Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 7-8. szám - A spanyol polgárháboru

t MAGYAR KÜLPOLITIKA „A dunai országok újjáépítése", ez a kifejezés, nyilvánvaló, a régi helyzeten való változási jelenti, tehát — a revíziót. Valószínűiéi? ez voll az oka. hogy különösen a kisantant-államok annyira megrémültek már az osztrák-német kibéküléstől ís. Meri ill a meglepetés már egyenest rémületté fokozódót! és a k isantantj most már, ha nem is vallja be nyíltan a világ előtt, de már kénytelen avval a gondolattal foglalkozni, hogy az erős Itália és Németország fokozatosan le fogják rombolni a Párizs-környéki parancsbékék valamennyi tarthatatlan rendelkezését. A kisantantnak nem is annyira a német-osztrák, mini inkább a német-olasz megértés, sől megegyezés okoz. súlyos gondot: Olaszország elintézte a maga háborúját Aliikában, ahonnan már vissza is hívja fölöslegessé \áll csapatait,, és most már nem kell továbbra is a Brenneren őrködnie, tehát minden erejét a „dunai országok újjáépítésének szentelheti." Itt tehát Németországnak is szabad ut ja lév én immáron délkeléi l eli", a kisantant (ha pár év előtt még „nagyhatalomnak" jelentette is ki magát, szent szövetségben! egyre kevesebb irányító szerephez fog jutni. Az uj helyzet, következményeként nem kell még azonban Európa uj erő-átcsoportosítására gondolnunk. A mai helyzet nem egyéb, mini a már régebben megindult kialakulási folyamat ujabb állomása, amely azonban már világosan jelzi az utal a végleges meg oldás felé. Jelzi pedig egy uj európai egyensúly kialakulását, amely biztonságosabbnak ígérkezik, mini az. amelyet Versaillesben és Trianonban a ..legyőzőitekre" kényszeritettek... és amely egyensúly a valóságban már ugyis megbomlott. A „Popolö d'Italia", egyik vezércikkében — amely a jólértesültek szeriül egyenest! Mussolini véleményét fejezi ki — hangsúlyozza, hogy: ne várja a világ azt, hogy Itália uj tervekkel fog előállni Európa újjáépítésében. Olaszország külpolitikája világos, reális, a való helyzethez igazodói és semmiesetre sem akarja „a szekeret az ökrök elé fogni", de az is bizonyos, hogy az európai együttműködéshez feltétlenül szükséges Olaszország közreműködése. Európának szüksége van erre a közreműködésre, éppen ugy, mint az emberséges megértésre és a népek együttérzésére. „Itália nélkül Európában semmit sem lehet csinálni, ami Európa életére nézve fontos lehet!" — ez. a mai olasz, jelszó. Hs hogy ezt mint értelmezi a Üuce, nyilvánvaló a Schuschnigghez intézett táviratból is. amely a dunai országok ú jjáSCHMOLL PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. sz. építéséről beszél. ...I külpolitikai látóhatár derűs és bizakodó abban a központi zónában, — írja a Popolo d'Italia egy másik vezércikke, — amely magában jogiul ja Németországot, Ausztriát, Magyarországot és Itáliát." Es ez az Olaszország előkészítet le középetirópai együttműködés legkifejezőbb eredménye. A nagy angol és francia lapok, az uj európai front megalakulása folytán, — a római tudósítások alapján már számolnak is a békeszerződések revíziójával. Két év előtt, Mussolini és Hitler velencei találkozása után., már ugy látszott, hogy a revízió — küszöbön áll. Közben ugy Európában, mint Afrikában,, olyan < semények történtek, amelyek háttérbe szorították — látszólag — a revíziót. De a revízió ma mái- útban vanl És ma. amikor ismét elsimultak az ellentélek Európa két Ráta] nagyhalalma között, a nagy gondolat ismét teljes ereivel ébredi életre, hogy annyi kísérletezés után, végre csakugyan megkezdődjék Európa igazi békéjének tintás és biztos alapokra való felépítése. Ma, a német-osztrák béke megteremtése után, ma amikor Anglia és Itália ismét barátságos közeledést tanusit egymáshoz, ismét csak Mussolinira vár ez a nagy feladat. És minden reménvünk megvan rá. hogy ö. aki nem felejti el barátait, megvalósítja ezt a nagy gondolatát is, - Genffel, Genf nélkül, vagy ha kell,— Genf ellen is! A spanyol polgárháború A háború, mely két szemben álló nép között folyik, a béke egész jogrendszerét fölbontja, kivéve azt a halvány és erőtlen keretet, melyet háború esetére fogadtak el némely harci eszköz korlátozására : foglyok, sebesültek és polgári lakosság védelmére s melynek megtartása alig ellenőrizhető. A belső háborúnak még ilyen jogrendszere sincs és azt kellene gondolnunk, hogy éppen ezért a belső háború a legnagyobb jogromboló erő, következésképpen a legnagyobb szerencsétlenség a szenvedő országra nézve. Ha azonban mélyebben megfigyeljük a dolgokat, rá kell jönnünk, hogy a belső háború — ha külső formája a jog teljes fölforgatása is — sok esetben egy alapvető jog védelmezése miatt keletkezik. Nem jog- és erkölcsromboló, hanem jogteremtő vagy visszaállító. Nem az ország ernyedésének, nem szétesésének, nem bomlásának, hanem feltámadásának és ősi erejének jele. A spanyol polgárháború, melynek eldőlte ma ínég bizonytalan, azt mutatja, hogy azok az erénvrk. méhek Spanyolországot világbirodalommá tették, még nem vesztek ki a mórverők és foglalók utódaiból. Hajlandók vagyunk a nemzeteket a jelen szerencsés napjai után megítélni és a mult nagyszerű napjait elfelejteni. Valóban, látva a hatalmat, melv az angol világbirodalomé, a szervezett egységet, melv Németországé, a szinte végeérhetetlen terjedelmet, mely Oroszországé, a szinte változatlan szerencsét, mely Franciaországé, nehéz más nemzetek súlyát és tekintélyét érezni és mérlegelni. Ha őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy közöttünk sokan nem hittek Olaszország felfelé való törésének sikerében sem és Itáliában csak azt a nemzetet látták, mely a Föld népeinek mulattatására való. Olaszország egy nagy színpad és vendégfogadó volt számukra és bizonyos stilustalanságot éreztek abban, hogy Olaszország kiugrik eddig való oly kedves szerepéből és hódító nag) hatalomként jelentkezik.