Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - A külföldön élő magyarság sorsa. TÖRS TIBOR országgyülési képviselő előadásából

13 MANYIK KÜLPOLITIKA ternyi távolságra fekvő hadszínterekről néhány nap leforgása alatt más hadszíntereken lehessen bevetni. E légi hálózat súlypontja Moszkva, gerince pedig az a 8000 km. hosszú fővonal, amely a vörös fővá­rost a keletázsiai határszélen Fekvő Wladiwosztokkal összeköti. Kire támaszkodik áz észak-déli vonal, amely a Keleti-tengertől Afganisztánig nyúlik s amely lehetővé teszi, hogy a/ok a repülőalakulatok, amelyek ma meg Finnországban harcolnak, holnapután már a perzsa határszélen kerüljenek alkalmazásra. Ugyan­csak ebből a fővonalból ágazik el egy csomó helyi­érdekű járat az ipari központok kii/ölti összeköttetés fenntartására, nemkülönben egy mellékág Kina és egy másik ág északra, Kamcsatka felé. A repülőgépek egy rés/e. amelyek ezen az nt­hálózaton a forgalmat lebonyolítják, egészen modern. 11 j konstrukciók. Vannak kö/öltiik teljesen fémből készüli, kétmotoros utasszállitógépek, amelyek műkö­dési sugara 2000 km., legnagyobb sebessége 350 ^70 km. és a két pilótán kivül liz utasi szállítanak. Van­nak postaszállító, illetve futárgépeik amelyek csak 4—ti utast visznek ugyan, e/zel szemben sebességük állítólag 430 km. óránként. A mi szempontunkból különös jelentősége van p.z ungvár—kievi vonalnak, ahol egyelőre bombázó­gépekkel bonvolitják le a forgalmat s amelynek ke­reskedelmi jelentősége egyáltalában nincs, hanem ki­záróan katonai célokat szolgál. Valószínűleg ez dkotja a fő összekötőkapcsot a Felvidéken működő orosz katonai kiküldöttek és Moszkva között. A cseh-orosz együttműködésnek az utóbbi idő­ben ezenkívül még több kézzelfogható jelét lehetett megállapítani. A német katonai sajtó szerint a Felvi­déken már 36 repülőtámpont létesült az orosz légi haderő számára. Más forrás tudni véli, hogy a legutóbbi cseh hadgyakorlat francia felügyelet mellett ment végbe cseh és orosz vezénylő tábornokok váltakozó közre­működésével. Szeptemberben egy ujabb tiszti bizottság érkezett Oroszországból Csehországba. A bizottság két tábor­nokból és számos vezérkari tisztből áll. Céljuk kartográfiai felvételeket készíteni a Felvidékről. Ruszinszkóról, továbbá a német- és az osztrák-cseh határról. Románia 200 millió cseh korona kölcsönt kapott Csehországtól, hogy azon a román kormány a cseh ipartól hadfelszerelési cikkeket vásárolhasson. Ezen­kívül további 90 millió cseh koronára rugó kölcsönt folyósítottak Romániának egy vasútvonal építésére is, amely Csernovicon át Oroszországot és Csehorszá­got közvetlenül összeköti és ezáltal az orosz csapatok átszállítását a magyar Felvidékre megkönnyíti. Csehországban még egyéb stratégiai utak és vasutak is épülnek az orosz hadsereg mozgási lehető­ségeinek elősegítésére, a bolseviki veszedelem előre­törésének megkönnyítésére. Európa túlfűtött légkörében az orosz kéz a kár­tyát lázasan keveri. Spanyolország messze van Moszkvától s Madridban a helyzet bizonytalan. De Ruszinszkóban a nép oroszul tanul és a Ga­ram-völgyben a vörös hadakat már várja Benes, a szovjet hűséges barátja. Icarus. A külföldön élő magyarság sorsa TŐHS TIBOR országgyűlési képviselő előadásából Ha a revízióról beszélünk, szükségszerűséggel jut kifejezésre minden magvai- ember egységes gondolata. Ezl tudomásul veszi a külföld is és ugyanakkor a lelkesedést tápláljuk itthon. Jól tudjuk azon­ban, hogy az utódállamok részérő] hatalmas anti­revizionista mozgalommal állunk szemben. Min­den revi/iós megnyilatkozásra elképesztő eszkö­zökkel felelnek odaál s az elszakadt testvéreink lelki és testi fájdalmával jár. Odaát magyar tisztviselőkel bocsátanak el. magyar otthonokat gazdasági alapjuktól fosztanak meg és a sajátos nem­zeti kultúra megnyilatkozásait csirájában elfojt ják. Ha viszont mi nem beszélünk revízióról, az utódállamok területén élő magyarság könnyen azt hihetné, hogv Magyarország ezt a fontos problémát elejtette és a sZentistváni gondolat csökkenőben van. Ezért tehát ;i magyar revízióval kapcsolatban minden egyes pro­pagandaeszközt meg kell ragadni, amelyek a fenn­forgó szempontok figyelembvételével ezt a nagy gon­dolatot közelebb vihetik a megvalósuláshoz. A revíziós kérdésben igen nagy szerepe lehet a külföldön élő magyarságnak. Két és félmillió magyar él szerte a világon, külföldi államokban, nem szá­mítva a megszállt területeken lévő három és félmil­liónyi magyarságot, mert mi őket sohasem tekintjük külföldön élő magyaroknak. Ezt a hatalmas tömeget be kell állítani a magyar revízió szolgálatába. Az egész világon 15 milliónyi magyar él, egységes súlyá­val feltétlenül dominálnia kell a Dunavölgyében. hi­szen a románok száma 11 millió, a cseheké 7 millió, a szerbeké ennél is kevesebb. Nálunk a külföldre vándorló magyarság sorsával ré­gebben nem sokat törődtek. Ha nézzük az államok ez­irányu gondoskodásait, csaknem mindenütt hatal­mas, pontosan működő szervezeteket találunk. Köz­ismert dolog, hogv a németek milyen gondossággal számontartják külföldön élő honfitársaikat minden országban központból irányított, kitűnően funkcio­náló szervezetük van. Az olaszoknak is mindenhol megvannak a maguk fasciói és bármilyen nagy olasz nemzeti kérdésről Iegven szó. ezek azonnal hallatnak magukról. A lengyelek is mintaszerű szervezetekkel rendelkeznek. De még olvan országoknak is. amelyek a világháborútól távol állottak és jólétben élnek, meg vannak a maguk mintaszervezetei. Különösen tapasztalhatjuk ezt a svédeknél. A külföldre szakadt magyarság sorsa nálunk mostohán kezelt kérdés volt akkor, amikor megvolt rá a lehetőség anvagilag, hoyv megfelelő szerveze­tekbe tömörithettük volna őket. Nem születhetett volna meg talán a pittsburgi szerződés sem Ameri­kában, ha a csehek óriási propagandájával szemben, amelynek az volt az eredménye, hogy egész Amerikát maguk mögé állították, az Amerikában élő milliónyi magyarság szervezetten fellépett volna. A világháború utáni esztendőkben a kormánvza­tok ezt a kérdést meglátták a maga jelentőségében. Külföldön azóta nagyot javult a helvzet, a magyar külképviseletek sokkal nagvobb mértékben törődnek a kint élő magyarokkal, foglalkoznak velük és támo­gatják őket. A magyaroknak megvannak azóta a szé­pen működő szervezeteik, különösen Franciaország­ban és Amerikában. A külföldi magyarság sorsa sokszor foglal--

Next

/
Thumbnails
Contents