Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)
1937 / 1. szám - A külföldön élő magyarság sorsa. TÖRS TIBOR országgyülési képviselő előadásából
13 MANYIK KÜLPOLITIKA ternyi távolságra fekvő hadszínterekről néhány nap leforgása alatt más hadszíntereken lehessen bevetni. E légi hálózat súlypontja Moszkva, gerince pedig az a 8000 km. hosszú fővonal, amely a vörös fővárost a keletázsiai határszélen Fekvő Wladiwosztokkal összeköti. Kire támaszkodik áz észak-déli vonal, amely a Keleti-tengertől Afganisztánig nyúlik s amely lehetővé teszi, hogy a/ok a repülőalakulatok, amelyek ma meg Finnországban harcolnak, holnapután már a perzsa határszélen kerüljenek alkalmazásra. Ugyancsak ebből a fővonalból ágazik el egy csomó helyiérdekű járat az ipari központok kii/ölti összeköttetés fenntartására, nemkülönben egy mellékág Kina és egy másik ág északra, Kamcsatka felé. A repülőgépek egy rés/e. amelyek ezen az nthálózaton a forgalmat lebonyolítják, egészen modern. 11 j konstrukciók. Vannak kö/öltiik teljesen fémből készüli, kétmotoros utasszállitógépek, amelyek működési sugara 2000 km., legnagyobb sebessége 350 ^70 km. és a két pilótán kivül liz utasi szállítanak. Vannak postaszállító, illetve futárgépeik amelyek csak 4—ti utast visznek ugyan, e/zel szemben sebességük állítólag 430 km. óránként. A mi szempontunkból különös jelentősége van p.z ungvár—kievi vonalnak, ahol egyelőre bombázógépekkel bonvolitják le a forgalmat s amelynek kereskedelmi jelentősége egyáltalában nincs, hanem kizáróan katonai célokat szolgál. Valószínűleg ez dkotja a fő összekötőkapcsot a Felvidéken működő orosz katonai kiküldöttek és Moszkva között. A cseh-orosz együttműködésnek az utóbbi időben ezenkívül még több kézzelfogható jelét lehetett megállapítani. A német katonai sajtó szerint a Felvidéken már 36 repülőtámpont létesült az orosz légi haderő számára. Más forrás tudni véli, hogy a legutóbbi cseh hadgyakorlat francia felügyelet mellett ment végbe cseh és orosz vezénylő tábornokok váltakozó közreműködésével. Szeptemberben egy ujabb tiszti bizottság érkezett Oroszországból Csehországba. A bizottság két tábornokból és számos vezérkari tisztből áll. Céljuk kartográfiai felvételeket készíteni a Felvidékről. Ruszinszkóról, továbbá a német- és az osztrák-cseh határról. Románia 200 millió cseh korona kölcsönt kapott Csehországtól, hogy azon a román kormány a cseh ipartól hadfelszerelési cikkeket vásárolhasson. Ezenkívül további 90 millió cseh koronára rugó kölcsönt folyósítottak Romániának egy vasútvonal építésére is, amely Csernovicon át Oroszországot és Csehországot közvetlenül összeköti és ezáltal az orosz csapatok átszállítását a magyar Felvidékre megkönnyíti. Csehországban még egyéb stratégiai utak és vasutak is épülnek az orosz hadsereg mozgási lehetőségeinek elősegítésére, a bolseviki veszedelem előretörésének megkönnyítésére. Európa túlfűtött légkörében az orosz kéz a kártyát lázasan keveri. Spanyolország messze van Moszkvától s Madridban a helyzet bizonytalan. De Ruszinszkóban a nép oroszul tanul és a Garam-völgyben a vörös hadakat már várja Benes, a szovjet hűséges barátja. Icarus. A külföldön élő magyarság sorsa TŐHS TIBOR országgyűlési képviselő előadásából Ha a revízióról beszélünk, szükségszerűséggel jut kifejezésre minden magvai- ember egységes gondolata. Ezl tudomásul veszi a külföld is és ugyanakkor a lelkesedést tápláljuk itthon. Jól tudjuk azonban, hogy az utódállamok részérő] hatalmas antirevizionista mozgalommal állunk szemben. Minden revi/iós megnyilatkozásra elképesztő eszközökkel felelnek odaál s az elszakadt testvéreink lelki és testi fájdalmával jár. Odaát magyar tisztviselőkel bocsátanak el. magyar otthonokat gazdasági alapjuktól fosztanak meg és a sajátos nemzeti kultúra megnyilatkozásait csirájában elfojt ják. Ha viszont mi nem beszélünk revízióról, az utódállamok területén élő magyarság könnyen azt hihetné, hogv Magyarország ezt a fontos problémát elejtette és a sZentistváni gondolat csökkenőben van. Ezért tehát ;i magyar revízióval kapcsolatban minden egyes propagandaeszközt meg kell ragadni, amelyek a fennforgó szempontok figyelembvételével ezt a nagy gondolatot közelebb vihetik a megvalósuláshoz. A revíziós kérdésben igen nagy szerepe lehet a külföldön élő magyarságnak. Két és félmillió magyar él szerte a világon, külföldi államokban, nem számítva a megszállt területeken lévő három és félmilliónyi magyarságot, mert mi őket sohasem tekintjük külföldön élő magyaroknak. Ezt a hatalmas tömeget be kell állítani a magyar revízió szolgálatába. Az egész világon 15 milliónyi magyar él, egységes súlyával feltétlenül dominálnia kell a Dunavölgyében. hiszen a románok száma 11 millió, a cseheké 7 millió, a szerbeké ennél is kevesebb. Nálunk a külföldre vándorló magyarság sorsával régebben nem sokat törődtek. Ha nézzük az államok ezirányu gondoskodásait, csaknem mindenütt hatalmas, pontosan működő szervezeteket találunk. Közismert dolog, hogv a németek milyen gondossággal számontartják külföldön élő honfitársaikat minden országban központból irányított, kitűnően funkcionáló szervezetük van. Az olaszoknak is mindenhol megvannak a maguk fasciói és bármilyen nagy olasz nemzeti kérdésről Iegven szó. ezek azonnal hallatnak magukról. A lengyelek is mintaszerű szervezetekkel rendelkeznek. De még olvan országoknak is. amelyek a világháborútól távol állottak és jólétben élnek, meg vannak a maguk mintaszervezetei. Különösen tapasztalhatjuk ezt a svédeknél. A külföldre szakadt magyarság sorsa nálunk mostohán kezelt kérdés volt akkor, amikor megvolt rá a lehetőség anvagilag, hoyv megfelelő szervezetekbe tömörithettük volna őket. Nem születhetett volna meg talán a pittsburgi szerződés sem Amerikában, ha a csehek óriási propagandájával szemben, amelynek az volt az eredménye, hogy egész Amerikát maguk mögé állították, az Amerikában élő milliónyi magyarság szervezetten fellépett volna. A világháború utáni esztendőkben a kormánvzatok ezt a kérdést meglátták a maga jelentőségében. Külföldön azóta nagyot javult a helvzet, a magyar külképviseletek sokkal nagvobb mértékben törődnek a kint élő magyarokkal, foglalkoznak velük és támogatják őket. A magyaroknak megvannak azóta a szépen működő szervezeteik, különösen Franciaországban és Amerikában. A külföldi magyarság sorsa sokszor foglal--