Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2-3. szám - Az európai fegyverkezési verseny

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 még az igényelt határokig meg nem szállt területekel a békeszerződés megalkotása előtt annektálták. Hogy az igy annektált teriileteken a hatalmak a kisebbségi szerződések megalkotásával igyekeztek az akarata ellenére idegen uralom alá került lakosság polgári és emberi jogait biztosítani. Hogy az 1920. június 4-én Magyarországgal a trianoni palotában megkötött békeszerződést nem tartották elégnek arra, hogy a kér déses területek birtoklásának szuverén jogát a eseti, szerb és román államokra ruházzák ál! Nyíltan feltehető tehát, vájjon nem szállottak-e a vonatkozó területek Csehország, Szerbia és Románia helyett a nagyhatalmakra és nem adták-e az utóbbiak azokat át azzal a feltétellel, hogy a kisebbségi és egyéb szerződések és deklarációk meg nem tartása esetén magoknak tartják fenn a kérdéses területek fölött a rendelkezést. Nagyon érdekes, hogy a hatalmak a kisebbségek biztosítása körül nem elégedtek meg az annexiós kormányok puszta ígéretével. Legalább is erre kell következtetnünk Benes Edvárd cseh külügyminiszternek 1919. május 20-án kelt és általa aláirt azon kötelező iratából, hogy a cseh államot svájci minta nyomán federativ alapra kivánja helyezni. Ez a vállalt kötelezettség igen közel állott ahhoz a fogalomhoz, amelyet Wilson a népek önrendelkezési joga alatt értett és amelyet Wilson feltételei közül Habsburg Károly, Ausztria császára és Magyarország királya, 1918. október 16-iki manifesztumában magáévá tett. Benes tehát maga mutatta meg, hogy Középeurópa békéjének felépítésében honnan kell kiindulni és tőle tanulhatták meg a hatalmak, hogy hová kell husz évi erőszakoskodás és meddő munka után viszszatérni, hogy Európának békét és nyugalmat adjanak. (Vége következik.) /Az európai fegyverkezési verseny Európa nemzetközi politikájában egyelőre a várakozás csendje uralkodik. Előttünk áll majdnem valamennyi nagy kérdés megoldatlanul és nem tudjuk, hogy a lassú készülődésből, a diplomáciai iratok hoszszu tanulmányozásából mikor születnek meg azok a cselekedetek, amelyek a megbékülés komoly igérelét jelentik. Fejlődés csak egy vonalon mutatkozik, a fegyverkezési verseny terén. A brit birodalom példái lanul hatalmas erőfeszítése után, amellyel fegyveres erejét a lehető legmagasabb fokra növeli, most a francia parlament szavazta meg azt a nagy nemzetvédelmi kölcsönt, amely a francia haderő ujabb fejlesztését szolgálja. Ilyen körülmények között érthető, hogy a többi nagyhatalom is megtesz mindent, hogy a maga biztonságát szolgáló fegyveres erőt a nagy nyugati hatalmak példájára megerősítse. Hogy milyen célból történik ez a nagy felfegyverkezés, arra nézve egyhangú a válasz. Minden államférfiú azt hangoztatja, hogy a nagy fegyverkezés egyetlen célja: a béke biztosítása. Mi ezt szívesen vagyunk hajlandók elhinni, .csak azt nem tudjuk, vá jjon hova vezet ez a nagy fegyverkezés és vájjon azt jelenti-e ez, hogy most már valóban végleg le kell-e tennünk arról a reményről, hogy a fegyverkezésnek minden reális korlátozása lehetetlenné válik. Anglia nagy felfegyverkezése elsősorban arra a nagy kudarcra vezethető vissza, amely a Népszövetséget Olaszország abesszíniai vállalkozásával kapcsolatban érte. Az abesszíniai konfliktus során nemcsak az derült ki, hogy a Népszövetség szankciós gépezete csődöt mondott, hanem az is, hogy Anglia, — saját államférfiainak