Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - A magyar revíziós mozgalom világpolitikai jelentősége

MAGYAR KÜLPOLITIKA Versailles és Trianon „Ezennel ünnepélyesen érvénytelennek jelentem ki azt az aláírást, amelyei egy gyenge német kor­mánytól csikartak ki minden jog és nyilvánvaló igaz­ság ellenére, azon nyilatkozat alá. hogy Németország felelős a háborúért." Ez a mondás fordulópontot jeleni a nemzetközi jog és erkölcs terén. A német birodalmi vezér és kan­cellár e szavaival nemcsak egy szerződés hall meg, hanem meghaltak azok a nevek is, melyek ezekéi a szerződéseket létrehozták. Vájjon eleven hatóerő-e a világpolitikában Poin­caré, vagy Clemenceau neve? Pedig óriási erőfeszíté­seket tettek nemzetükért s az ő komor akaratuknak köszönhető, hogy nem Franciaország térde rogyotl meg a nagy háborúban. Kzek a nevek, melyek keményen állva tartottak egy országot, hogy térdre kényszerítsenek másokat, ma már halolt nevek, mert legnagyobb és legszemé­lyesebb müvük, a versailllesi béke is halott. Olyan müvet alkottak, melyről büszkén hihették, hogy örökkévaló. Olyan győzelmet arattak, melyhez fogható még nem volt. mióta világ a világ. És ez a győzelem ma már semmit és a mű, amit a győzelem után alkottak: por és hamu. Napóleon győzelmeiből megmaradt a franciák­nak a diadalív, a győzelmes csaták bevésett neveivel. A világháborúnak pedig talán egyetlen örök emléke a gázláng, mely Napóleon diadalíve alatt kísérteties kékséggel libeg. A békeszerződés, melyért annyi millió ember vére hullott és melyért annyi szurony és ágyú vállalt kezességet s mely holtak és élők akaratából oly örök­kévalónak és megtámadhatatlannak látszott, volta­képpen születése pillanatától kezdve haldokolt. Az amerikai nemzetgyűlés nem fogadta el. Szerzői — mint Lloyd George is — megtagadtak vele minden er­kölcsi, sőt értelmi közösséget. A rajnai megszállás két­ségbeesett kísérlete megmutatta, hogy terhes és végre­hajthatatlan győzőre és legyőzöttre nézve egyaránt. A jóvátételek roppant terhét is a győzőknek kebelt módosítaniok és végre szemet hunyniok teljes meg­semmisítésük fölött. Egymás után porlott el a szer­ződések minden pontja. Törökország, kedvező földrajzi helyzeténél és Né­metország, visszatérő erejénél és önérzeténél < fogva, megsemmisítették a rájuk vonatkozó békeszerződé­seket. A békeszerződések korának elmúlt tizenkilenc esztendejében gyakran hallottuk nagy és kis győztes országok nagy és kis politikusaitól, hogy a békeszer­ződés minden megváltoztatása, betű szerint való meg nem tartása, háborús ok. Gyakran hallottuk, hogy a békeszerződés korunk alkotmánylevele, de nem hal­lottunk semmit sem arról, hogy a békeszerződés egyes pontjai, a legyőzöttek javára, kétoldalú megegyezéssel meg is változtathatók. A revizió lehetősége nem szerepelt a politikai szá­mítások között. A békeszerződés bomlási mérgei tizenkilenc évig mérgezték Európa testét és a félelem, rettegés hideg­lelését okozták mindenütt. Meglehet, hogy unták már jobb- és balfelől egyaránt, mert haszon és gyarapo­dás helyett csak kárt jelentett és az országiásnak minden országban csak nyűge s megunt béklyója volt. Azt kell hinnünk, hogy Hitler német birodalmi vezér és kancellár temetési beszéde, mely a versaillesi békeszerződést régóta nyitott sírjába temette és elhan­tolta, — nemcsak Németországban, nemcsak a ha­sonló sorssal sújtott államokban, hanem a győztes né­pekben i.s közörömet kellett. Hiszen az ő erejüknek nagy részét is ennek az ál­datlan békének fenntartása foglalta el. Hiszen ezt az erőt most más, jobb, termékenyebb célok szolgálalába állíthatják. Hiszen, annyi esztendő elmultával, ők is öröm­mel feledhetik el, hogy — meddő bosszújukban — egy nagy és önérzetes nemzetet a háborús bűnösség bélyegének hordozására kényszerítették. Hiszen nekik is jobb egy olyan .szomszéd, mely levetette a szégyen és bosszú köntösét. És nekik is jobb, hogy jövendő terveikben nem az örökös ellen­ség támadásaival, hanem az egyenrangú ország együtt­működésével számolhatnak. Abban a pillanatban, mikor Németország teljes felségjogának visszavételét kinyilatkoztatta, kezdődik Európa békés kibontakozásának korszaka, kezdődik a nyilt és becsületes, gyakorlatias célra vezető tárgya­lások és cselekedetek korszaka. Európa, mely szétdiilt­nak, haldoklónak látszott, újra bizakodva nézhet a jövendő századai elé. Törökország és Németország a maga békeszerző­dését, ha nem is egyenlő, de ünnepies formák közt semmisítette meg. De ilyen békeszerződése Magyarországnak és Bulgáriának is van. Sem földrajzi helyzetünk, sem néperőnk és — talán —• ennek megfelelően politikánk sem engedte meg, hogy ily ünnepélyes formák közt vessünk véget a magunk nyomasztó békeszerződéseinek. De látnunk kell, hogy a nemzetközi jog és erkölcs helyreállítása másutt is termékeny jó következményekben. Figye­lemre méltó, hogy a német jóvátételekkel együtt meg­szűntek a magyar jóvátételek is. A német fegyverke­zési egyenjogúság kimondásával megszűntek a kis­antant fenyegetései a magyar fölfegyverkezést ille­tően. És Bulgária, az eddig a Balkán-szövetség és kis­antant által kétszeresen elszigetelt állam, éppen most kötött örök baráti szerződést Jugoszláviával, a kis­antant katonailag legerősebb államával. Mi ez. ha nem a párizskörnyéki szerződések végleges elhalványo­dása, mérgüknek elpárolgása? Az az öröm és lelkesedés, mely Németországot Hitler beszéde után átjárta, nem csupán a legyőzött és újra talpraálló nemzeteké, hanem a volt győzőké is. A versaillesi szerződés halott és halottak azok, akik megalkották. Ami pedig ebből a halálból feltámadt és kisza­badul, az a régi Európa, a maga közös nagy hagyo­mányaival, művelődésének közös nagy princípiumá­val. Ebből a halálból a nemzetközi jog támad fel meg­erősödve, az a jog, mely nem ismeri a nemzetek meg­becstelenítését, örök időkre való leigázását és igazától való megfosztását. A békeszerződés elhantolásával talán az a nap érkezett el, mikor a publicista utoljára írta le s a né­pek utoljára emlegették a békeszerződések megalko­tóinak nevét s a történetet jegyzőnek tolla és a népek emlékezete eztán csak azok nevét emlegeti, akik meg­ásták a bosszú nemzetközi erőszakának sírját és té­vedhetetlenül kijelölték a nemzetközi jog és erkölcs útjának menetéi. Marius.

Next

/
Thumbnails
Contents