Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 2-3. szám - Külföld magyarjai

MAGYAR KÜLPOLITIKA A TIAftYAK REVÍZIÓS LIGA HIVATALOS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 3-3. 8Z. BUDAPEST 1937 Külföld magyarjai Európa latin-germán szerkezeti elemei és a terjedő, lágy szláv homok közé egy kemény kovakő kerüli: a magyar. A legtöbb nemzetnek jó vagy rossz testvéreket adott a sors. Rokonokat, akikkel vérük. nyelvük közös. Egyedülálló, árva nemzet vagyunk. Nincsenek testvéreink. Akik velünk egy vérből valók, nyelvel váltottak, beszédükéi nem értjük. Csak tudósok tudják kibogozni a kél nyelv közös gyökereit. Akiknek nyelve rokon a miénkkel, azok vérben, sorsban és hivatásban idegenek tőlünk. Ha az árvaságnak van fokozata, mi háromszorosan árvák vagyunk. Árvák vagyunk az európai néptengerben, ahol létjogosultságunkat évszázados véres harcokkal kellett bebizonyítanunk. Árvák vagyunk, akik itt lakunk a Csonkaországon belül. Még árvábbak azok, akik ,, nemzeti kisebbségekként" a békeszerződések uj országaiban laknak. De legárvábbak közülünk azok, akik nemzeti szétszóródottságban a világ négy táján élnek száműzetésben. Es ezeknek száma nem csekély. A tizenkét milliónyi magyarságból nem egészen kilenc millió él magyar főidőn. Negyedrésze idegenben igyekszik fenntartani azt a princípiumot, melyet a magyarság léte jelent. Nem hiszünk a számok föltétlen erejében. Nem hiszünk csupán a nagyszámú nemzetek hivatásában. A nagy nemzetek sikere, a mai, tömegekre és tömeges erőkifejtésre támaszkodó munkában, talán megalapozottabbnak, állandóbbnak látszik, de most és mindig megvan és meglesz a kisebb szánni, de azért nem kisebb nemzeteknek örök, Istentől való hivatása. Nem hiszünk abban sem, hogy csak a szerencsés, boldog nemzeteknek van hivatásuk. Isten megengedte, hogy száműzött és széttört nemzetek is telje- erővel hajtsák végre égből származol! feladatukat. A zsidó népnek szerencsétlenségében, száműzetésében és babiloni fogságában támadtak legnagyobb prófétái és hősei. Jeremiás, Ezekiel és Dániel lángszelleme ma is világit évezredeken kérésziül és az. Egyház ma is megemlékszik nagyszombaton a babiloni fogság bárom ltjáról, akik a tüzes kemencében Klen mindenhalóságát dicsői tették. A szétszórt nemzetek szélroppant darabjai, mint a meteorraj hulló csillagai, sokszor az ég minden csillagánál fényesebbek. A megalázott görög rabszolgák a világ tanítómesterei voltak. A szétszaggatott Lengyelország csillaga, Chopin, Párisban tündökölt. A feldúlt Örményország fiai világszerte boldogultak, mint bires kereskedők. Az orosz forradalom elől menekülők közül egyik tehetség a másik után bukkan fel. Még a cigány is. mely országának emlékéi is elvesztette, megtartotta énekének, zenéjének, jóslásának litokteljes varázsát A nemzet széttöredezése nem jelenti a nemzet tehetségének és hivatásának elvesztését. A veszély másfelől lényegei. Régen a hajósok közt az a babona járta, hogy van a tengeren egy mágneses sziget, amely a közelébe futó hajók vas részeit mind magához húzza s hajójukat mintegy szerlemállasztja. Ilyen vonzása van az. idegen nemzeti és erkölcsi közösségeknek a szétszóródottakra: a lélek vas alkotórészeit mind kihúzza és szerlemállasztja. Az idegenbe vándorolt magyar magyarságát törvény nem védi, nem is bántja, de a nagy anyagi és erkölcsi hatalom, mely körülveszi, észrevétlenül magához szíjjá. Ellágyilja benne a hazulról hozolI erkölcsi alkotóelemeket, különös távlatba állítja régi nemzeti hivatását, — s lelkén a legkülönösebb változást idézi elő: idegenné teszi önmaga elölt. Ennek első jele az. ha az idegenben élő magyar hasonulni törekszik. Csak azt akarja jónak és bölcsnek látni, amit uj hazájában talált. Kényelmetlennek érzi tulajdon bőrét. Tulajdon véréi akarja megmásítani s ez sikerül is neki annyira, hogy felemás lénnyé lesz, aki sem itt, sem ott nem érezheti otthon magát. Mindezt, tul a külső megszokáson és a belső, soha ki nem alvó honvágyon, az okozza, hogy a kivándorolt elvesztette erkölcsi hivatásának méltóságát. Elvesztette azt az. isteni megbízását, mellyel a Gondviselés öt, mint magyart, útjára küldötte, elvesztette anélkül, hogy helyette másikat kapott volna. Meri ilyen megbízatást nem lehet kétszer kapnunk. Ha Isten magyarként küldött a világba, magyarként kell földi életünkéi végigharcolnunk és fenn kell tartanunk nemzeti princípiumunkat. Azt a princípiumot, mely a keresztéin' civilizáció hősi védelmezéséből. továbbviteléből, lovagiasságból, méltányosságból ösztönös becsületérzésből, tisztaságból és áldozatkészségből áll. Minden magyar, aki külföldre vetődik és ezeket a princípiumokat cserben hagyja, nemcsak a magyarság számából tört le, hanem letörölt a magyarság életfájáról s egyúttal elvesztette a Gondviselés útmutatását is. Már nem magyar, hanem a világ hontalan és gyökértelen kóborgója. A nemzet, ezt tudnunk kell — nagyobb és több, mini az ország. Az ország a| földe1 és a földi szerencséé. Nagysága a sors forgandóságától függ. De a nemzet eredete az. égből való. princípiumai az. égig érnek, földi szerencse nem nagyobbíthatja és kisebbítheti meg. Égi integritásunk örökös. Csak bűneink és lealacsonyodásilnk révén veszthetjük el. Az örökös és teljes nemzetet fenn kell tartanunk nemcsak tulajdon földünkön, nemcsak mások földén, ahol nagy tömegekben laknak legalább törvényvédte magyarok, hanem oll is, ahol a magyarok szerteszórtan és semmiféle törvény nem védte helyen laknak. A külföldi magyaroknak sajátságos hivatásuk van. Hiszen minket, itt lakókat, alig ismernek a nagy világban, de a külföldi magyarokon ott van a világ szeme. Minél kevesebben vannak, annál jobban fel-