Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 11. szám - Őszinte barátok. Delbos körútjának tanulságai

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA Érzett-e valamilyen csalódást, kiábrándulást? A külügyminiszterség nem az a pozició, mely érzelgőssé teheti az embereket. Nincs és nem volt olyan külügyminiszter, aki az érzelmek változhatatlan voltában hinne és minden külügyminiszter bizonyára kissé lenézi saját fogalmazványait. A teljes jóhiszeműséget csak azoktól várja, akiknek e fogalmazványokat olvasmányul adja. A diplomáciában nincsenek Otbellók, mert a diplomata — a sötétképű harcossal ellentétben — »nem nagyon, de bölcsen szeret«. Következésképpen Delbos, a helyzet észrevehető mozdulását látván, nem töltheti idejét sajnálkozással. A külpolitikában folytonos az erők gomolygása, változása, születése és illanása. A külpolitika, éppen ezért, a legmagasabb művészet, ahol egyik illúziót bűvészi gyorsasággal kell a másikkal helyettesíteni. Az angol politikának egyik legvarázslatosabb pillanata volt, mikor lord Palmerston az angol alsóházban kijelentette, hogy angol alattvalónak, bármely országban éljen is, éreznie kell, hogy Anglia őriző szeme rajta van és védő karja mögötte áll. Anglia tekintélye sok évtizeden át ezen a kijelentésen nyugodott, — ami nem akadályozza meg az angol politikát abban, hogy adott helyzetben, ha szükségét látja, nf* feledkezzék meg Palmerston e kijelentéséről i s hagyja lövetni az angol hajókat és követeket a Távoíkeleten. Az a félbarátság azonban, melyet Delbosnak, minden hivatalos kijelentés ellenére, éreznie kell, nem az érzelmek állhatatlanságában hanem az ország valódi érdekeinek megérzésében találja magyarázatát. Természetes, hogy míg Németország, Magyarország, Ausztria halálraváltan, ájultanj, letiport an hevert a földön, — nem voltak barátai, csak győzelmes és gúnyos szomszédai, akik, további zsákmány reményében, hálásan hódoltak Franciaországnak. Szeretetük és lelkesedésük Franciaország iránt akkor valóban nagy és őszinte volt. Azonban Németország feltámadt és fel is fegyverezte magát. Ugyanezt tette Ausztria is. Olaszország pedig olyan félelmetes hatalommá lett, amilyenre hivatalnokká szürkült győzelmi külpolitikusok nem is gondolhattak. Gyermekesség volna azt hinni, hogy e hatalmi növekedés nem változtatja meg a szomszédos országok érzelmeit, következésképpen politikáját is. Mint ahogy a kisantant országai számoltak Középeurópa erősödésével, éppúgy kell számolnia azzal a francia külpolitikának is. Delbos útjának eredménye tehát nem lehet, mint azt Barthou óhajtotta volna, egy keleteurópai diplomáciai várőv építése, Középeurópa bekerítésére. Delbosnak e külpolitikai seregszemlén inkább az volt a feladata, hogy számbavegye és fontolgassa a megmaradt erők mértékét és értékeit, viszont a francia rokonszenv súlyát barátaival is éreztesse. Amit mi látunk, azt Delbosnak is kell látnia. A francia külpolitika Európa keletén már nem talál olyan szövetségeseket, akik fenntartás nélkül követik. A román kormány és közvélemény kétfelé húzása, a francia és német irány felé, Jugoszlávia kormányának és közvéleménye egy részének ingadozása a berlin-római tengely és Páris között, e körút folyamán is érezhetően megnyilvánult. Vájjon, ilyen őszinte barátságokra építhet-c tartós külpolitikát a francia kormány ? Delbos útjának ezenkívül még egy nagy tanulsága van: fegyvertelen országnak nem lehetnek barátai, a felfegyverkezett országok barátságát pedig keresik. Középeurópa minden állama ma már egyenrangú tagja katonailag is az európai államéletnek. És minden középeurópai állam, mely kellő módon felfegyverezte magát, értékes barátokat szerzett. Az igazi külpolitika alapja az erő, melyet — sajnos, — fegyver nélkül nem állíthatunk szembeszökően a világ elé. Európa egyetlen fegyver nélkül való állama Magyarország. Helyzetünk megváltoznék egy csapásra, ha fegyvereink volnának. Barátaink érzése izzóbb, ellenségeink érzése engedékenyebb lenne. Viszont nem nehéz megmagyarázni ezeket a külpolitikai félbarátságokat, hűtlenkedő, jobbra-balra tekintgető országokat. A forró barátiságok ellanyhulása sokszor a külpolitikai horizont tisztulását, az erők igazi felismerését jelenti. A legéjibb vakság, a legnagyobb hűtlenség: önmagunk fel nem ismerése, önmagunk elhanyagolása. Ha majd fölfegyverkezünk és saját erőnket fölismerjük és másokkal is megismertetjük, akkor mindaz a bizonytalanság, mely ma Középeurópa légkörét mérgezi, eltűnik. A mi fölfegyverkezésünk: Európa igazi" békéjének, erői elrendeződésének egyik lényeges feltétele. Fegyverek nélkül nincs béke, nincs tekintély, nincs jelentőség, nincs politikai súly, -— ez Delbos keleteurópai útjának a magyarságra vonatkozó legfőbb tanulsága. LEVELEZŐ"LAP V. POZSONYI - UT 1. TELEFON : 315-148. llllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll PENGŐ