rel lehetett igában tartani, lejárt az a korszak, amely­ben a Népszövetség pragrafusai tartották fenn a há­ború utáni helyzetet. A békeszerződések lehetetlen intézkedései egymás után semmisültek meg. a Nép­szövetség pedig elvesztett tekintélyét csak akkor nyer­hetné vissza., ha újjáalakulna, s megreformált alak­jában az igazi béke szolgálatába állna. Immár vége van a békeszerződések korszakának, vége van a Nép­szövetség erejének, ez a szövetségi rendszer pedig, amelyben a francia külpolitika biztonságát kereste, éppen most mutatta meg, hogy csak ujabb bonyodal­mak kútforrása, s ujabb európai konfliktus veszedel­mét jelenti. Ezt már a francia külpolitika vezetői is látják és érzik. S ez a legfőbb oka annak, hogy most már, átengedve Angliának a vezetést, hajlandónak mutatkoznak, magukévá tenni az angol külpolitika nagy célját, ami nem más, mint Európa újjáépítése a békés fejlődés utján, az igazságtalanságok helyreho­zatala a politikai és gazdasági együttműködés révén. Az európai béke előkészítésének ebben a nagy munkájában Anglia, mely őszintén óhajtja a Német­országgal való együttműködést, megkönnyíti Francia­ország számára is a Németországgal való megbékil­lést. Az ujabb angol külpolitika, amely a Német­országgal való baráti viszony helyreállítását fáradozá­sainak központjává tette, a francia kormány számára is megmutatja a módot, hogy miképpen lehet a mult pusziilását helyrehozni és a békés jövendőt biztosí­tani. Franciaországnak az angol külpolitikához való teljes alkalmazkodása meg is rövidítheti azt az utat, amely Európa leghatalmasabb államait a béke meg­teremtésében egyesíti. Ha ez az összefogás megtörté­nik, akkor nem kell attól sem tartani, hogy Európa nemzetei világnézeti különbségek miatt szakadnának kél táborra. Ahogyan a világnézeti különbség nem volt akadálya az angol-olasz földközitengeri meg­egyezésnek s korábban nem volt akadálya az angol­német flottamegegyezésnek, még kevésbbé lehet aka­dálya az egyetemes európai béke megteremtésének. Ami pedig a szovjet-orosz hatalmi és világforra­dalmi célokat illeti, minél világosabban és vakmerőb­ben nyilatkoznak meg, annál kevésbbé lehet egysze­rűen világnézeti különbségeknek tekinteni. Ezekkel szemben, előbb-utóbb minden blokk-képződés nélkül szembe fog fordulni minden állani, amely megakarja Őrizni és tovább akarja fejleszteni azt a kultúrát, amely Európa jövendő sorsát is jelenti. A szovjet pedig, ha látja, hogy Európa az egység felé halad és nincs remény arra, hogy a viszálykodást felhasz­nálva egymással semmisittesse meg a keresztény kul­túra nemzeteit, más irányban fogja pokoli mesterke­déseit folytatni. Ha Európa teljes mértékben tudatára ébred a bolsevista veszedelemnek, akkor nem fogja elszalasztani azokat a lehetőségeket, amelyeket az an­gol külügyminiszter bizakodó szóval szemünk elé tárt. A nagy kérdések megoldásának kísérletével pár­huzamosan folyik a nemzetközi helyzet alakulása egyéb pontokon is. A francia-török! vita az alexand­rettei szandsák kérdésében békés megoldással végző­dött. Törökország egyébként az angol-olasz megegye­zés után keresi a közeledést Olaszországhoz, amely valószínűleg rövid idő elteltével csatlakozni fog a mon­treuxi egyezményhez, amely a Dardanellák kérdését Törökország javára szabályozta. A Balkánon pedig a most megkötött jugoszláv­bolgár egyezmény jelent uj lépést az egymással szembenálló nemzetek közeledése terén s hajlandó­ságot arra az együttműködésre, amely nélkül a meg­békülés sem nyugaton, sem Európa keletén nem kö­vetkezhetik be. Jugoszláviának — amely mind a bal­káni szövetségnek, mind a kisantantnak tagja — ez a közeledése a volt ellenséges szomszédállamhoz min­denesetre hozzájárul annak a feszültségnek az eny­hítéséhez, amely eddig lehetetlenné tett minden igazi közeledést Európának ebben a részében. Nem kétséges, hogy Európa nemzetei egyértel­műen követelik a béke visszatérését, s ez a legbizta­tóbb igérel arra. hogy sikeres lesz. az a küzdelem, amely a béke megrontói éhen most újult erővel meg­indult. Budapesti Káuésok Áruforgalmi R.-T. Budapest, VIII., József-körut 38. Telefonszám: 1-392-77. Szállít: KÜLÖNLEGES KÁVÉ és TEA MINŐSÉGEKET, saját kávépörkölde, mindennap friss pörköltkávé keverékek. A legelőkelőbb fővárosi kávé­házak és hotelek szállítója.

Next

/
Thumbnails
Contents