Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 7-8. szám - Az európai lélek válsága

MAGYAR KÜLPOLITIKA végleges tartassék, amelyre minden érdekelt íél meghívás) kap. Mintán enc a Nemzetek Szövetségének intéménye képtelennek bizonyult és Európa megbékitése helyeit jogi Formulák elkeverésével foglalkozott, kisiklott kezéből az a fonál, amely ;i vitás kérdések megoldásához vezet. Európa hatalmai nélkülözték azt a nemzetközi szervezetet, amely a békét biztositani tudja és egyáltalában nem lehet a Nemzetek Szövetségének érdeméül betudni, hogy az európai emberiség véres háborúkban már eddig tinikre nem ment. Az lehel, hogy Franciaország és a kis entente ellene vannak annak, hogy a genfi intézmény változási szenvedjen, de a változások ügyes kitolása csak a természetes evolúciót hátráltató ügyeskedésnek tekinthető, amelynek fedezete kellőképen alkalmas voH arra, hogy egy részt az. orosz fegyveres erői Középeurópa megszállása végett a játékba bevonják, ellene pedig valamennyi középeurópai hatalmat egy táborba egyesítsék. A dunai kérdés tragédiáját eszerint az önrendelkezési jognak és az autonómiának az. a meghiúsítása vezette be, amely a fegyverszüneti szerződés félretételével, a békekonferencia munkájának egyes érdekek szerint való előírásával, az. érdekelt népek teljes mellőzésével uj nyomokat keresett és Európa fejlődését oda vezette, ahová az e fordulat következményeként cl is jutott. A kísérletezés millió és millió embernek életébe, vagyonába, otthonának pusztulásába, Európa békéjének áldozatába került. A helyreállítás munkáját ott kell ismét megkezdeni, ahol az erőknek a természetes fejlődéstől való eltérítése kezdetét vette. FELHÍVÁS A KÜLFÖLDI Ifi AGYAR EGYESÜLETEKHEZ ! Felkérjük a külföldi magjar alakulatok, egyesületek, stb. rezetőit, hogy amennyiben a Magyur Külpolitika példányait még nem kapnák, szíveskedjenek eiinüket kiadóhivatalunkkal közölni, hogy lapunk díjtalan megküldése iránt azonnal intézkedhessünk. A MAGYAR KÜLPOLITIKA KIADÓHIVATALA CEMKO PASZTA MÜLLER ÉS TÁRSA IPARI SEGÉDANYAGOK GYÁRA BUDAPEST, XIV., GIZELLA-ÚT 53-55. Az európai lélek válsága Az európai történelmet, a közvetlen emlékezetet megelőző időkig, mély és friss ösztönszerűség és ezzel együtt magasabb, a valóságon át- és felülhatoló cel jellemezte. Egészséges földi és hatalmi érdekek mellett a nemzeteket a hit meg nem ingott ereje forralta és feszitette. A külpolitika éppen azért nemcsak a vizek felületét borzolta, hanem a mélységeket is fölka várta. E politika ösztönszeriiségéből következett irányának szinte természetrajzi szabályossága. Például — annyi harcon keresztül — a brit szigetek és Franciaország kapcsolata, a brit érdekek összefüggése a Németalföldek szabadságával, Franciaország ellentéte az nkkor még távolról sem olyan erős Németországgal. Európa mai központosított államainak kialakulása idején egyszer történt, hogy Franciaország — IV. Henrik alatt — Németország fejedelmeitől segítséget kért a spanyolok ellen. Ez a segítség — lévén akkor a legrotnlottabb fejedelmek uralkodása Németországban elmaradt s talán ez az oka annak, hogy azóta Franciaország hol győzve, hol legyőzetve, de mindig szemben állott Németországgal. A régi politika irányai napjaink politikájában tisztán felismerhetők. Franciaországnak a szovjethez való simulása csak ismétlődése a Grand Turc-kel való szövetkezésének és Közép-Európában már feltűnnek halványan a Dante-i birodalmi álom alig elváltozott körvonalai. Az az uj törekvés, mely a Népszövetséggel egyetlen nemzetközi egységbe akarja fogni — ha nem is az egész, világ — de legalább is Európa népeit, nem számol a régi hagyományok „ösztönvonalaival" Nem számol azzal, hogy a régi politikának nemcsak gazdasági és gyakorlati hatalmi rugói voltak, hanem a végzettel titokzatosan összekapcsolt erőkből is táplálkozott. A mai külpolitika, ha nem is tartolta meg eszmei erejét, megtartotta ettől az erőtől kapott lendületét s igy történik aztán, hogy a szinte tisztán gazd iság hatalmilag gondolkodó mai Európa a régi világszemlélet erejétől indíttatva mozog és felemás kapkodásában éppen a gazdaság ellen követi el a legnagyobb merényleteket önellátás, elzárkózás, terméketlen pénzes vámpolitika formájában. Sajátságos, hogy a régi Európa, mely nyolcvan és harmincéves háborúkat tudott viselni a hit kérdéseiért, egyúttal a legnagyobb szabású gazdasági tervekel is alkotta, melyeknek gyümölcséi Európa ma is élvezi. Németalföld, míg bitéért és függetlenségéért küzdött Spanyolországgal, sohsem hagyta abba a Spanyolországgal való kereskedést és harci tevékenysége közben voll ereje ahhoz, hogy hatalmas keletindiai kereskedőtársulatál megalapítsa. A mai Európa nem harcol olyan magas eszmékért, aminők a hí! kérdései. Vallása - nagyrészt politikai, gazdasági, tehát földi. Ez az uj Európa, mely megismerteiéit bennünket ;l politikai és gazdasági eretnekség gondolatinál, ez az Európa, mely csak diktatúráktól borzad, vagy diktatúrákért lelkesedik, különbözik a régi Európától, melyet magasabb esz mék vezettek s mely éppen ezért megtalálhatta lelki egyensúlyát, megtalálhatta helyéi ég és föld között. Európa, lassú és észrevétlen mozgással, elhagyta régi hitbeli és erkölcsbeli alapjait és anyagi gazdagsága, technikai haladottsága mellett ösztönszerűen meg kelleti éreznie lelki kifosztotlságát, erkölcsi tartalmatlanságát. Civilizációjának Bacon-i gyakorta-