Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - A magyar revíziós mozgalom világpolitikai jelentősége

MAGYAR KÜLPOLITIKA A TIAGYAR REVÍZIÓK LIGA HIVATALOS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 1. 8Z. BUDAPEST 1937 A magyar revíziós mozgalom világpolitikai jelentősége Irta: dr. FALL ENDRE A magyar revíziós mozgalom fejlődésében az 193(3. év történelmi jelentőségű korszakot, a revíziós mozgalom végső kifejlődésének legfontosabb határ­kövét jelenti. Az 1936. év a világpolitikai káosznak és a világpolitikai helyzet teljes elmérgesedésének jegyében indult meg, a népek eddig sohasem ismert fegyverke­zési versenybe kezdtek és ez évben a világpolitikai helyzet nem egyszer táncolt a szuronyok hegyén. De éppen ez a háborús atmoszféra indította arra Európa jelenleg két vezető hatalmát: Angliát és Olaszországot, hogy megkeressék azokat az eszközöket és módozato­kat, amelyekkel az uj világkrizis kitörését megakadá­lyozván, a világpolitikát egy megértő és jószándéku és teljesen igazságos alapon kiegyenlítő irányba te­reljék. E két nagyhatalom kereste egymás kezét, hogy kölcsönös baráti összefogással rendezhessék a legsú­lyosabb európai problémákat. Mind a két nagyhatalom azt a történeti útmutatást követte, hogy az európai po­litikát és ezen keresztül a népek kölcsönös megbékülé­sét csak az igazságra és a kölcsönös megértésre lehet alapítani. 1936. év utolsó napjaiban az egész világot bejárta az örömhír, hogy a két nagyhatalom kézfo­gása sikerült és Európa legsúlyosabb problémája, a földközi-tengeri kérdés rendezése, békés uton megtör­tént. De már ezt megelőzőleg kibontakoztak a körvo­nalai egy másik súlyos európai problémának: a duna­völgyi kértlés rendezésének is ugyancsak angol és olasz államférfiak állásfoglalásaiban, illetve nyilatkozatai­ban. S ezek az állásfoglalások, ezek a nyilatkozatok valóságos történelmi cselekedetek voltak nemcsak a dunavölgyi kérdés rendezését, hanem a magyar reví­ziós törekvéseket illetőleg is. Ugyanis ma már az egész világ közvéleménye előtt elvitathatatlan és közismert tény lelt az, hogy a Dunavölgye a legveszedelmesebb tűzfészke Európának s éppen ezért a dunavölgyi kér­dés rendezése a nagyhatalmak legsürgősebb felada­tává vált. De köztudomású lett az ;i lény is. hogy a dunavölgyi problémát a Magyarországon elkövetett igazságtalanság orvoslása nélkül rendezni nem lehet. A trianoni békediktátum aláírása után a nyu­gateurópai hatalmak elég gyorsan felismerték azt a tényt, hogy a Dunavölgy rendezésébe súlyos hibák csúsztak be s ezek a hibák az évek folyamán háborús veszedelemmé növekedtek és éppen ezért sürgős meg­oldásra szorulnak. Anglia és Olaszország már 1933­ban orvosolni óhajtották a Dunavölgyén elharapódzó bajokat és a négyhatalmi paktum tengelyévé tették a revíziót. Sajnos a négyhatalmi paktum nem valósul­hatott meg, de az azóta eltelt politikai események és háborús készülődés még jobban rávilágítottak a duna­völgyi helyzet fontosságára, illetőleg a rendezés szük­ségességére. Éppen ezért történt meg, hogy egyidejűleg a Földközi-tenger nagy problémájával a világpolitikai események élére került a dunavölgyi kérdés és ennek rendezését Anglia és Olaszország elsőrangú feladatuk­nak tartják. Az angol világbirodalom külügyminisz­tere, Anthony Eden, a népszövetség közgyűlésének szeptember 25.-i ülésén becsületesen, határozottan és nyíltan leszögezte magát a revízió mellett, amikor a közgyűlésen azt követelte, hogy a fennforgó igazság­talanságok orvosoltassanak és kijelentette, hogy „az államok egymás közötti viszonyának az az eszménye, hogy az kiegyensúlyozott legyen s hogy mindenki azt érezze, hogy a béke az igazságon alapul". Edennek ez a beszéde határkövet jelent az európai politikában, az eddigi megtorlásokat követelő, gyűlölködő és el tipró irányzat helyett a megbocsátás, a kiegyenlítés, és az igazság politikájának rakta le az alapjait. A má­sik történelmi jelentőségű cselekedet volt Benito Mus­solini hatalmas beszéde, amelyet Milanóban november l-én mondott el, amelyben határozottan és félreérthe­tetlenül kijelentette, hogy a dunavölgyi kérdést a Ma­gyarországon elkövetett igazságtalanság orvoslása nél­kül rendezni nem lehet, egyúttal kijelentette azt is, hogy a rendezésnek meg kell történnie. Hogy ez a két történelmi fontosságú beszéd a két nagy nemzet lelké­ből fakadt, annak bizonysága egyfelől az, hogy az egész angol sajtó és az egész angol közvélemény a magyar igazság mellé állott és ennek angol vonatko­zásban legértékesebb megnyilvánulása a legnagyobb élő angol publicistának: Garvinnak az Observerben megjelent cikke volt; olasz vonatkozásban pedig az az egész olasz nemzet gyönyörű megnyilatkozását lát hattuk Magyarország kormányzójának, Horthy Mik­lósnak olaszországi útja alkalmából. Nem kétséges tehát, hogy akkor, amikor Európa két vezető nagyhatalma egymással összefogott az euró­pai problémák megoldása érdekében s amikor ez a két nagyhatalom s ezeknek vezető államférfiai a világ közvéleménye előtt többszörösen leszögezték azt az ál­láspontjukat, hogy a dunavölgyi kérdés megoldása felette sürgős, ez a megoldás azonban csak akkor kö­vetkezhetik be, ha a Magyarországon elkövetett igaz­ságtalanság orvosoltatik. Az 1937. év első napjainak eseményei megerősítik eme jogos reménységünket. Az angol-francia baráti kapcsolatok ismét elmélyültek, a róma—berlini ten­gely változatlanul megőrzi érvényét és hatályosságál. Hlum francia miniszterelnök a francia kamarában a béke fenntartása mellett tört pálcát és a francia po­litika igyekszik hidat verni Páris és Berlin között. Az angol-olasz megegyezési vonalon Anglia a béke érde kében nyomást gyakorolt Franciaországra, Olasz ország pedig Németországra. A négy európai nagyba talom megegyezésének körvonalai mind jobban kibon lakoznak és ha ez a megegyezés valóra válik, ennek keretében szükségképpen megoldást fog találni a duna­völgyi kérdés is, mert ennek rendezése nélkül el sem képzelhető a nagyhatalmak őszinte megegyezése. Ma­gyarországnak nincs oka félni a nagyhatalmak meg­egyezésétől és a megegyezésen alapuló békepolitikájuk irányelveitől, mert eme irányelveket Eden és Musso lini már világosan megállapították a nagy nyilvános­ság előtt. A revíziós mozgalom tehát a megvalósulás útjára terelődött és ebben a vonatkozásban a döntő esemé nveket az 1936. esztendő hozta meg.

Next

/
Thumbnails
Contents