Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - A magyar revíziós mozgalom világpolitikai jelentősége

MAGYAR KÜLPOLITIKA A TIAGYAR REVÍZIÓK LIGA HIVATALOS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 1. 8Z. BUDAPEST 1937 A magyar revíziós mozgalom világpolitikai jelentősége Irta: dr. FALL ENDRE A magyar revíziós mozgalom fejlődésében az 193(3. év történelmi jelentőségű korszakot, a revíziós mozgalom végső kifejlődésének legfontosabb határkövét jelenti. Az 1936. év a világpolitikai káosznak és a világpolitikai helyzet teljes elmérgesedésének jegyében indult meg, a népek eddig sohasem ismert fegyverkezési versenybe kezdtek és ez évben a világpolitikai helyzet nem egyszer táncolt a szuronyok hegyén. De éppen ez a háborús atmoszféra indította arra Európa jelenleg két vezető hatalmát: Angliát és Olaszországot, hogy megkeressék azokat az eszközöket és módozatokat, amelyekkel az uj világkrizis kitörését megakadályozván, a világpolitikát egy megértő és jószándéku és teljesen igazságos alapon kiegyenlítő irányba tereljék. E két nagyhatalom kereste egymás kezét, hogy kölcsönös baráti összefogással rendezhessék a legsúlyosabb európai problémákat. Mind a két nagyhatalom azt a történeti útmutatást követte, hogy az európai politikát és ezen keresztül a népek kölcsönös megbékülését csak az igazságra és a kölcsönös megértésre lehet alapítani. 1936. év utolsó napjaiban az egész világot bejárta az örömhír, hogy a két nagyhatalom kézfogása sikerült és Európa legsúlyosabb problémája, a földközi-tengeri kérdés rendezése, békés uton megtörtént. De már ezt megelőzőleg kibontakoztak a körvonalai egy másik súlyos európai problémának: a dunavölgyi kértlés rendezésének is ugyancsak angol és olasz államférfiak állásfoglalásaiban, illetve nyilatkozataiban. S ezek az állásfoglalások, ezek a nyilatkozatok valóságos történelmi cselekedetek voltak nemcsak a dunavölgyi kérdés rendezését, hanem a magyar revíziós törekvéseket illetőleg is. Ugyanis ma már az egész világ közvéleménye előtt elvitathatatlan és közismert tény lelt az, hogy a Dunavölgye a legveszedelmesebb tűzfészke Európának s éppen ezért a dunavölgyi kérdés rendezése a nagyhatalmak legsürgősebb feladatává vált. De köztudomású lett az ;i lény is. hogy a dunavölgyi problémát a Magyarországon elkövetett igazságtalanság orvoslása nélkül rendezni nem lehet. A trianoni békediktátum aláírása után a nyugateurópai hatalmak elég gyorsan felismerték azt a tényt, hogy a Dunavölgy rendezésébe súlyos hibák csúsztak be s ezek a hibák az évek folyamán háborús veszedelemmé növekedtek és éppen ezért sürgős megoldásra szorulnak. Anglia és Olaszország már 1933ban orvosolni óhajtották a Dunavölgyén elharapódzó bajokat és a négyhatalmi paktum tengelyévé tették a revíziót. Sajnos a négyhatalmi paktum nem valósulhatott meg, de az azóta eltelt politikai események és háborús készülődés még jobban rávilágítottak a dunavölgyi helyzet fontosságára, illetőleg a rendezés szükségességére. Éppen ezért történt meg, hogy egyidejűleg a Földközi-tenger nagy problémájával a világpolitikai események élére került a dunavölgyi kérdés és ennek rendezését Anglia és Olaszország elsőrangú feladatuknak tartják. Az angol világbirodalom külügyminisztere, Anthony Eden, a népszövetség közgyűlésének szeptember 25.-i ülésén becsületesen, határozottan és nyíltan leszögezte magát a revízió mellett, amikor a közgyűlésen azt követelte, hogy a fennforgó igazságtalanságok orvosoltassanak és kijelentette, hogy „az államok egymás közötti viszonyának az az eszménye, hogy az kiegyensúlyozott legyen s hogy mindenki azt érezze, hogy a béke az igazságon alapul". Edennek ez a beszéde határkövet jelent az európai politikában, az eddigi megtorlásokat követelő, gyűlölködő és el tipró irányzat helyett a megbocsátás, a kiegyenlítés, és az igazság politikájának rakta le az alapjait. A másik történelmi jelentőségű cselekedet volt Benito Mussolini hatalmas beszéde, amelyet Milanóban november l-én mondott el, amelyben határozottan és félreérthetetlenül kijelentette, hogy a dunavölgyi kérdést a Magyarországon elkövetett igazságtalanság orvoslása nélkül rendezni nem lehet, egyúttal kijelentette azt is, hogy a rendezésnek meg kell történnie. Hogy ez a két történelmi fontosságú beszéd a két nagy nemzet lelkéből fakadt, annak bizonysága egyfelől az, hogy az egész angol sajtó és az egész angol közvélemény a magyar igazság mellé állott és ennek angol vonatkozásban legértékesebb megnyilvánulása a legnagyobb élő angol publicistának: Garvinnak az Observerben megjelent cikke volt; olasz vonatkozásban pedig az az egész olasz nemzet gyönyörű megnyilatkozását lát hattuk Magyarország kormányzójának, Horthy Miklósnak olaszországi útja alkalmából. Nem kétséges tehát, hogy akkor, amikor Európa két vezető nagyhatalma egymással összefogott az európai problémák megoldása érdekében s amikor ez a két nagyhatalom s ezeknek vezető államférfiai a világ közvéleménye előtt többszörösen leszögezték azt az álláspontjukat, hogy a dunavölgyi kérdés megoldása felette sürgős, ez a megoldás azonban csak akkor következhetik be, ha a Magyarországon elkövetett igazságtalanság orvosoltatik. Az 1937. év első napjainak eseményei megerősítik eme jogos reménységünket. Az angol-francia baráti kapcsolatok ismét elmélyültek, a róma—berlini tengely változatlanul megőrzi érvényét és hatályosságál. Hlum francia miniszterelnök a francia kamarában a béke fenntartása mellett tört pálcát és a francia politika igyekszik hidat verni Páris és Berlin között. Az angol-olasz megegyezési vonalon Anglia a béke érde kében nyomást gyakorolt Franciaországra, Olasz ország pedig Németországra. A négy európai nagyba talom megegyezésének körvonalai mind jobban kibon lakoznak és ha ez a megegyezés valóra válik, ennek keretében szükségképpen megoldást fog találni a dunavölgyi kérdés is, mert ennek rendezése nélkül el sem képzelhető a nagyhatalmak őszinte megegyezése. Magyarországnak nincs oka félni a nagyhatalmak megegyezésétől és a megegyezésen alapuló békepolitikájuk irányelveitől, mert eme irányelveket Eden és Musso lini már világosan megállapították a nagy nyilvánosság előtt. A revíziós mozgalom tehát a megvalósulás útjára terelődött és ebben a vonatkozásban a döntő esemé nveket az 1936. esztendő hozta meg.