Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 10. szám - A helyzet normalizálása a Dunavőlgyében

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGVAK REVÍZIÓS LICiA HIVATALOS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 10. SZ. BUDAPEST 1937 YsA helyzet normalizálása a Dunavölgyében Irta: Lukács György A világtörténelemben nincs mása oly rossz elrendezésnek, aminő a világháborút befejező párizskörnyéki békeszerződésekben végbement. Mutatják a következmények. Nézzünk körül. A bolsevista méreg fenekestől felforgattaSpanyolországot, hol immár második éve dúl a pusztító belső háború, amely más nemzeteket is bevont a viszályba és alaposan összebogozta mindazokat a problémákat, melyek az eddig világátjáróul szolgált Földközi tenger kérdésével kapcsolatosak. A Távolkelet két nagy népe marcangolja egymást és új hadállások készülnek elő, aszerint, amint egyes nagyhatalmak a viszálykodó ikét sárga faj egyike vagy másika felé fordulnak rokonszenvükkel. Ezekkel a problémákkal egyenerejű, sőt Európa nyugalmát még sokkal közelebbről érintő a dunai probléma. De, amíg a földközi-tengeri és a japán—kínai probléma megoldására állandóan terveket gyárt és a kielégítő megoldás útját-módját keresi a világ egész diplomáciája, a dunai probléma megoldására komoly lépés mindezideig nem történt. Pedig tűzfészekké lett a Dunavölgye, hasonlatossá a Balkánhoz. Tűzfészekké tették azt azok a balkezű megoldások, melyeket a párizskörnyéki békeszerződések hoztak létre. Szétszaggatták az osztrák-magyar monarchiát, ezt a kiegyensúlyozó nagyhatalmat, mely tartós nyugalmat nyújtott és állandó gazdasági és kulturális fejlődést biztosított a Dunavölgye népeinek, s amely a balkáni forrongásokat nem engedte átterjedni Nyugateurópóra. A szétrobbantott monarchia helyén annak megcsonkított maradék államai — Magyarország és Ausztria — mellett több új avagy megnagyobbított, de önmagában még mindig kicsiny állam keletkezett, melyek valamenynyien hegemóniára törekszenek, kisebbségeiket leigázzák és Középeurópát a Balkánhoz hasonlatos második tűzfészekké tették. A Dunavölgyének ez a folytonosan tartó nyugtalansága állandóan veszélyezteti Európa békéjét. Az erőszakos és igazságtalan békediktátumok viszályok magvait vetették el, ezek a magvak kikeltek és a véres vetés, mely belőlük eredett, mindjobban fertőzi Európát, anélkül, hogy az újabb lángbaborulás megelőzésére bármily hatályos lépés történt volna. A Tardieu-féle terv és hasonló más kísérletek sorra buktak, mert kiindulási pontjuk volt hibás, amennyiben mindannyian mereven a status quo alapjára helyezkedtek. Miután azonban ismételten beigazolódott, hogy a status quo alapján nem lehet politikai békét teremteni a Dunavölgyében, most folyamatban van egy újabb kísérletezés, mely gazdasági együttműködést igyekszik létrehozni a dunai államok között. Jelszóvá lett, hogy, kapcsoljuk ki a politikai kérdéseket, közöttük a határrevizió kérdését is, és tisztán gazdasági alapon igyekezzünk megértést teremteni a Dunavölgyében. A gazdasági megértés atmoszférája — úgy vélik — meg fogja szűntetni, legalábbis le fogja tompítani a dunamenti államok és népek között fennálló ellentéteket, a helyzet normalizálódik, és a normalizálódott helyzet vagy megszűnteti a politikai ellentéteket is, vagy pedig szelídíteni fogja azokat és sokkal könnyebbé teszi kiküszöbölésüklet. Magyarország semmi józan kisérletezésneky útjában nem áll. Olyan szívósan vezetett rágalomhadjárat folyt ellene és van részben még most is folyamatban, hogy nem akar okot szolgáltatni újabb rágalomra, nevezetesen arra, hogy azt híresztelhessék, hogy Magyarország az akadálya a kölcsönös megértésnek. Éppen ezért Magyarország készséggel belement abba, hogy ám meg kell kísérelni, lehet-e a dunai államoknak kölcsönös gazdasági megértésre jutniok a politikai kérdések, nevezetesen a területi revizió kérdésének, a gazdasági megértést célzó tárgyalások folytatásának idejére való kikapcsolása mellett? Ezekbe a tárgyalásokba Magyarország á maga részéről semmi nóvumot nem vitt bele," mert az a két feltétel, amelyet kikötött, nem tartalmaz ú] követelést. Magyarország hadügyi felségjogának helyreállítása természetes előfeltétel^ a szomszéd államokkal való tárgyalásba bocsátkozásnak, ímert hadügyi felségjogának teljes helyreállítása nélkül Magyarország nem egyenjogú fél a többi államokkal, márpedig semmiképpen sem vállalja azt a megalázó szerepet, hogy diktátumokat erőszakoljanak rá, a védtelenre. Egyébként a mai helyzetben, amidőn Németország és Ausztria már rég önhatalmúlag' vetettek véget hadügyi felségjoguk korlátozottságának, ezt Magyarország is veszély nélkül megtehetné. Magyarország azonban, éppen, mert távol áll tőle minden provokálás, súlyt helyez arra, hogy a reá erőszakolt lefegyverzettségnek megszüntetése az érdekelt szomszéd államok kifejezett hozzájárulásával történjék meg. Természetesen hadügyi felségjoga teljességének visszaállításáért ellenértéket nem ad, mert nem kedvezményről van szó, hanem a szuverénítással, az állami függetlenséggel természetszerűleg együttjáró önvédelmi jogról, amelyet tőle megvonni olyan erkölcstelenség volt, mely — amint Verdross, a bécsi egyetem híres, nemzetközi jog tanára néhány nappal ezelőtt Budapesten tartott előadásában fényesen kifejtette,. —- önmagában sem-