Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 7-8. szám - A spanyol polgárháboru

t MAGYAR KÜLPOLITIKA „A dunai országok újjáépítése", ez a kifejezés, nyilvánvaló, a régi helyzeten való változási jelenti, tehát — a revíziót. Valószínűiéi? ez voll az oka. hogy különösen a kisantant-államok annyira megrémültek már az osztrák-német kibéküléstől ís. Meri ill a meg­lepetés már egyenest rémületté fokozódót! és a k is­antantj most már, ha nem is vallja be nyíltan a világ előtt, de már kénytelen avval a gondolattal foglal­kozni, hogy az erős Itália és Németország fokozatosan le fogják rombolni a Párizs-környéki parancsbékék valamennyi tarthatatlan rendelkezését. A kisantant­nak nem is annyira a német-osztrák, mini inkább a német-olasz megértés, sől megegyezés okoz. súlyos gondot: Olaszország elintézte a maga háborúját Alii­kában, ahonnan már vissza is hívja fölöslegessé \áll csapatait,, és most már nem kell továbbra is a Brenne­ren őrködnie, tehát minden erejét a „dunai országok újjáépítésének szentelheti." Itt tehát Németországnak is szabad ut ja lév én immáron délkeléi l eli", a kisantant (ha pár év előtt még „nagyhatalomnak" jelentette is ki magát, szent szövetségben! egyre kevesebb irányító szerephez fog jutni. Az uj helyzet, következményeként nem kell még azonban Európa uj erő-átcsoportosítására gondol­nunk. A mai helyzet nem egyéb, mini a már régebben megindult kialakulási folyamat ujabb állomása, amely azonban már világosan jelzi az utal a végleges meg oldás felé. Jelzi pedig egy uj európai egyensúly kiala­kulását, amely biztonságosabbnak ígérkezik, mini az. amelyet Versaillesben és Trianonban a ..legyőzői­tekre" kényszeritettek... és amely egyensúly a való­ságban már ugyis megbomlott. A „Popolö d'Italia", egyik vezércikkében — amely a jólértesültek szeriül egyenest! Mussolini véleményét fejezi ki — hangsú­lyozza, hogy: ne várja a világ azt, hogy Itália uj ter­vekkel fog előállni Európa újjáépítésében. Olaszország külpolitikája világos, reális, a való helyzethez igazodói és semmiesetre sem akarja „a szekeret az ökrök elé fogni", de az is bizonyos, hogy az európai együttműködéshez feltétlenül szükséges Olaszország közreműködése. Európának szüksége van erre a közreműködésre, éppen ugy, mint az emberséges meg­értésre és a népek együttérzésére. „Itália nélkül Euró­pában semmit sem lehet csinálni, ami Európa életére nézve fontos lehet!" — ez. a mai olasz, jelszó. Hs hogy ezt mint értelmezi a Üuce, nyilvánvaló a Schuschnigg­hez intézett táviratból is. amely a dunai országok ú jjá­SCHMOLL PASTA Schmoll és Kallós Budapest, V., Véső-utca 7. sz. építéséről beszél. ...I külpolitikai látóhatár derűs és bizakodó abban a központi zónában, — írja a Popolo d'Italia egy másik vezércikke, — amely magában jogiul ja Németországot, Ausztriát, Magyarországot és Itáliát." Es ez az Olaszország előkészítet le középetiró­pai együttműködés legkifejezőbb eredménye. A nagy angol és francia lapok, az uj európai front megalakulása folytán, — a római tudósítások alapján már számolnak is a békeszerződések reví­ziójával. Két év előtt, Mussolini és Hitler velencei talál­kozása után., már ugy látszott, hogy a revízió — küszöbön áll. Közben ugy Európában, mint Afriká­ban,, olyan < semények történtek, amelyek háttérbe szorították — látszólag — a revíziót. De a revízió ma mái- útban vanl És ma. amikor ismét elsimultak az ellentélek Európa két Ráta] nagyhalalma között, a nagy gondolat ismét teljes ereivel ébredi életre, hogy annyi kísérletezés után, végre csakugyan megkezdőd­jék Európa igazi békéjének tintás és biztos alapokra való felépítése. Ma, a német-osztrák béke megteremtése után, ma amikor Anglia és Itália ismét barátságos közeledést tanusit egymáshoz, ismét csak Mussolinira vár ez a nagy feladat. És minden reménvünk megvan rá. hogy ö. aki nem felejti el barátait, megvalósítja ezt a nagy gondolatát is, - Genffel, Genf nélkül, vagy ha kell,— Genf ellen is! A spanyol polgárháború A háború, mely két szemben álló nép között folyik, a béke egész jogrendszerét fölbontja, kivéve azt a hal­vány és erőtlen keretet, melyet háború esetére fogadtak el némely harci eszköz korlátozására : foglyok, sebesül­tek és polgári lakosság védelmére s melynek megtartása alig ellenőrizhető. A belső háborúnak még ilyen jogrendszere sincs és azt kellene gondolnunk, hogy éppen ezért a belső háború a legnagyobb jogromboló erő, következésképpen a legnagyobb szerencsétlenség a szenvedő országra nézve. Ha azonban mélyebben megfigyeljük a dolgokat, rá kell jönnünk, hogy a belső háború — ha külső for­mája a jog teljes fölforgatása is — sok esetben egy alap­vető jog védelmezése miatt keletkezik. Nem jog- és erkölcsromboló, hanem jogteremtő vagy visszaállító. Nem az ország ernyedésének, nem szétesésének, nem bomlásának, hanem feltámadásának és ősi erejének jele. A spanyol polgárháború, melynek eldőlte ma ínég bizonytalan, azt mutatja, hogy azok az erénvrk. méhek Spanyolországot világbirodalommá tették, még nem vesztek ki a mórverők és foglalók utódaiból. Hajlandók vagyunk a nemzeteket a jelen szeren­csés napjai után megítélni és a mult nagyszerű napjait elfelejteni. Valóban, látva a hatalmat, melv az angol világbirodalomé, a szervezett egységet, melv Német­országé, a szinte végeérhetetlen terjedelmet, mely Oroszországé, a szinte változatlan szerencsét, mely Franciaországé, nehéz más nemzetek súlyát és tekin­télyét érezni és mérlegelni. Ha őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy közöttünk sokan nem hittek Olaszország felfelé való törésének sikerében sem és Itáliában csak azt a nemzetet látták, mely a Föld népeinek mulattatására való. Olasz­ország egy nagy színpad és vendégfogadó volt számukra és bizonyos stilustalanságot éreztek abban, hogy Olasz­ország kiugrik eddig való oly kedves szerepéből és hódító nag) hatalomként jelentkezik.

Next

/
Thumbnails
Contents