Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 2-3. szám - Az orosz veszedelem

MA<>YAR KÜLPOLITIKA Románia tábori alakulatainál nehéz tisztán látni. Valószínű, hogy az alakulatok századonkénti megoszlása a következő : a szárazföldi hadseregnél : 15 vadászszázad 3 nappali bombázószázad 3 éjjeli bombázószázad 18 felderítőszázad összesen 39 repülőszázad. A haditengerészetnél : 2 vadászszázad 1 bombázószázad 2 felderítőszázad összesen 5 repülőszázad. Ami a magasabb kötelékeket illeti, Csehországnak 6 repülőezrede van, mégpedig a következő városokban : 1. ezred : Prága 2. „ Olmütz 3. ,, Pöstyén \, 4. ., Königgrátz 5. ,, Brünn 6. ,, Prága. Az 5. és 6. ezred kizáróan bombázó alakulatokból áll, mig a többi felderítő és vadászegységekből álló vegyes ezred. A 7. ezred felállítása is megkezdődött már. Az uj ezredet a Felvidéken telepitik le. Nemcsak vadászés felderitőalakulatokból fog állani, hanem bombázószázadokból is. A jugoszláv repülőalakulatok 8 ezred kötelékébe tartoznak s az ezredek 2 repülődandárt alkotnak. Az ezredek egy része egynemű, más része vegyes. Székhelyeik a következők : 1. repülődandár : Bela Crkva. 1. ezred : Újvidék 3. .. Uszküb 5. . „ Nis 6. ,, Zimony 8. ,, Bela Crkva. 2. repülődandár : Zágráb. 2. ezred : Zágráb 4. „ 7. „ Mosztár. A haditengerészet repülőalakulatainak székhelye : Cattaro, Spalato és Susák. A román repülődandárok területi elosztása az alábbi : 1. repülődandár : Jassy. 3 felderítőezred 1 vadászezred 2. repülődandár : Kolozsvár. 3 felderítőezred 1 vadászezred. 3. repülődandár : Bukarest. 3 vadászezred 1 könnyű bombázóezred 1 nehéz bombázóezred A haditengerészet repülőalakulatai Constanzában székelnek. A felsorolt repülőezredek alakulatai természetesen nem mind az ezredszékhelyen állomásoznak, hanem egy részük a környékbeli repülőterekre van elosztva. • Franciaország Lengyelország helyett Szovjetoroszországban keresett pótlást a kis-antantra támaszkodó keleteurópai politikájának erőteljesebb alátámasztására. A francia és az orosz föld között tátongó másfélezer kilométeres távolság áthidalására kedvező eszközül kínálkozott Csehország, amelynek kormányai a francia érdekeket, mikor saját érdeküknek megfelelt, mindenkor pontos és figyelmes kiszolgálásban részesítették s amellett az Oroszország felé tekintő pánszláv hegemóniának is állandóan tettrekész előharcosai voltak. A Szlovák Tanács memoranduma szerint már serényen folynak az előkészületek, hogy a cseh kormány által felajánlott Szlovenszkót az orosz légi haderő hadműveleti bázisává kiépítsék. Ami még hiányzik a kisantant légierőinek szervezetéből és felszereléséből, azt gazdagon pótolni fogja a hatalmas orosz légiflotta, amelynek egységei előtt ilymódon nyitva áll majd az egész kapitalista Európa s a nyugati civilizáció. Icarus Az orosz veszedelem A francia-szovjet szerződés, amely Németországot a locarnoi szerződés felmondására és a rajnamenti katonamentes övbe való bevonulásra indította, a legnagyobb veszedelmet jelenti Európa jövendő sorsának alakulására. A szerződés a két államot kölcsönös segélynyújtásra kötelezi s mint a szerződés elfogadását ajánló indokolás hangoztatja, az uj szerződés a népszövetségi alapokmány szellemében készült. A szerződő felek hivatalos megokolása pedig azt mondja, hogy a szerződés főrendeltetése az, hogy Kelet-Európára is kiterjesszék a kölcsönös biztosítékoknak azt a rendszerét, amelyet Nyugat-Európa javára a locarnoi szerződés megvalósított. Kiemelik továbbá, hogy a szerződés nyitva áll csatlakozás céljából valamennyi keleteurópai állam számára. Az uj szerződés tehát, amint látjuk, igyekszik formailag beleilleszkedni a Népszövetség alapokmányának paragrafusaiba és a szerződő felek igy akarnak szembeszállni azzal a váddal, hogy a francia-szovjet szerződés Közép-Európa bekerítését célozza s igy a világháború előtti szövetségi politika megújítása lenne, amely Európát két táborra szakította s végül a pusztító világháborúba sodorta. Ezzel a szerződéssel a szovjetorosz diplomácia mindenesetre nagy sikert ért el s a francia-orosz szerződéssel párhuzamosan megkötött cseh-orosz szerződés lehetővé teszi, hogy Nyugat-Európa és Közép-Európa ügyeibe beleszólhasson. Mert a szerződések szavai és rugalmas szakaszai senkit sem téveszthetnek meg azok közül, akik tisztában vannak az orosz politika és a bolsevizmus céljai felől. Midőn a szovjetet egyrészt Japán terjeszkedése, másrészt a német birodalom talpraállása és Németországnak Lengyelországgal való baráti szerződése aggodalommal töltötte el, taktikát változtatott. Közeledni kezdett a nyugati hatalmakhoz, elsősorban Franciaországhoz és a kisantanthoz. A szovjetsajtónál jobban sehol nem ócsárolták a Népszövetséget, valamint a párizskörnyéki békeszerződéseket, amelyeknek gyökeres megváltoztatását a legélesebben követelték. Attól a pillanattól kezdve azonban, amikor a távoli keleten és nyugat felől egyformán veszedelmet éreztek, egyszerre a párizskörnyéki békeszerződések megváltoztathatatlanságára esküdtek és hivatalos lapjukban főpublicistájuk, Radek, "egyik napról a másikra azt kiáltotta világgá, hogy „a revízió csak más kifejezés az uj világháború helyett".