Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - Az együttes biztonság utópiája

IO UAtiYAR KÜLPOLITIKA mindig a győztesek az a törekvése rejtőzött, hogy a háborús győzelemmel megszerzett előnyöket maguk­nak örök időkre biztosítsák. Így volt ez most is. de így volt a történelem korábbi időszakaiban is. tgy volt ez már a harmincéves háborút befejező vesztfáliai bé­kekötés után, amikor Münsterben megállapodtak az akkori statusquo fenntartásában és a mai népszövet­ségünk szabályaihoz hasonlóan szankciókai helyeztek kilátásba a békebontók ellen, így volt ez a napóleoni háborúk után is, amikor a szent szövetségben egye­sült hatalmak szintén a statusquot akarták örök időkre biztosítani. A történelem azonban nem vette ügyelembe ezeket a rendelkezésekéi sem, haladt a maga vonalán s utat tört a fejlődésnek, ahol Lehetett békésen, ahol nem, ott új háborúkkal. Nem igen re­mélheti a kollektív módszer leglelkesebb híve .sem. hogy egy kollektív módon létrejövő megegyezés lehet­séges és hogy ezen a módon lehel szembeszállni az élet törvényével, a változás útján való clőhaladással. A kollektív módszert csak azok kívánhatják, akik nem akarják a békét. A szovjet diplomáciája tisztában van céljával, mikor az oszthatatlan béke jelszavát hir­deti, mert az oszthatatlan béke azt jelenti, hogy egyes háborúból feltétlenül általános háború következik. A kollektív biztonság jelszaván felépülő szerző­dés a mozdulatlanságot jelentené s ellenkezik nem­csak az értelemmel, hanem az emberi természettel is, amely erkölcsi erőit a fejlődés szolgálatába állítja. A kollektív biztonság módszere mostanáig meg­bukott s kísérletet tenni vele akkor, amikor a jelenlegi helyzet a békeszerződésekből származó igaztalansá­gokon nyugszik, nemcsak a béke megteremtésére al­kalmas idő elmulasztását jelentené, hanem bünt Európa kultúrája és jövendője ellen. Blum francia miniszterelnök békeszándékában nem lehet kétel­kedni. Tudjuk azt is, hogy hosszú politikai pályáján mindig a békeszerződések revíziójának volt a híve s nem szavazta meg annak idején a trianoni békeszer­ződés elfogadásáról szóló törvényjavaslatot sem a francia kamarában. Vájjon feltételezhető-e, hogy most ragaszkodjék azokhoz a régi merev diplomáciai módszerekhez, ame­lyek a jelenlegi helyzetet előidézték? Blum miniszter­elnök azt is mondotta, hogy szükségszerű kapcsolat áll fenn egyrészt a gazdasági együttműködés, másrészt a béke megszervezése és a fegyverkezési verseny meg­szüntetése között. Ez valóban így is van, de hogyan gondolhatunk ezek megvalósítására, ha a politikai légkört meg nem tisztítjuk a bizalmatlanságtól és a háborús félelemtől, amely mindaddig nem szünhetik meg, amíg a nemzetközi erkölcs legelemibb követel­ményeit nem veszik figyelembe. Ha megkezdődnek azok a tárgyalások, amelyek a német-francia megegyezésre irányulnak, bizonyára meg lehel találni a módszerek összeegyeztetését, hi­szen a kétoldalú egyezmények sorozata a legalkal­masabb arra, hogy az általános európai béke felé való közeledést meghozzák. Az eddigi kétoldalú egyezmé­nyek - - akár a német-osztrák, akár a német-lengyel, akár az angol-olasz, vagy a német-olasz egyezményt nézzük mind nagy mértékben hozzájárultak az európai feszültség enyhítéséhez és a béke megalapo­zásához, mert ezek közül egyik sem katonai szövet­ség jellegű, hanem a népek baráti együttműködését szolgálták. Az idő, remélhetően hamar megérleli a jószándék mellett a bölcsességet is, amely az igazi béke megte­remtéséhez szükséges. A történelem irányát visszafor­dítani emberi erő nem tudja, éppen ezért meg kell könnyíteni ezeknek az erőknek a működését, hogy újabb chaos nélkül álljon helyre politikai, gazdasági és erkölcsi téren az az egyensúly, amely nélkül a béke nem valósulhat meg. A biztató beszédek után most a cselekedeteket várjuk, amelyek beváltják a béke ígé­retét. ELŐFIZETŐINKHEZ ! A „Magyar Külpolitika" szerkesztősége azzal a kéréssel fordul igen tisztelt előfizetőihez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiadó­hivatalunknak, hogy nyomban intézkedhessünk a folyóirat pontos küldését illetőleg. Külföldre utazó betegek fontolják meg, hogy külföldi vizeket, költséges, pen­gőt rontó, külföldi kurázásokat pótol a magyar. Mira glaubersós gyógyvízzel tartott, itthoni ivókura. Tul­hizás, gyomor-, epebajok, emésztési zavarok eseté­ben tartson itthon 4—6 hetes ivókúrái e kitűnő hazái vizzel. Igyon reggelenként, járkálás közben, éhgyo­morra 2—3 deci langyos Mira glaubersós gyógyvizet s meglátja jó hatását. LefkovUs és Vándor Budapest, V., Deák Ferenc-utca 16—18. { Adria-palota) | Mii Kiváló minőségű magyar gyárt­mányú szövetek, valamint eredeti angol szövet különlegességek nagy választékban.

Next

/
Thumbnails
Contents