Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 4. szám - A csehek legújabb "nemzetvédelmi intézkedései"

MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 A csehek legújabb „nemzetvédelmi intézkedései" Irta: NYIRY LÁSZLÓ ny. vezérkari ezredes A prágai képviselőház honvédelmi bizottsága előtt Machnik honvédelmi miniszter felszólalásában utalt arra, hogy ,,az uj honvédelmi törvényjavaslat az állam védelmét biztosítani hivatott, amennyiben ennek a célnak szolgálatában az állam minden polgárát és minden anyagi erejét 6orompóba állítja. A jövő háborúja a népek háborúja lesz és a honvédelmi minisztérium elsőrendű feladata az ország katonai erejének minél tökéletesebb megszervezése. A nemzetközi helyzet igen bizonytalan és az ország szabadságának és függetlenségének biztosítása, ennek a biztonságnak megteremtése hatalmas áldozatokat követel." Ezeket mondta a cseh honvédelmi miniszter, hozzátéve még, hogy a legutóbbi időkben a köztársaság kormánya igen sokat tett az ország hadikészültségének emelése céljából. Senki előtt sem titok többé és ezt az „Uj nNemzedék" hasábjain már volt alkalmam kifejteni, hogyan és mily módon mesterkedik a kisantant állandóan Magyarország ellen. Elég egy pillantást vetni arra a Belgrádban nemrég megjelent térképre, amelyik a szegény, már igy is teljesen csonkává és bénává tett magyar hazát teljesen fel akarja osztani a kisantant államai között. Könnyen elképzelhetjük tehát, milyen alapossággal készül fel Csehszlovákia vezérkara egy háborúra. Lássuk most már, mik azok az intézkedések, amelyeket a cseh vezérkar ..határainak fokozottabb biztonsága'''' kedvéért az utóbbi időkben kénytelen volt foganatosítani. Azt hiszem, Magyarország békekészségét nem szükséges bizonyítanunk. Éppen ilyen felesleges arra bővebben kiterjeszkedni, mennyire pontosan betartotta Magyarország a trianoni békeparancs határozványait, amelynek folytán ma is csupán egy 35.000 emberből álló zsoldos védőrséggel rendelkezik, minden modern támadó és védekező fegyvernem és felszerelés nélkül. Annál megdöbbentőbbek a cseh katonai intézkedések ellenünk, azok az indokolatlan rendszabályok, amelyek részben első pillanatra talán fel sem tűnnek a laikusok előtt: A prágai kormány két törvényjavaslatot terjesztett a képviselőház elé. Az egyik ugy intézkedik, hogy a katonai titkok elárulásának büntetését felemelik és az idegen hatalmak javára elkövetett katonai kémkedés ügyében legsúlyosabb büntetésként halálbüntetést ir elő. Ezt a törvényjavaslatot ugy tekinthetjük, mint hatásos nemzetvédelmi intézkedést. Nem is akadnánk meg rajta, ha Magyarországnak a trianoni békeparancsban nem tiltották volna meg a halálbüntetés alkalmazását kémekkel szemben. így azonban ma az a helyzet állhat elő, hogy amig esetleg idegen állampolgárokat a cseh hadbíróság kémkedés ürügye alatt ártatlanul halálra ítélhet, addig nekünk, a kisantant által Magyarországra borított hatalmas kémhálózat tagjait nem szabad halálbüntetéssel sújtanunk. A kémek ellen tehát Csehország védekezhetik, mi azonban nem. Ezt nevezik Genfben „egyenjogúságnak". A másik törvényjavaslat meghatározza az állandó védelmi készséget és megállapítja azokat a kötelezettségeket, amelyeket az állam polgárai az ország védelme érdekében teljesíteni kötelesek. Ezzel kapcsolatban korlátozza, hogy külföldi állampolgárok a határvidéken