Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - Az angol-magyar kapcsolatok története

MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 Az angol-magyar kapcsolatok története Irta: Dr. HORVÁTH JENŐ, egyetemi tanár Az első kapcsolat Anglia és Magyarország között Szent Istvánnak, a magyar királyság megalapítójának idejére nyúlik vissza. Abban az időben történt, hogy Anglia nagy részét a dánok szállották meg. Vasbordáju Edmund angol királynak 1016-ban elkövetkezett halála után az angol trónt Knut dán király foglalta el, ki Edmund árváit, Edmund és Edvárd hercegeket, az országból eltávolította. így kerültek azok sok hányatás után Szent István udvarába és tartózkodtak hosszú ideig — közel negyven éven ál magyar földön, ahol az angol krónikák szerinl szerető otthonra találtak. Szent István jelentős birtokot adott nekik, aminek okleveles emléke megmaradt; az idősebb Ednumdhoz saját leányát, Ágotát adta feleségül, aki férje halála után a fiatalabb Edvárdnak nyújtotta kezét. Egyesek szerint Szent István a királyi trónt is Edvárd hercegnek szánta, de ha nem is lett királlyá, több jel mutat arra, hogy a magyar trón várományosának tekintették. Az angolok viszont az angol trón örököseként keresték őt. Mikor hirét vették annak, hogy királyi bázuknak utolsó sarja, Edvárd aetheling, Magyarországon tartózkodik, az időközben trónra lépett Hitvalló Edvárdot rokonának visszahívására szólították. A király fényes küldöttséget küldött III. Henrik császárhoz, ez azonban nem adta meg az átutazásra vonatkozó engedélyt, mert az angolszász hercegek a német támadás idején a magyar király oldalán a németek ellen fogtak fegyvert. Csak Henriknek 1056-ban elkövetkezett halála után vált lehetővé az, hogy Edvárd herceg Németországon keresztül visszatérhetett Angliába. Feleségével, Ágota magyar királyi hercegnővel. Magyarországon született és magyar nevelést kapott gyermekeivel, Edgár herceggel, Margit és Krisztina hercegnőkkel együtt, nagy kísérettel utazott Kölnbe, ahol hajóra szálltak. Mikor azonban Edvárd herceg negyven évi száműzetés után partra lépett, az izgalmak annyira megviselték, hogy meghalt. Csak holtteste jutott el Londonba, ahol Szent Pál székesegyházban temették el. Hitvalló Edvárd hiába várta őt udvarában. Akik megjöttek, azok is rokonai volak, de már idegen országban születtek és idegen nevelésben részesültek. Mikor 1066 (lején Hitvalló Edvárd meghalt, Normandia hercege, Vilmos vonult az angol trón elfoglalására. A védekező szászok a Magyarországon született Edgár hercegei választották királlyá, megfelelő sereget azonban már nem sikerült a normannok ellen állítani. Mikor azok a főváros felé közeledtek, az ellenállás reménytelennek látszott és Edgár herceg a fölösleges vóronást elkerülendő, meghódolt Hódító Vilmos elölt, ki ettől kezdve Angliának egyetlen királya volt. Szeretette] fogadta Edgárt, de mikor a nép a normannoktól szenvedett elnyomás miatt egyre jobban panaszkodott, a herceg habozás nélkül felvette a harcot az. angol nép szabadságáért az elnyomóval. Londonból észak felé vonult, ahol a szászok szervezkedtek és Yorkban rendezte be a felkelés főhadiszállását. A normannok azonban a várost körülzárták, a hercegnek menekülnie kellett. Anyja és nővérei, a kíséretükben levő magyarok kérésére ugy határoztak, hogy visszatérnek Magyarországba, hová egy boldogabb kor emlékei vonzották őket. Hajót béreltek, hogy Kölnön keresztül kíséreljék meg a visszatérést, de a vihar a hajót a skót partokra vetette. Fel kellett adniok a reményt aziránt, hogy Magyarországba juthassanak. Margit hercegnő III. Malcolm skót királynak nyújtotta kezét, anyja valószínűleg röviddel azután elhalt, mert Krisztina hercegnő egy angol kolostorba vonult. Edgár aetheling az ujabb kutatások szerint családot alapított és a szászok vezérének, a northumbriai Tostignak nővérét vette feleségül. Margit és Edgár házassága egyébként angol és magyar szempontból egyformán figyelemreméltók. Margit, akit az egyház szentjei közé iktatott, Skócia első angol királynője volt, aki Skóciában az angol befolyást erősítette meg és aki Mathild nevü leányának házassága révén Anglia későbbi uralkodóinak ősanyjává lett. Edgár herceg leánya, Mathild az alboni grófhoz ment feleségül. Attól született fia tehát anyai ágon örökölte a delphinus nevet, melyet azután dauphin alakban Franciaország trónörökösei viseltek. Azután, hogy Anglia trónja 1152-ben az Anjou-ház birtokába került, elkeseredett háború dult az angol és francia királyok között. Ebben a hosszú háborúban az ellenfelek többször békét kötöttek egymással. Ilyen békekötés jött létre köztük akkor, amikor II. Henrik királynak hasonló nevü fia és örököse, Henrik herceg, VII. Lajos francia királynak Margit nevü leányát vette feleségül. Henrik herceget a Westminster apátságban 1172-ben feleségével együtt királlyá koronázták, de fiatalon, már 1183-ban elhalt. Özvegyét röviddel azután III. Béla magyar király vette nőül, tehát Margit Anglia koronás királynőjeként lépett második férje oldalán a magyar trónra. Feltehetőleg angol, francia — különösen délfrancia, spanyol — kiséret követte őt Magyarországba, mert ennek nemcsak a krónikákban és az irodalomban vannak emlékei, hanem abban is, hogy az angol-francia ellentét Magyarországba költözött, az angol-francia háború Magyarországon nyert folytatást. Ennek első jele Oroszlánszívű Richárd esetében volt látható. I. Richárd angol király — II. Henrik ifjabb fia — keresztes hadai élén Szicílián keresztül vonult a Szentföldre. Nyomában utazott II. Fülöp francia király és vitte leányát, hogy feleségül adja hozzá. Richárdot viszont a navarrai király leánya kisérte, kit feleségévé tett, mire a két uralkodó között a viszony ellenségessé vált. Amikor Richárd hazatért, anyját és nejét előre küldötte, ő maga azonban hajótörést szenvedett. Hajóját a vihar Szicília helyett az Adria tengerbe sodorta. Mikor partra lépett, arról értesült, hogy magyar földön, nős érének és sógorának országában jár. Nyomban elhatározta, hogy az ő királvi udvarukba megy. a felfogadott kísérők azonban Berthold merániai hercegnek, a francia király apósának emberei voltak, akik Richárdot osztrák területre kalauzolták. A herceg az angolt királyt az osztrák hercegnek, ez pedig a német császárnak szolgáltatta ki. VI. Henrik német császár pedig nyomban értesítette francia szövetségesét a történtekről. Fülöp királynak az volt az érdeke, hogy Oroszlánszívű Richárd ne térjen vissza, hanem gyengeségéről ismert öccse, János foglalja el az angol trónt. Ha Richárd 111. Réla udvarába jut, aligha történt volna, hogy fogságba kerül. A történteken azonban nem lehetett változtatni. Földnélküli János gyöngének bizonyult Fülöppel szemben és Normandiát csakhamar át kellelt engednie a franciáknak. Az angol-franca ellentét zavartalanul tovább éreitette hatását. III. Bélának első házasságából született