Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2-3. szám - Hodzsa cseh miniszterelnök kisebbségi nyilatkozatai

1 MAGYAR KÜLPOLITIKA A legnagyobb nehézségei természetesen az okozza, hogy sem Németország, sem Olaszország nem hajlandó az uj nyugati paktumol beágyazni a genfi egyetemes biztonsági rendszerbe. Genf régi módszereivel megbulkott, mini ezl éppen az olasz­abesszin Imre leüt' nyilvánvalóvá. Az egyetemes biz­lonság hamis jelszavának hátterében pedig ott áll a francia-szovjet katonai szövetség árnyéka. A népszö­vetségi akadály el lenne hárítható a népszövetség meg felelő reformjával, a francia-szovjet katonai szövet­ség pedig, amely ellentétben áll a régi locarnói egyez­ménnyel is. csak akkor lenne az uj nyugati egyez­ménnyel párhuzamosan fenntartható, ha éle nem irá­nyulni Németország ellen és nem jelentene az uj nyugati egyezménj ellenére is Németország bizton­ságát állandóan fenyegető veszedelmet. Az egyetemes biztonság groteszk gondolatát összekeverni a tervbe­vett uj nyugati egyezmény regionális jellegű megál­lapodásaival, nem vezetne másra, mini az uj nyugati egyezmény békebiztositó értékének megsemmisíté­sére már megkötésének pillanatában. Annak, hogy a négy nyugati hatalom a maga békéjét és biztonságai megalapozza, meg van minden feltétele. Bizonyos az is. hogy az uj nyugati egyezmény a békének olyan hatalmas eszköze lenne, amely érvényesítené erejét Európa többi részéhen is. Már most ezt a realitás vi­lágáltól a legkülönbözőbb veszedelmeket magukban rejtő ideológiák ködébe átvinni, nem a békét jelen­lené, hanem a békétlenség állandósítását. Az uj nyugati egyezmény csak akkor felelhet meg hivatásának, ha figyelémbevéve a Locarnó óta történi fejlődést, ennek alapján valósítja meg a békét nyugaton. Azok a kölcsönös biztosítékok, amelyeket az uj nyugati egyezmény résztvevői egymásnak az olasz-német tervezet szerint nyújtanának, tökéletesen biztosítanák a békél nyugaton. Az általános bizonytalanság eloszlatásához pedig olyan mértékben járulhatnának hozzá, hogy Európa keleti problémái ennek nyomán sorra megoldhatók lennének a kölcsönös jóindulatú együttműködés és az igazság szellemében. Ez az uj fordulat elsősorban a kisantant tagjai számára lenné szükségessé, hogy saját érdekeinek megfelelő külpolitikai irányi követ­hessenek és korábbi meddő céljaik helyett pozitív munkához lóghassanak a szomszédaikkal való mél­tóságon alapuló megegyezés alapján. Nyugaton az uj egyezmény, Közép-Európában és Európa keletén pe­dig a római egyezmények alapján összekötőit állam­csoport: Olaszország, Ausztria" és Magyarország lenne az a két kristályosodási pont, amely körül a konti­nens nemzetei egyesülhetnének s az utópisztikus esz­mék helyett a gyakorlati politika módszereivel terem­tenék meg Európa békéjét. Az angol külpolitika hagyományainak megfele­lően, bizonyára mindent el fog követni, hogy az uj nyugati egyezmény a realitások alapján létrejöhes­sen. Mert ez nemcsak biztonságot és békél jeleni, ha­nem annak a lehetőségét, hogy ennek alapján a többi probléma is megoldást nyerjen és az igazságtalansá­gok helyrehozatala elkövetkezzék. Ez pedig egyúttal útját egyengetné annak is, hogy gátat vessenek an­nak a féktelen fegyverkezési versenynek, amely ön­magában is feneyegetés a béke számára. Franciaor­szág pedig, amely külpolitikai leien egészen Angliá­hoz csatlakozott, bizonyára nem szegül ellen Anglia törekvésének, amely a sa ját békéjével együtt az egész kontinens inegbékülésére és jólétének feltámasztására irányul. Hodzsa cseh miniszterelnök kisebbségi nyilatkozatai Hodzsa cseh miniszterelnök tiszteletére a prágai új­ságírók lakomát adlak. Ezen a lakomán a miniszterelnök nyilatkozatokat tett a kisebbségi kérdés ügyében. Nem csak a magyar kisebbségekről szólott, itt a hangsúly és a nyomaték nem a magyarokon van, hanem elsősorban a