Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2-3. szám - A középeurópai népek önrendelkezési joga

MM.YAIt KÜLPOLITIKA 5 60 visszautazás! kedvezmény TAVASZI SÍTÚRÁK Biztos hóviszonyok R a g y o g ó u a'p sütés Jelentős sportversenyek: március 19—21: Hochkitzbühel (Halinenkamm) nemzetközi lesikló és ugróversenyek, március 21: Obcrgurgl: Prof. Piccard verseny, március 28: Keuerkogel síugró és lesikló versenyek, április 4: Seefeld, lesikló és slalom versenyek, április 11: Rax, slalom és ugróverseny. OSZTRÁK FORGALMI IRODA Budapest, VI, Andrássy út 2$ A középeurópai népek önrendelkezési joga Irta: HORVÁTH JENŐ egyetemi tanár Azt szokták mondani, hogy Európa mai államrendje az önrendelkezés jogán épült fel és hogy az l'Jlí)—1920. megalkotott párisi békeszerződések Európát egy visszaéléseken alapult és idejét mult, elmaradt állapotból kiemelve akként állították a népek önrendelkezésének széles alapjára, hogy ezt a baladás és humanizmus diadalának kell tekintenünk. Valóban alig volna könnyű tagadni, hogy az európai helyzetben látszólagos javulás nem következett be az által, hogy egyes ki nem próbált vagy idejét meghaladott politikai konstrukciók feloldattak, de az ilyen megállapításokban sohasem szabad megelégednünk azzal, amit a látszat mutat és aminek fontosságát az egyik érdekelt fél általánosítani törekszik. Mert pl. a Habsburg Birodalom abban a formában, ahogyan Habsburg Rudolf és I. Ferdinánd családi dominiumainak maradványa volt, nem számitolt végleges alakulásnak, de ki vonná kétségbe azt, hogy ma mindenki súlyos hibának ismeri Ausztria-Magyarország feldarabolását? Az önrendelkezés jogát Wilson északamerikai elnök állította fel az európai béke kardinális feltételeként. Senkisem kételkedik azonban abban, bár senki sem állította mindeddig azt, hogy az önrendelkezési jog abban az alakban, amint azt Wilson az európai béke megalkotásának tengelyévé tette, amerikai doktrína, helyesebben, hogy ennek a doktrínának szigorúan amerikai értelmezése volt. Mindnyájan tudjuk, hogy Amerika valamikor gyarmatokból állott és hogy az amerikai gyarmatok népe fölött az európai kormányok rendelkeztek. Azt is tudjuk, hogy az amerikai gyarmatok az európai uralom alól szabadulni kívánlak. így szabadull fel a XVIII. század végén az angol uralom alól a 13 északamerikai gyarmat, igy a XIX. század második éytízedében a spanyol- és portugál uralom alól Középés Délamerika gyarmatai. Az amerikai fejlődésnek lehal a diadalra emeli önrendelkezési jog olyan vívmánya volt, melyei lényeges alapjának kell tekintenünk, meri az elkövetkező korszakban erre épüli. Egy pillanatig sem kételkedünk abban, miszerint Wilson elnök ugy is mint az államjog nagyhírű professzora, ugy is mint az Egyesült Államok akkori elnöke, az önrendelkezési jognak a béke feltételéül való kitűzésével a legjobbat kívánta nyújtani Európának, amivel saját hazája és Amerika rendelkezett: azt. hogy ugyanazzal a szabadsággal és szabad fejlődéssel, amelyet Amerikai népei egykor maguknak megszerezlek és biztosítottak, Európa népeit is megajándékozza. Vájjon megtörtént-e azonban ennek a gondolatnak helyes alkalmazása olyan módon, amint azt Wilson elképzelte és követelte? Ha egy konkrét példái veszünk, akkor pl. Ausztria-Magyarország népei éppen ugy jogot nyertek volna, hogy jövőjüket saját belátásuk szerint rendezzék be, amint az akkor már megszűnt európai Törökország keresztény nemzetei. Habsburg Károly, Ausztria császára és Magyarország királya, szemmel láthatólag nem is idegenkedett áltól, hogy Ausztria és Magyarország népei az önrendelkezés jogának birtokába kerüljenek, mert 1018. október 16-án kell osztrák császári pátensével Ausztria népeinek a kormányzat berendezésében szabad kezet adott. Nagy tévedés volna feltennünk, hogy ugyanezt nem kívánta volna Magyarországra nézve is megtenni, vagy hogy a magyarok ettől a gondolattól idegenkedtek, mert ez semmi esetre sem következik abból a tényből, hogv Habsburg Károly Magyarországra nézve nem rendelkezett. Mindenekelőtt tudnunk kell azt, hogy osztrák császári pátens a magyar államra nézve semmiféle hatállyal nem bírt ugyan, de abban, hogy az uralkodó magvar királyságára nézve hasonló rendelkezési nini adotl. már benne is van az. hogy ott a kérdésnek más jellegű előkészítésére volt szükség. Amíg ugyanis Ausztriának pusztán papirosalkotmánya volt, addig Magyarországon a kormányzatnak a parlamentéi és ezen az ulon a nemzetet kellelt megkérdeznie az önrendelkezés jogának amerikai értelemben való alkalmazása, illetőleg a magyar alkotmánynak megfeleli") értelemben való módosítása, vonatkozó törvény szükségessége \agy meghozatala felől. Lehet, hogy valaki megáll ezen a ponton és azt a kérdést veti fel. hogy ez utóbbi elhatározás pusztán a magyaroknak vagy Magyarország nem-magyar nemzetiségeinek is önrendelkezési jogot adott volna? Ez. a fogósnak látszó kérdés egyáltalában nem lep meg bennünket, mert a kérdés feltevője nem látszanék tudatában lenni annak, hogy a magyar államjog a magyar nemzet alalt mindig a magyar állampolgárok összességét, az egész lakosságot értette és c.->ak azok tettek különbséget magvarok és nem-magyarok közöli, akik a magyar nem zel államjogi szétválasztására törekedtek. Nem is ajánlanánk, hogy ilyen okoskodással a kérdés lényegét üssük el azon idegenek előtl, akik a magyar alkotmányos fejlődést nem kellően ismerik. Mert ha propagandájuknak okoskodását elfogadjuk, akkor azt a