Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 9. szám - A magyar kisebbségekért. A "Kisebbségi Körlevél"

MAGYAR KÜLPOLITIKA Pedig az elszakitotl magyarság helyzete egészen más. ők nem vágyódtak kifelé a magyar hazából, vérük minden cseppjével védték az állami keretet és határokat, nem akarlak kivándorolni, nem akarlak más nép kehelére menekülni, — az elszakad! magyarság egyszerűen nemzetközi erőszaknak és nemzetközi ámításnak esett áldozatul. A náhmk élő nemzetiségek törvény és szerződés nélkül is, puszta letelepülésükkel, minden emberi éj magyar jog birtokába jutottak. Az elszakított magyarság nemzetközi szerződések és föltételek ellenére is a legmegalázottabb helyzetbe került. A magyar kisebbségtudománynak tehát, filozófiai hangsúlyozása melleit, kettős feladata van. Először, hogy tudományosan megállapítsa a hazai nemzetiségek eloszlását, népi, jogi és szociális helyzetéi. Másodszor, hogy ezzel párhuzamba állítsa az elveszített magyarság elosztását, népi, jogi és szociális helyzetét. E párhuzam egymagában rávilágíthat a mai helyzet szomorú igazságtalanságára. A mi nemzetiségeink szabadon érintkezhetnek hajdani testvéreikkel, kaphatnak tőlük kulturális iratokat, küldhetik hozzájuk nevelőbe gyermekeiket. És a magyarok? Juthat-e hozzájuk magyar betű ? Küldhetik-e magyarországi iskolákha gyermekeiket, hogy egy kis jó magyar hazai levegőt szívjanak magukba? Nálunk egyre-másra nyílnak meg a nemzetiségi iskolák, ahol magyarul csak az tanul, aki akar. Az elszakított magyarság iskoláit, templomait egymásután zárják be. A magyar kisebbségtudomány, akár a magyar hadsereg, már most készül a magyar föld majdani megvédelmezésére. A magyar kisebbségtudomány, szinte azt mondhatjuk, a semmiből keletkezett. A földből nőtt ki, annak a földnek a terméke, mely olyannyira alkalmas a dajkálására. Baranyában, e mostani magyar végvárban jött a világra, abban a szögletben, mely mintakertje a nemzetiségi letelepülésnek és boldogulásnak. Nem az állami, és — sajnos — nem is a nemzeti öntudat kemény akarata hozta létre. Vannak nemzetek, melyek — akár a szobrászok kőben gondolkodnak. Mi is megalkottuk az elszakított országrészek irredenta szobrait, érzésünk a kő örökkévalóságába és némaságába menekült, mintha valóban azt esdenők, hogy. ha isten akarja, e kövek beszél jenek helyettünk. Valóban a kő elmúlhatatlan és beszél ott is, ahol mi hallgatunk. De, ha hiszünk a kövek ékesszólásában, higyjünk a szónak, higyjünk a gondolatnak is. Véres bizonyságai vagyunk a propaganda, a vizcsepp szüntelen csepegésével ható, egyre ismételt szó romboló erejének. Csak mások élhetnek a szóval, melyek az igazság látszatát kölcsönözték ' S mi nem akarjuk használ venni a szónak, mely maga az igazság? A magyar kisebbségtudományról vájjon hányan tudunk? Hányan tudjuk, hogy dr. Faluhelyi Ferenc, a pécsi Erzsébet Tudományegyetem nemzetközi jogtanára, V.V2H óta fáradozik Kisebbségtudományi Intézete felállításán s hogy ezt az intézetet később minden dotáció nélkül fel is állította. Ez az Intézet adta ki a hires Bleyer-féle nemzetiségi térkép helyeit az uj, lí).'U)-as népszámlálás alapján készüli valódi nemzetiségi térképet Az Intézet egyéb munkáin kívül a magyar öntudal megvilágítására szolgál a Kisebbségi Körlevél, mely hü képe nemcsak az Intézet munkájának, hanem a nemzetiségi kérdések aktuális állásának is. Az Intézel munkáját elősegítendő, a Kisebbségi Körlevél kiadását i Magyar Külpolitika vállalta magára. A Faluhelyi Ferenc felelős szerkesztésében megjelenő Kisebbségi Körlevél, melyen keresztül a pécsi Kisebbségi Intézet a közönséggel immár második éve érintkezik, s melynek az Intézet egyéb munkássága a valódi aranyalapot adja, nevelője lehet az igazi öntudatos nemzeti gondolkodásnak. A Kisebbségi Körlevél számon tarthatja a nemzetiségi kérdés minden rezzenését, lenyesheti minden túlzását, lecsillapíthatja ideges zajlását. Valóban igaz, hogy a tudomány éltet és ölhet. Ölhet, ha pusztán támadó fegyverként használják, de éltet, ha az igazság lovagiasságával használják. A magyar kisebbségtudomány éltető szándékkal indult útjára. Nincs támadó szándéka, nincs felforgató furfangja, igazságos akar lenni és szeretetteljes. Régi magyar hagyományokhoz méltóan meg akarja adni azt minden népi méltóságnak, ami megilleti. Ez az ereje most és a jövőben. A Magyar Külpolitika, midőn most először bocsájtja szeretettel útjára nyomtatásban a Kisebbségi Körlevelet, reméli, hogy ez az áldozata nem lesz meddő. Az elkövetkezendő időben a nemzetiségek lecsillapulta, az elszakadt magyarság sorsának javulása, csonka országunk állami szilárdulása. nemzeti és külpolitikai öntudatunk erősbödése lesz mindennél áhitottabb jutalma. ELŐFIZETŐINKHEZ ! A „Magyar Külpolitika" szerkesztősége azzal a kéréssel fordul igen tisztelt előfizetőihez, hogy amennyiben a lapot nem kapnák pontosan, haladéktalanul szíveskedjenek bejelenteni kiadóhivatalunknak, hogy nyomban intézkedhessünk a folyóirat pontos küldését illetőleg. Budapesti Kávéson Áruforgalmi R.-T. Budapest, VIII., József-körút 38. Telefonszám: 1-392-77. Szállít: KÜLÖNLEGES KÁVÉ és TEA MINŐSÉGEKET, saját kávépörkölde, mindennap friss pörköltkávé keverékek. A legelőkelőbb fővárosi kávéházak és hotelek szállítója.