németekről, de a/ egyenlő elbánás elvének hangoztatása révén hitel önl belénk is. [lodzsa miniszterelnök a magyar politikai iskola ne­veltje s az. erre a nevelésre való emlékezés ott bukkan ki először nyilatkozataiban, amikor felhívást inléz a csdli köz­alkalmazottakhoz, hogyha az idegen nyelvterületen műkö­dők gyorsabb előmenetelt akarnak, akkor tanuljanak kisebb­ségi nyelvekel. Másfelől pedig kijelenti, hogy németeket is fölvesz az állami szolgálatba abban az esetl>en, ha az állam iránti feltétlen hűségük minden esetben kimutatható. Ezt a kilátásba helyezett engedményt hasonjó körülmények kö­zöli a magyar kisebbségre is vonatkoztatja. Közli továbbá, hogy a cseh miniszterelnökségen személyzeti osztályt létesít, amelybe egy német tisztviselőt mái- kinevezett, egy rutén­földi beosztása e/után következik s talán egy magyar tiszt­viselőre is sor kerülhet. Tehát: nem igéri azt, hogy kisebb­ségi területen csak kisebbségi államhü tisztviselő kap alkal­mazást, mint ahogy a kisebbségi elv, a békeszerződések s a dolgok rendje megkívánná. Az első Ígéret, illetőleg nyilat­kozat agyonüti a kilátásba helyezett másodikat, amikor fel­hívja a cseh tisztviselőket, hogy tanuljanak kisebbségi nyel­vekét, meri az államhatalom teljes értékű bizalma csak bennük összpontosul. A német autonómia megtagadása mellett egyidejűleg hamarosan önkormányzatot készül adni a Ruténfőidnek s 17 évvel a Sl. (leiinain en Laye-ban megkötött béke után eleget óhajt tenni a bilaterális szerződésnek a csehek részé­ről is. Franciaország és a többi nagyhatalom 1920-ban szer­ződést kötöttek Csehországgal a Kárpátalja önkormányza­tának biztosítására, arra. hogy már akkor, a megszállás­kor teljes autonómiát adnak ennek a területnek Most lát ják a csehek elérkezettnek az idői akkor vállalt kötelezettsé­geiknek a teljesítésére, A híradás ugy szól. hogy a Ruténföld önkormányzatára vonatkozó törvényjavaslatokat már a hús­véti szünet után az országgyűlés elé terjesztik, mert a cseh kormány minél előbb el akarja intézni ezt a kérdést, amely­nek teljesítését és elintézéséi máshonnan szerzett értesülés szerint az egyik aláiró volt antant hatalom is kívánja. Vájjon mi okozhatta azt, hogy végre odaát is ilyen meg­gondolásra jutottak'.' A megváltozott idők jele. hogy Középeurópa valóban akcióprogrammot jelent s ezért a két­oldali szerződést most már a másik oldaliról is végre kell hajlani. Most a Morvától a Tiszaforrásig elterülő Kárpát­alján lakó kisebbségi magyar afféle hairmadsorba taszított I on est Dávid, akinek létezéséről tudnak, akit azonban edxlig nem vettek észre, mert nem akarták, nehogy jelentőségének a tudatára ébredjen. Ritka emberpéldány, mert olyan ösirégi magyai településeken, mint amilyen Kassa, Ungvár még a 20^í>-ol sem éri el? Hihetetlen. Mi lelt volna, ha a „csak ötven éve önálló állami élelel élő" magyar uralom igy cse­lekedett volna? Mi lett volna, ha a magyarok a nemzetisége­ket az ötven é\ előtti *.>74 év folyamán is nem a tényeknek, hanem a kornak megfelelően kezelték volna? Nemcsak nekünk, hanem az egész konszolidált Közép­európának nagy érdeke fűződik alhhoz, hogy a világháború után megszületett Ruténföld valóban autonóm legyen s ne titokban Prágából kormányzott önállónak csúfolt ország. Ne legyen szovjethid, ne a mesterségesen kitenyésztett kom­munizmus melegágya. Oroszország keleti nyúlványa se le­gyen, amit egyesek szerint a csehek eddig letétként kezeltek szent llussia számára. Be kell záirni a kapukat a napsugaras szovjet jólét (dől, mert a dolgok mostani állapotában Kelet nyomul előre ill egy lépéssel S Ázsia mélyen belevájja kar­mail Európa testébe, magával hozza fölforgató világ- és társadalomszemléletét is. Kegyen Ruténföld az, ami a területi lényege, ónálló or­szág, szabad akarattal, szabad elhatározási képességgel. Óhegyi Vilmos

Next

/
Thumbnails
Contents