bevallása szerint —, nehezen tudta volna saját birodalmi érdekeit is megvédelmezni komoly összeütközés esetén. Ennek tanulságát vonta le az angol kormány, mikor az uj nagy fegyverkezést megindította. Mint az angol külügyminiszter mondotta, Angliának most sincs nagyobb érdeke, mint a békét fenntartani és a kellően felfegyverzett brit birodalom továbbra is a béke és haladás legfőbb pillére lesz. A fegyverkezési verseny elhatalmasodása minden körülmények közöd nyugtalanító hatással van Európa népeire. Ezt csak egyetlen módon lehet megszüntetni. Ha a fegyverkezés növelésével párhuzamosan minél előbb eredményt érnek el azoknak a tárgyalásoknak során, amelyek a béke feltételeit vannak hivatva megteremteni. Ha a béke feltételeit az igazságosság és a történeti fejlődés alapján valósítják meg az elkövetkezendő nemzetközi tárgyalások során, akkor arra is meglesz a remény, hogy a megszaporított fegyvereket valóban a béke szolgálatába állítják s egyúttal akkor meglesz a lehetősége annak is, hogy a fegyverkezés versenyében valahol megálljanak, még mielőtt a népek anyagi erejét teljesen kimerítik. Mert a jólétet fegyverkezéssel helyreállítani nem lehet, a gazdasági életet felvirágoztatni pedig csak a békés együttműködés tudja. A fegyverkezési versenyre alig került volna sor,. ha a győztes hatalmak az elmúlt másfél évtized alatt a fegyverkezések korlátozását nem az egyoldalú lefegyverzés hamis jelszava alatt igyekeztek volna megvalósítani. Nem egyszer lett volna alkalom arra, hogy a legyőzött népek elemi jogainak elismerésével határt szabhattak volna a korlátlan fegyverkezésnek. Ezt azonban a népszövetségi alapokmányokban vállalt ünnepélyes kötelezettségük ellenére, mindig elmulasztották. Á másik hamis jelszó pedig, amelynek szintén kudarcot kellett vallania, az egyetemes bizottság jelszava volt, majd az oszthatatlan béke jelszavának utópiája, mely a Népszövetség utolsó akciójával bukott meg véglegesen. A jelszavaktól még mindig nem szabadultak meg egészen a nyugati államok vezetői, azonban az események világos tanítása egyre közelebb hozza őket a realitásokhoz, amelyeknek számbavétele nélkül a békét megteremteni sohasem lehet. Minden jel arra mutat, hogy a reális viszonyok felismerésének terén Anglia éppen a legutóbbi időben nagyot haladt előre. S éppen ezért bizhatunk az angol külügyminiszter szavaiban, aki alaptalannak mondja azt a félelmet, hogy a fegyverkezés nyomán elkerülhetetlen lenne a háború. Eden legutóbbi nagy beszédében arra a követlijabb utazási kedvezmények Ausztriában. Az Osztrák Szövetségi Vasutak értesitése szerint az 1937. évre szóló ta\as/i és nyári kedvezmények április 1-én lépnek életbe. A magyar közönség szempontjából az idei kedvezmények sokkal előnyösebbek a tavalyiaknál, mert az idén egyöntetűen 80%-os visszautazás] kedvezmény lelt megállapítva, tehát a nyári föidényben, júliusban és augusztusban is 80% kedvezményt lehet a visszautazásnál élvezni. A kedvezmény feltételei nagyjában változatlanok. Előírás szerint hé! napot, a/az pontosán hat éjszakát kell Ausztria területén eltölteni, de nem kötelező az egy helyen való tartózkodás. Az ausztriai tartózkodást igazoltatni nem kell, de visszautazásnál fel kell mutatni az odautazás! jegyet és az útlevelet. A visszautazásnál esetleg körutazási útvonalon is igénybe lehet venni a 80%-os kedvezményt, de csak abban az esetben, ha az odautazási jegy legalább 150 km. Útvonalra szól. A kedvezmények részletes prospektusa április közepén jelenik meg.