Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 2-3. szám - Semlegesség vagy nemzetközi együttműködés

MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 kellene teremtenie. Valamit, amiben hihetne európai és ázsiai, szegény és gazdag, fehér és fekete. Valamit, ami lehajtanék a legkisebbhez és fölemelkedvén, homlokával érintené az eget. így, amint van, a Népszövetség már közel volt ahhoz, hogy elveszítse azt. aminek fenntartásáért keletkezett: a világ békéjét és előidézze azt, aminek elhárítása volna egyetlen feladata az uj világháborút. Mindaddig, tnig csak értelmi elemekhői áll. míg csak a logikára és a betűre épit, míg a titokzatos Szellem nem. csupán politikusok lépik ál palotája küszöbét, halott marad a jóra és nem javíthat a világ állapotán. Smuts tábornok a világ kerek asztalát akarta látni a Népszövetségben. Ha talán n büszke Népszövetség szé> helyett Kerek Asztalnak nevezték volna, jelképezvén és idézvén e szóval ArtUS király és keresztény lovagjainak asztalát, valóban a lovagi becsületesség és törekvés kerek asztala, a világ becsületbirósáiga lehetett volna, a lovagiasság parancsoló szellemével és eszményével, melynek engedelmeskedni is büszkeség s melynek szolgálatára önként tódult volna nemcsak a világ minden kormánya, hanem valamennyi népe is. A Népszövetség alkotói azonban gondosan vigyáztak arra. hogy a Népszövetség alkotmányába ilyen szellem be ne csuszhassék. Korunk elfeledte és lenézi a régi kor eszményeit, melyeknek magasságába talán ha akarna, sem tudna fölemelkedni. Pedig ha ilyen szellem tüzelne, a Népszövetség alkotmányának soraiból, vájjon hiányoznék-e akkor Ls fegyveres ereje? Nem lett volna-e katonája minden hadsereg és minden nép0 A szent Sírnak volt-e hadserege és mégis, a keresztes hadjáratok több száz évig tartó ideje alatt nem volt hiánya katonákban. Vájjon a Népszövetség állásfoglalása akkor is olyan következményekkel járt volna-e, hogy akinek döidése nem tetszik, egyszerűen hátat fordít neki.' Nem lépett volna-e ki akkor az az ország együtt.d a civilizált országok sorából is? — következésképpen leheletlen leli volna a Népszövetségből kilépnie és lehetetlen lelt volna nem engedelmeskednie — és akkor a Népszövetség valóban a világ királynéja lett volna. Nem kényszerüli volna gyászos némaságra, mikor beszélnie és Ítélnie kellett volna és nem leli volna országok, pártok és érdekek játéklabdája. Törvénye a világ becsületkódexe lett volna. így, amint van. nagy, de léleknélkiili szervezel, mely inkább arra való. hogy az igazság erejében, a nemzetközi jogban való hitet megingassa, mintsem hogy fenntartsa. A Népszövetségnek, ha fenn akar maradni, meg kell változnia. m—s Pozsony város ós Pozsony vármegye bibliográfiája. I)r. Kertész János, kinek bibliográfiai munkássága méltán tarthat számot érdeklődésre, most fenti cim alatt egy ujabb értékes bibliográfiát adott ki. A munka különös jelentősége abban áll, hogy megszállt területi városunkról még nem adtak ki ily irányú munkát és ez az adathalmaz serkentőleg fog hatni mindazokra, kik szivén viselik megszáll! területi városainkai és irni szeretnek róluk. A munka, mely 52 oldalnyi teljedelemben mintegy 1500 könyv- és cikk címet sorol fel, büszkén hirdeti Pozsony magyar voltát. Érdekes, hogy a felsorolásban a most megjelent cseh és szlovák irodalom is helyet foglal. A könyv a megszállott Komáromban jelent meg a Nemzeti Kultúra kiadásában. A szerző jó munkát végzett és mint hírlik, Pozsony után Kassa. Eperjes, Bártfa, Lőcse, Munkács. Komárom stb. bibliográfiai