Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - Oroszország előkészületei az európai invázióra

MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 Oroszország előkészületei az európai invázióra Gyakran ábrázolták a cári Oroszországot a medve jelképével. Ez a szimbólum nemcsak az erőt kívánta kifejezni, hanem az erdei vad mohóságát is, amikor idegen tájak méze után cammog. A ..Times" a vörös Oroszországot vízilóhoz hasonlítja. E szörnynek csak a két hamiskás szeme és az ormótlan nagy orra látszik ki a hullámokból, mig a teste rejtve marad a szemlélő elölt s igy annak valódi erejét ma meg alig lehet megállapítani. A körülötte gyűrűző hullámok mindenesetre meggondolásra kes/letnek. Középeurópai és elsősorban magyar szempontból különösen figyelmei érdemelnek azok az előkészületek, amelyek a/, orosz légi haderő fellépését s annak sikerét már eleve igyekeznek biztosítani és ezáltal útját egyengetik az orosz bolsevizmus európai inváziójának. Oroszország stratégiai helyzete nyugat felé más volt a cári sas zászlaja alatt, mint most a vörös lobogó árnyékában. A Romanovok birodalma közvetlenül határos volt Németországgal, valamint az OsztrákMagyar Monarchiával, mig most a hitleri Németországtól Lengyelország, Magyarországtól pedig Románia többszáz kilométeres korridorja választja el a Szovjet birodalmát. Ha Románia át is engedné területén az orosz hadsereget, Lengyelország akkor is olyan ütköző erőt képviselne, amely az orosz támadás egy részét felmorzsolná és az orosz hadsereg nem érkezne a német határra azzal a friss erővel, amely a támadás sikerét biztosithatná. Tehát az időveszteség és a támadó erő gyengülése jelenti azokat a nehézségeket, amelyekkel Oroszországnak a jelenlegi politikai határok következtében számolnia kell. Az akadályokat merészen leküzdő, a gyorsan mozgó és váratlan meglepetéseket okozó cári kozákhadosztályok szerepét a vörös rezsim alatt a motorosdandárok és az önálló hadműveleti feladatokkal megbízott repülő-hadosztályok vették ál. Azt írja Amiragow a „Woina i Revoluzijá'-ban, hogy háború kilörése cselén az első hadműveletek kialakulásánál, a/ ellenség gazdasági erőforrásainak és gyülekező helyeinek megsemmisítésénél a légi haderőre fontos szerep várakozik. A légi erők és a páncélos csapatok nyitják meg a hadműveleteket. Andrejew, az oroszországi kommunista párt központi bizottságának titkára Kievben, az őszi hadgyakorlatok után a csapatokhoz intéz.ett beszédében kijelentette, hogy a Szovjet a kommunizmus ellenségeit messze, az orosz határokon tul akarja megsemmisíteni. Hasonló célzást tartalmazott az a rádiókiáltvány is, amelyet 1936 augusztusában küldtek szét Moszkvából, mondván, hogy a Szovjet-Unió repülőgépei alatt összeomlanak az ellenséges ország határai. E kijelentések hátterében minden kétséget kizáróan az a gondolat rejlik, hogy Szovjetoroszország légi haderejére vár az a feladat, hogy támadó háború esetén kiegyenlítse a jelenlegi politikíri határok következtében fellépő stratégiai hátrányokat. A támadó hadműveleteket a repülőknek kell megnyitniok, nekik kell behatolniok elsőnek az ellenség területére, ott összerombolniok mindazt, ami hadműveleti szempontból fontossággal bir, nekik kell megbénitaniok az ellenséges seregtestek felvonulását, legalább is addig az időpontig, amig az orosz hadsereg támadása kibontakozik. Idő- és térnyerés lesz tehát a célja az orosz légi haderőnek, ami annál nagyobb jelentőségű, mert az orosz közlekedési viszonyok a hadsereg gyors felvonulását és az utánpótlást nehézkessé teszik. Az orosz országutak ma éppoly rossz állapotban vannak, mint a cári uralom alatt. Rossz utakon pedig nem mozoghat gyorsan a motorositott hadsereg. A cári Oroszország 58.500 km. hosszú vasúti hálózatával szemben ma 80.000 km. hosszú vasúti hálózat áll. A vasúti hálózat megnövekedése azonban nincsen arányban azzal a növekvő szükséglettel, amelyet az egyre nagyobb mértékben iparosodó Oroszország áruforgalma jelent s amely már most, békében is zavarokat okoz, mig háború esetén kiszámíthatatlan következményekkel járhat. E közlekedési nehézségek is hozzájárulnak a légi haderő jelentőségének növekedéséhez, mert a légi erők gyors bevetése helyenként időnyeréshez vezethet. A légi haderő fejlesztésével párhuzamosan halad az orosz légiforgalom kifejlesztése is. Az orosz légi hálózat utvonalainak hossza 1924-től 1935-ig 4000 km.-ről 47.000 km.-re, tehát több, mint a tízszeresére nőtt. Igaz, hogy a jelenlegi kereseti viszonyok mellett alig lehet arról szó, hogy ezt a közlekedési eszközt „fizető" utasok is igénybevegyék. Valószínű, hogy inkább a kormánypárti szervek és a kommunista párt valamint a vörös hadsereg vezetői használják hivatalos útjaikon a légi forgalomba beállított repülőgépeket. A légi hálózat széleskörű kiépítésének ennek ellenére nagy hadműveleti jelentősége van. mert a légi forgalom kiépítéséhez elengedhetetlenül szükséges repülőtámpontok (légi kikötők, kényszerleszállóhelyek, benzinraktárak és az éjjeli repüléshez megkívánt világitó-tornyok, valamint egyéb világító berendezések) lehetővé teszik azt, hogy háború esetén a légi haderő egyes részeit egymástól többezer kilóméLinóleum, via< tsvászon- é« legjobb és legolcsóbb Szűnyegáru áruházaiban: VII., RÁKÓCZI-UT 24. Telefon: 1-420-44 és 1-310-89 VII., ERZSÉBET-KÖRUT 28. Telefon: 1-416-78.