Magyar külpolitika, 1937 (18. évfolyam, 1-11. szám)

1937 / 1. szám - Az együttes biztonság utópiája

MAGI\K KÜLPOLITIKA Az együttes biztonság utópiája Európa történetének az a szakasza, ameíy mosl pereg le szemünk előtt, végét jelenti a párizskörnyéki szerződésekkel megteremtett helyzetnek. Az élet fej­lődése darahonként törte össze azokat a sziklákat, amelyeket elébe állítottak. Most már nyitva áll a/ ni a jövendő felé. Hogy azonban ez a jövendő jó vagy balvégzetei jelent-e; még nem tudhatjuk. Ez attól függ, hogy azok. akiknek kezében a népek .sorsa van, megértik-e az idők szavát és megtudják-e hozni azt az áldozatot, amit az elvesztett békének visszaszer­zése minden nemzettől egyformán megkövetel. Vissza tudják-e hozni a/t a bizalmat, ami nélkül jószándékú és gyümölcsöző együttműködés lehetetlen. Hitler, az új Németország vezére, nagy beszédet mondott, amelyben a német nép válaszát adta ineg Eden angol külügyminiszternek és Bluni francia mi­niszterelnöknek az elmúlt napokban elhangzott nyi­latkozataira Európa új rendjének megteremtéséről. Eden külügyminiszter legutóbbi beszédének egyik legkiemelkedőbb része volt, amelyben az európai megbékéléssel kapcsolatban Németországról mondói I. Az angol külügyminiszter szerint Európa főgondja ma Németország jövője és Európában játszandó sze­repe. Ha a kontinens szívében élő hatvanöt millió főnyi nagy nemzet kész az Európával való teljes és egyenjogú együttműködésre, akkor — mondotta Eden — Angliában mindenki szívvel-lélekkel segédkezni fog a félreértések eloszlatása körül, hogy a béke és a jólét útjait egyengessük. Az angol külügyminiszter beszédének kiegészítése volt Blum francia miniszterelnök lyoni nyilatkozata, amely a béke őszinte vágyának kinyilvánításával és az európai együttműködés szükségességének elismeré­sével haladást jelent a francia külpolitika régebbi irányzatával szemben. A Németországgal való meg­egyezéssel kapcsolatban pedig kijelentette azt, amit mostanáig egyetlen francia miniszterelnök sem mert megtenni, hogy bizalommal kell fogadni azt a béke­akaratot, amelyet Hitler több ünnepélyes alkalommal megnyilvánított. Mert ha eljön az idő, mikor meg­egyezések létesülnek, azok csupán a bizalom .szelle­méhen és az egyenjogúság alapján létesülhetnek. A kölcsönös bizalomra való törekvés még akkor is biztató, ha a módszerek tekintetében, amelyekkel a közös eélt, Európa békéjének visszaállítását el akar­ják érni. egyelőre ellentétben állnak egymással. A francia és angol álláspont, amely még mindig az együttes biztonság jelszavával készül a tárgyalá­sokra, elméletileg a legélesebben szemben áll a né­met részről követett kétoldalú egyezmények módsze­rével. Fontosabb azonban ennél, hogy mindkét olda­lon meg van a béke őszinte akarata s immár francia részről is bizalommal nézik Németországnak a meg­békélésre irányuló szavait és cselekedeteit. Hitler kancellár részletcsen válaszolt Eden és lilum .szavaira és újból kinyilvánította békeakaratát. Mint emlékezetes. Hitler kezdettől fogva azt hirdette, hogy Németország a legmélyebb meggyőződésből akarja a békét. Még pedig annál az egyszerűbb oknál fogva, mert tudja, hogy az általános európai válságul minden háború csak növelné és nem csökkentené. Né­metország hosszú évtizedekig tartó hatalmas munká­ban van. hogy helyreállítsa saját belső kárait. Mit kí­vánhatna tehát mást, mint nyugalmat é.s békét? Ha pedig valaki azt mondaná, hogy ez csak a vezetők kí­vánsága, arra csak azt a választ lehetne adni, hogy ha a vezetők és az uralkodók a békét akarják, a né­pek maguk még sohasem kívánták a háborút. Ha a béke őszinte akarata meg van a vezető ál­lamférfiakban, akkor valóban nehéz elképzelni, hogy a módszerekben meg ne tudjanak egyezni. Az együttes biztonság eszméje, amelyet kiegészí­tett a szovjet részéről hirdetett ,,oszthatatlan béke" jelszava, elméletileg bármilyen tetszetősen hangzik is, a gyakorlatban nemcsak utópisztikus, hanem vesze­delmes jelszó, amely magában foglalja mindazt a bajt, ami a népszövetségi alapokmány csődöt mondott sza­bályaiból származik. Ugyanakkor pedig, amikor Eden és Blum az általános európai rendezést követelik a kétoldalú egyezményekkel szemben, maga az angol és a francia sajtó rámutat arra, hogy Anglia kétoldalú egyezményt kötött Németországgal a flottamegegye­zéssel s ugyancsak kétoldalú megegyezés az angol­olasz földközi-tengeri megállapodás is. Blum francia miniszterelnök pedig mikor az együttes biztonság módszerét tartja egyedül célravezetőnek, nem gondol a francia-szovjet kétoldalú katonai szövetség jellegű szerződésre és még külön is hangoztatja, hogy Fran­ciaország kitart szövetségesei és barátai mellett. Az általános és kollektív megoldásra irányult tárgyalások az elmúlt másfél évtized alatt mind meg­hiúsultak. Mindnyájan emlékszünk még a nagy gaz­dasági és lefegyverzési konferenciákra, valamint a kollektív biztonság megvalósítását célzó korábbi fran­cia tervezetek kudarcára. A békekötések óta a kollektív biztonság jelszavá­nak lidércnyomása tette lehetetlenné az igazi béke útján való előhaladásl. Az úgynevezett kollektív biz­tonság jelszavának és a vele kapcsolatos megtorló rendelkezéseknek békebontó hatását éppen most lát­hattuk az Olaszország ellen folytatott és tökéletes ku­darccal végződött megtorló hadjáratban. Az úgynevezett kollektív biztonság jelszava alatt ISTROS" oldal és far csónakmotort vegyen, mert a leggyorsabb és legmeg­bízhatóbb széria-motor Gyártja: PAULINI GÉZA IX., Thaly Kálmán-u. ÍO Telefon: 1-312-93 Mindennemű csónakmotor speciális javítása, alkatrész készítése

Next

/
Thumbnails
Contents