feldolgozását is tervbe vette. Semlegesség vagy nemzetközi együttműködés Irta: Dr. Drueker György A világháború és annak befejezése óta érvényesülni kivánó uj nemzetközi politika a nemzetközi jog számos intézményét alapjaiban rázta meg. Ezek közé tartozik a semlegességi jog, melyet a hadijoggal együtt a világháború alatt olv sokszor, oly sok helyről és annyi formában sértettek meg, bogy érvényessége a világháború végén úgyszólván a zérópont alá szállott. A háború óta pedig annálfogva, hogy az uj nemzetközi jog a háborút eltiltja, igy ugyanakkor a hadviselés módjára és határaira vonatkozó uj szabályokat nem állithat fel és igy ezzel a háborús tilalom ellenére indított háború mindazoknak ügye, akiket a támadó ellen a semlegességgel összeegyeztethetetlen kollektív eljárásra késztet, mindkét intézmény természetüket, tartalmukat, sőt létüket illetőleg is teljes bizonvtalanságba került. Mielőtt az uj, fejlődő nemzetközi jogból előállott helyzet vizsgálatába kezdenénk, vessünk egy rövid pillantást az eszménvi semlegesség intézményére, amint az a régi nemzetközi jog magyarázatából elénk tárul. A klasszikus semlegességi jog a semleges állam jogai és kötelességei, valamint a semleges állampolgárok kötelezettségei közti éles megkülönböztetésen alapult. A nemleges államot addigi cselekvési szabadságában a kitört háború a legerősebben korlátozta. Különösen tilos volt valamelyik hadviselő félnek fegyveres segítséget nyújtani, hiteleket folyósítani, lőszert vagy egyéb hadiárut szállítani. A semleges állam eme kötelezettségeivel élesen ellentétben állt saját állampolgáraival szembeni állásfoglalása. Az 1907. hágai konferencia a XIX. század vonatkozó felfogását rögzíti le. amikor a következőket állapítja meg : .,A semleges állam nincs kötelezve arra, hogy fegyvereknek, lőszernek vagy mindazon áruknak, amelyek egy hadsereg vagy flotta részére hasznosak lehetnek, az egyik vagv másik hadviselő fél számlájára történő kivitelét vagy átvitelét megakadályozza"'. Roosevelt uj amerikai semlegességi politikájának tartalma pedig a következő négy alapelvre támaszkodik : 1. Fegyverek,.lőszer és egyéb hadiáru kivitele mindkét hadviselő fél számára tilos. 2. Tilos amerikai hajóknak fegyvereket, lőszert és hadiárut a hadviselő államok valamely kikötőjébe vagy valamely semleges kikötőbe avégből szállítani, hogy átrakodással vagy egyéb módon valamelyik hadviselő fél érdekeit szolgálják. 3. Elnöki rendelettel figyelmeztetik az amerikai állampolgárokat arra. hogy a hadviselő felek hajóin csak saját veszélyükre utazhatnak. 4. Végül figvelmeztettetnek az amerikai állampolgárok arra is, hogy köztük és a hadviselők közti mindennemű tranzakció csak saját veszélyükre történhetik. Ha Amerikának ezt a legújabb állásfoglalását a fentemlitett hágai nemzetközi jogi helyzettel összehasonlítjuk, ugy ez az utóbbi következetesen keresztülvitt, a klasszikus semlegesség eszmei keretei közt mozgó folytatásának tekinthető, amely azzal, hogy állampolgárainak a hadianvagszállitást eltiltja, nem ugyan nemzetközi jogi kötelezettségének, de jól felfogott semlegességi érdekeinek tesz. eleget, nem nemzetközi jogi, de államjogi alapon. Ezzel a hivatalos Amerika a semlegesség intézményének tulajdonképeni célját, elkerülni a háborúba való bonyolódást, a teljesen megváltozott körülmények között is fenn akarja tartani. Más kérdés az, hogy ezzel a lokális politikájával valóban a béke ügyét szolgálja-e, azét a békéét, amelv ma már az egész emberiség közös ügye. Ezt az amerikai magatartást „totális" semlegességnek