Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 7-8. szám - Az európai lélek válsága

IIAGYAR KÜLPOLITIKA tiassága, a kényelemnek szinte végtelenségig foltozása, az egyes ember és a nemzetek anyagi jóléte, mint legmagasabb eszmény — megmérgezte, kiszárilolla és a legnagyobb válság felé sodorta a/, európai lelket. Ennek a válságnak forró-hidege volt a világháború, melyei nem külpolitikai torzsalkodás, nem diplomaták sürgönyváltása, nem félrevezeteti uralko dók gesztusa, nem hadvezérek kardcsörtetésé, nem is a népek egymás iráni való gyűlölete idézeti elő. A béketárgyalásokon résztvevő amerikai kiküldöltek megdöbbenve eszméltek arra, hogy Minnesotabeli honfitársaiknak miérl kelleti meghalni egy előttük ismeretlen főherceg ismeretlen helyen, soha nem hallott nép közötl való meggyilkolásáért. Pedig az okaiban és céljaiban egyaránl érthetetlennek látszó világháború — alig két évtized távlatából nézve a történelem legnagyobb vallásháborúja volt. mehet Európa elveszteti hitének és erkölcsének ujjáteremtéséérl kezdett. A világháború kitörése jelezte Európa szomjúságát a magasabb nemzetközi erkölcs után. Ezt az epekedést akarták kielégiteni a nemzetiségek felszabadításával, a Wilson-féle pontokkal. Hz lett — némi tapogatódzás után — a világháború erkölcsi cégére, megokolása, filozófiai alapja. Ennek tetejébe tűzték a Népszövetség eszméjét, az örök, egyetemes és oszthatatlan béke reményének célzatával. A világháború véget ért, de az uj erkölcsért és hitért való küzdelem tovább folyik Európa szemünk előtt sustorgó válságaiban. Mindabban a — külsőre gyászos — küzdelemben, mely a békeszerződések megtartásáért, vagy megváltoztatásáért, a Népszövetség megtartásáért, vagy megváltoztatásáéi folyik — az uj nemzetközi erkölcsért való küzdelem nyomai világosan láthatók. Szinte megható, hogy a világ mily görcsösen kapaszkodik a Népszövetség illúziójába. Érzi, hogy szüksége van egyetemes és örökös elvek útmutatására. Még azok sem. akik csalódlak a népszövetségi módszerek alkalmazásában, még azok sem, akik — mini mi. magyarok, nem csekély joggal a legyőzött nemzetek börtönőréi láthatják a mai Népszövetségben, még azok sem, akik elhagyták, vagy azok, akik be sem léplek kötelékébe — sem akarják megsemmisíteni, hanem jobbá, hatékonyabbá és erőteljesebbé tenni az európai lélek ezidei mentsvárát, a Népszövetséget. Meghaló az a kitartás, mellyel nagy látókörű és jóhiszemű államférfiak a Népszövetség erkölcsi csiráját védelmezik. A keletázsiai viszonyok egyik legjobb ismerője pedig meséli, hogyha egy mongol paraszt betéved Pekingbe, újdonságok iránt érdeklőibe, első kérdése, vájjon, hogy boldogul a Népszövetség a szankciókkal s vá jjon a szerződésekel félredobó országokkal való vitájában a Népszövetség kerekedett-e leiül > Ilyen mély és heves érdeklődést távol és közei, fenn és lenn, csak olyan intézmény kelthet, mely — legalább célzatában — az alapvető erkölccsel közvetlen kapcsolatban van. Mini 1914-ben a háború, ma a Népszövetség a jelképe Európa s vele egy üli az. egész világ erkölcsi sóvárgásának, de jelképe egyúttal kielégítetlenségének is. Hitre és a hil alapján biztos irányításra, vagyis üdvösségre van szüksége. A Népszövetség jogi és politikai formuláktól öszszerótt testén azonban még nem izzott át a megszentelő tüzes lélek. Ez a test még cseréplábu bálvány. Füle van és nem hall, szeme van és nem lát. Megelégedhetünk-e vele? Az ember a legmagasabbra akar hatolni, a legmélyebbre szállni, a leggyorsabban haladni. Ünnepeljük azl. aki legmagasabbra ugrik és aki leghamarabb úszik száz méternyire. Szeretjük tágítani a lehetőségek halárát, — de mindezt valami sekélyes, földi értelemben. A jövő gondolkodója talán megállapítja egyszer, hogy napjaink fokozási őrülete azl a legnagyobb lehetőséget, a földi élet legnagyobb tágítását volt pótlandó, melyet csak a valóság fölé lendülő hit adhat az embereknek. Európa mai vergődése, bármily kilátástalannak tetsző is e pillanatban, nem egyéb, mint sóvárgás mennyei függés után, a megfellebbezhetetlen nemzet közi erkölcs két kőtáblája után. Vannak nemzetek Európában, melyek lesujtottságuk után, megtalálták földi sorsuk irányitóját. De éljen bár nemzeti összeforrottságban, vagy régi demokratikus formái kényelmében, határai bőségében, fegyverei tulságában, javainak zavartalan aratásában — Európa legszerencsésebb nemzete sem lehet boldog a nemzetközi erkölcs tanyhaságában. A kitáruló, virágba boruló nemzetközi erkölcs, ha nem is jelenti szükségképpen az állandó és örök békét, ennél sokkal többet jelent: az állandó és biztos vezetést és adja azt a mindennél többet érő tudatot, hogy amii leltünk, az jól volt léve. Csak a nemzetközi erkölcs uralma jelentheti a zilált, tépett és szinte minden méltóságát elvesztett európai lélek gyógyulását. A széttöredezett európai egységet ez teremtheti ujjá, a lesüllyedi európai értékeket ez emelheti fel. Rab tartókból és rabokból ez alkothat szabad emberiket. A nemzetközi erkölcs utáni alaktalan vágyódásnak előbb-utóbb meg kell találnia prófétáját, aki felszítja az emberek lelkében pislogó parazsai. íla ez a vágyódás parancsoló szenvedéllyé lángol, Európa újra megtalálja azl az utal, melyen századokon át haladhal, megtalálja bölcs egyensúlyát, boldog mérsékletét, termékeny gondolatait. Linóleum, v,as zosvász on. és Szűnyegáru legjobb és legolcsóbb áruházaiban: VII., RÁKÓCZI-UT 24. VII., ERZSEBET-KÖRUT 28. Telefon: 1-420-44 és 1-310-89 Telefon: 1-416-78.