Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 10. szám - A helyzet normalizálása a Dunavőlgyében

MAGYAR KÜLPOLITIKA A MAGVAK REVÍZIÓS LICiA HIVATALOS LAPJA XVIII. ÉVFOLYAM, 10. SZ. BUDAPEST 1937 YsA helyzet normalizálása a Dunavölgyében Irta: Lukács György A világtörténelemben nincs mása oly rossz elrendezésnek, aminő a világháborút befejező pá­rizskörnyéki békeszerződésekben végbement. Mu­tatják a következmények. Nézzünk körül. A bolsevista méreg fenekestől felforgattaSpa­nyolországot, hol immár második éve dúl a pusz­tító belső háború, amely más nemzeteket is be­vont a viszályba és alaposan összebogozta mind­azokat a problémákat, melyek az eddig világ­átjáróul szolgált Földközi tenger kérdésével kap­csolatosak. A Távolkelet két nagy népe marcan­golja egymást és új hadállások készülnek elő, aszerint, amint egyes nagyhatalmak a viszály­kodó ikét sárga faj egyike vagy másika felé fordulnak rokonszenvükkel. Ezekkel a problémák­kal egyenerejű, sőt Európa nyugalmát még sok­kal közelebbről érintő a dunai probléma. De, amíg a földközi-tengeri és a japán—kínai prob­léma megoldására állandóan terveket gyárt és a kielégítő megoldás útját-módját keresi a vi­lág egész diplomáciája, a dunai probléma meg­oldására komoly lépés mindezideig nem történt. Pedig tűzfészekké lett a Dunavölgye, hason­latossá a Balkánhoz. Tűzfészekké tették azt azok a balkezű megoldások, melyeket a párizskörnyéki békeszerződések hoztak létre. Szétszaggatták az osztrák-magyar monarchiát, ezt a kiegyensú­lyozó nagyhatalmat, mely tartós nyugalmat nyúj­tott és állandó gazdasági és kulturális fejlődést biztosított a Dunavölgye népeinek, s amely a balkáni forrongásokat nem engedte átterjedni Nyugateurópóra. A szétrobbantott monarchia he­lyén annak megcsonkított maradék államai — Magyarország és Ausztria — mellett több új avagy megnagyobbított, de önmagában még min­dig kicsiny állam keletkezett, melyek valameny­nyien hegemóniára törekszenek, kisebbségeiket leigázzák és Középeurópát a Balkánhoz hason­latos második tűzfészekké tették. A Dunavölgyének ez a folytonosan tartó nyugtalansága állandóan veszélyezteti Európa békéjét. Az erőszakos és igazságtalan békedik­tátumok viszályok magvait vetették el, ezek a magvak kikeltek és a véres vetés, mely belőlük eredett, mindjobban fertőzi Európát, anélkül, hogy az újabb lángbaborulás megelőzésére bár­mily hatályos lépés történt volna. A Tardieu-féle terv és hasonló más kísérletek sorra buktak, mert kiindulási pontjuk volt hibás, amennyiben mind­annyian mereven a status quo alapjára helyez­kedtek. Miután azonban ismételten beigazolódott, hogy a status quo alapján nem lehet politikai békét teremteni a Dunavölgyében, most folya­matban van egy újabb kísérletezés, mely gazdasági együttműködést igyekszik létrehozni a dunai államok között. Jelszóvá lett, hogy, kapcsoljuk ki a politikai kérdéseket, közöt­tük a határrevizió kérdését is, és tisztán gazdasági alapon igyekezzünk megértést te­remteni a Dunavölgyében. A gazdasági meg­értés atmoszférája — úgy vélik — meg fogja szűntetni, legalábbis le fogja tompítani a duna­menti államok és népek között fennálló ellen­téteket, a helyzet normalizálódik, és a normali­zálódott helyzet vagy megszűnteti a politikai ellentéteket is, vagy pedig szelídíteni fogja azo­kat és sokkal könnyebbé teszi kiküszöbölésüklet. Magyarország semmi józan kisérletezésneky útjában nem áll. Olyan szívósan vezetett rága­lomhadjárat folyt ellene és van részben még most is folyamatban, hogy nem akar okot szolgáltatni újabb rágalomra, nevezetesen arra, hogy azt hí­resztelhessék, hogy Magyarország az akadálya a kölcsönös megértésnek. Éppen ezért Magyar­ország készséggel belement abba, hogy ám meg kell kísérelni, lehet-e a dunai államoknak kölcsö­nös gazdasági megértésre jutniok a politikai kér­dések, nevezetesen a területi revizió kérdésének, a gazdasági megértést célzó tárgyalások folyta­tásának idejére való kikapcsolása mellett? Ezekbe a tárgyalásokba Magyarország á maga részéről semmi nóvumot nem vitt bele," mert az a két feltétel, amelyet kikötött, nem tar­talmaz ú] követelést. Magyarország hadügyi fel­ségjogának helyreállítása természetes előfeltétel^ a szomszéd államokkal való tárgyalásba bocsát­kozásnak, ímert hadügyi felségjogának teljes helyreállítása nélkül Magyarország nem egyen­jogú fél a többi államokkal, márpedig semmikép­pen sem vállalja azt a megalázó szerepet, hogy diktátumokat erőszakoljanak rá, a védtelenre. Egyébként a mai helyzetben, amidőn Németor­szág és Ausztria már rég önhatalmúlag' vetettek véget hadügyi felségjoguk korlátozottságának, ezt Magyarország is veszély nélkül megtehetné. Magyarország azonban, éppen, mert távol áll tőle minden provokálás, súlyt helyez arra, hogy a reá erőszakolt lefegyverzettségnek megszünte­tése az érdekelt szomszéd államok kifejezett hoz­zájárulásával történjék meg. Természetesen had­ügyi felségjoga teljességének visszaállításáért el­lenértéket nem ad, mert nem kedvezményről van szó, hanem a szuverénítással, az állami függet­lenséggel természetszerűleg együttjáró önvédelmi jogról, amelyet tőle megvonni olyan erkölcste­lenség volt, mely — amint Verdross, a bécsi egyetem híres, nemzetközi jog tanára néhány nappal ezelőtt Budapesten tartott előadásában fényesen kifejtette,. —- önmagában sem-

Next

/
Thumbnails
Contents