birtokokat vegyenek. Sőt ezek a határövezetben csak a katonai igazgatás engedélyével tartózkodhatnak. Az újonnan alakítandó „honvédelmi tanács" a tisztán katonai jellegű intézkedések egész sorozatát lépteti életbe. Ezeknek legmegdöbbentőbb neme mint tudjuk, a szovjetrepülőbázisok létesítése a Felföldön. Erről a lapok már irtak, igy ez alkalommal csupán azt kívánjuk megállapítani, hogy ez a szovjet légi katonai erőinek már békében való beültetését j elenti Európa szivébe, hogy a keresztény kultúrát és műveltséget, Budapestet, Bécset, Berlint, Varsót rövid órákon belül az esetleges légi bombázás utján lerombolják. A cseh koalíciós sajtó eleinte tagadta a dolgot s azt irta, hogy az orosz katonai misszió csupán udvariassági látogatást tett a Felvidéken. Később azonban a „Slovenski Denik" egész nyíltan megírta, hogy „Csehszlovákiának fel kell készülnie s repülőterek létesítése mellett, különösen a Vág és a Garam völgyét kell erődövekkel ellátnia ".Nem lehet kétséges, hogy e két folyamvölgy tervezett megerőditése ismét csak „nekünk szól". A folyóvölgyekben vezetnek a jó közlekedési utvonalak észak felé, tehát Csehszlovákia szive irányába. De ki gondol ma Magyarországon arra, hogy háborút kezdjen? Van azonban az éremnek egy másik oldala is. Erődök t. i. nemcsak azt a célt szolgálják, hogy egy utvonalat, vagy területet védjenekl Jól kiépített modern erődcsoportok és vonalak biztosítják a támadásra szánt erők felvonulását és csoportosítását is. Ezenfelül megengedik, hogy a megerődített területeket igy aránylag kisebb erőkkel lehessen védelmezni és igy ennek folytán másutt aránylag nagyobb erőkkel lehessen támadásra indulni a trianoni Magyarország ellen. Ez lehet a Vág -és Garamvonalak megerősítésének valódi célja. De gondoskodott a cseh hadvezetőség arról is, hogy meglévő vasúti hálózatát meg: felelőleg kiegészítse. A gyanútlan turista, aki Poprád körül várja, mikor szállhat fel az autóbuszra, hogy gyönyörködjék a Magas Tátra hófedte ormaiban, nem is gyanítja, hogy a D ob s i n a felé vezető ma még alig látható trace, egy stratégiai vasutvonalat jelez. Arról van szó, hogy a Poprád-Dobsina közti szakaszt mielőbb kiépítsék. Ha ez megtörténik, akkor a csehek ezzel az aránylag rövid vonallal egyszeriben összekötötték a Vág völgyét a Sajó völgyével. Vagyis : adott esetekben vasúton dobhatnak át csapatokat a Vág völgyéből pl. Liptószentmiklós—Rózsahegy területéről Poprád, Dobsinán, Rozsnyón át a Sajó völgyébe Bánréve felé a magyar határokra, vagy fordítva. Ez által tehát jelentősen megerősítik határaik védelmi lehetőségét minden irányban. Ezekkel az intézkedésekkel kapcsolatban folyamatban van csapattesteiknek megerősítése, illetve szaporítása is. A Felvidék a kassai és pozsonyi hadtesten felül egy harmadikat is kap. Ennek a parancsnokságnak székhelye Besztercebánya lesz. Minden vitán felül áll, hogy ez az uj hadtest ismét csak Magyarországra való tekintettel kerül sakktáblaszerüleg elhelyezkedve Kassa és Pozsony mögé. Ezek volnának a csehek legközelebb várható, illetve folyamatba tett katonai intézkedései, amelyeknek célja szerintük, szükséges nemzetvédelmi teendők. Valódi rendeltetésük azonban a leszerelt, kis Magyarország köré vont vaskapcsot még jobban meghúzni! OROSZ JENŐ R O z HOLCYFODRASZ IHllFKWKIXE KOZMETIKA HAJFKSTKSI TEKMCI VI.. AWORÁSSY-IIT 1Q TCLCFON 101-07