Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 2-3. szám - A kis-antant légi hadereje és a szlovenszkói előkészületek

s MAGVAK KÜLPOLITIKA államai, amelyek elsősorban felelősek Európa rendjéért, szervezzék meg az igazi békét. Ez jelenti a békés fejlődést, ezzel szemben a szovjet előnyomulása és fegyveres szövetségek elburjánzása a háborús veszedelmet teszi állandóvá. A nyugati hatalmaknak ez az összefogása lehetővé tenné azt is, hogy a Népszövetséget visszaadják eredeti hivatásának, a béke megőrzésének s alapokmányának szakaszait töltsék meg élettel, főként azokat is, amel\ ek a békés fejlődést biztosítják és a feltartóztathatatlan revízió útját egyengetik. Ezt követeli egyre hangosabban Anglia közvéleménye is. amely a felsőház egyik legutóbbi ülésén is és ebben az értelemben megnyilvánult. Lord Rennel egyenesen felszólította az angol kormányt a Népszövetség reformjára. Megállapította az együttes biztonság elvével kapcsolatban előretörő önző szándékok mellett azt is, hogy a népszövetségi alapokmány valóságos veszedelem azokra az államokra, amelyek komolyan veszik népszövetségi kötelezettségeiket. Eőképpen kifogásolta, hogy a Népszövetség korlátlan engedélyt adott bárminemű szövetségek kötésére, amely szövetségek nemcsak lázadást kizáró jellegűek, hanem amelyeknek közvetlen rendeltetése igen gyakran más nemzetek elszigetelése és megfélemlítése. A lord javaslatára a külügy miniszter, helyettese azt a választ adta, hogy a kormány nem szándékozik lépéseket tenni a népszövetségi alapokmány formaszerü revíziójára. S ezt az álláspontot azzal okolta meg, hogy ilyen kérdéseket csak a most folyó háború zavaró befolyása nélkül lehet megoldani, igy mindenek előtt az olaszabesszin viszálynak kell véget vetni. Az angol külügyi alállamtitkárnak ez a kijelentése egyúttal útmutatás az európai válság megoldásának egyedül lehetséges módja tekintetében is. Abból a szövevényes labirintusból, amelybe az európai politikai vezetői az abesszin-olasz viszály kiéleződése után kerültek, valóban csak ugy lehet kijutni, ha visszatérnek a kiindulóponthoz, ott kezdik meg a bajok orvoslását. Az a politika, amelyet eddig folytattak, zátonyra jutott. A megtorlása eszköze megbukott és ugylátszik sokkal több kárt okozott a szankciókban résztvevő államoknak, mint Olaszországnak, amely a vele szemben állók minden erőfeszítése ellenére győztesen halad előre a maga utján s jogos igényeit a gyarmati háborúban fegyvereinek erejével is ki tudja vivni. És egy csapásra véget lehetne vetni az afrikai bonyodalomnak s hozzá lehetne fogni a napról-napra sürgetőbben jelentkező európai és ázsiai problémák megoldásához. Olaszország afrikai területén az európai érdekek képviselője s ha eléri kitűzött célját, ezzel egyetlen európai hatalom érdekeit sem fogja veszélyeztetni. Hogy ezzel Anglia is tisztában legyen, Mussolini minden alkalmat megragadott annak hangoztatására, hogy az afrikai konfliktus nem fog európai bonyodalmat okozni, mert ennek elkerülésére Olaszország mindent elkövet. Ezenkívül egyik olasz lap közölte azt a jegyzőkönyvet, amelyben mult év közepén az angol kormány megbízottai tanulmányaiknak eredményeit közlik az olasz-abesszin viszály megoldásával kapcsolatban. Ez a bizottság — mint a rendkívül érdekes és most nyilvánosságrahozott jegyzőkönyvből kiderül, megállapította, hogy Olaszország és Anglia érdekei Abesszínia szempontjából egymást kölcsönösen kiegészítő módon fejlődhetnek Olaszország ottani gyarmati igényeinek kielégítése után. Kiderül a jegyzőkönyvből, hogy az idők folyamán különböző megállapodásokban Anglia mindig elismerte Olaszország érdekeit Abessziniában. Ez a jegyzőkönyv már területi javaslatokat is tesz Abessziniára nézve, amelyek az angol-olasz megegyezés alapjául szolgálhatnának. Ilyen előzmények után és a jelenlegi helyzetben, midőn a Népszövetség megtette a maga békitő javaslatát, valóban nem ütközhetik Anglia részéről semmi nagyobb akadályba, hogy a meddőnek bizonyult megtorlási politika helyett a Népszövetség igazi szellemének megfelelő békés megoldásra irányuló módszerekhez forduljon és azokat elősegítse. Európa és Ázsia békéjének biztosítása, ami egyet jelent Nagy-Britannia békéjének biztosításával, egyformán sürgőssé teszi ezt a megoldást. Az elköveteti liibák helyrehozatala pedig nem ejthet csorbulást sem Anglia, sem a Népszövetség tekintélyén. A kis-antant légi hadereje és a szlovenszkói előkészületek A cseh—orosz paktum riasztó árnya egyre élesebb körvonalakkal kezd kibontakozni a középeurópai horizonton. A Felvidéken orosz katonák barakkokat ácsolnak, hangárokat építenek. A cseh kormány Szlovenszkó földjét az orosz hadseregnek kiszolgáltatta. A hurokhoz tehát, amelyet a kis-antant gyűrűje Magyarország köré font, most már a vörös pribék is megérkezett. Minthogy részünkre ezek a jelenségek a lét vagy nemlét kérdését jelenthetik, nem térhetünk a dolog fölött szó nélkül napirendre. A Szlovák Tanácsnak a Nemzetek Szövetsége elé terjesztett memoranduma szerint a Felvidéken folyó építkezések arra szolgábiak, hogy támpontokat készítsenek elő az orosz légiflotta számára, amelv ezáltal mintegy ugródeszkához jut a Középeurópa ellen irányuló légitámadások bevezetéséhez. Egyre több szó esik manapság világszerte a légi támadásokról és a légi haderő folyton fokozódó jelentőségéről. Az egymással versenyt fegyverkező államok légi haderejének fejlesztésére fordított pénzösszegeket ma-holnap már csak csillagászati számokban lehet kifejezni. E jelenségek arra engednek következtetni, hogv a repülő erőknek a jövő háborúban, különösen a felvonulásnál, meglepően fontos szerepük lesz. Még Ábessziniában is kitűnő szolgálatokat tesz az a néhány száz repülőgép, amelyet Mussolini Keletafrikába rendelt, pedig ott hiányzanak a légi támadáshoz alkalmas célpontok, amelyek az európai államokban szinte egymás hegyén-hátán találhatók. A magyar közvélemény a légi háború kérdésével szemben meglehetős közönnyel viseltetik. Ennek egyik oka talán az, hogy a világháborút a magyar főváros lakossága, mondhatni, páholyból nézte végig és a háború folyamán egyetlen magyar városnak sem volt része légi támadásban. A közöny másik oka, hogy az emberek zömét leköti a mindennapi kenyérért folytatott erőltetett hajsza. A tömeg csak a mával tud törődni, a jövő problémáira nem jut ideje. Pedig e problémák sokkal súlyosabbak, mint gondolnók és sokkal inkább veszélyeztetik létünket, mint az angol birodalom létét az a veszély, amelynek elhárítása céljából a rendes hadügyi költségvetés keretein kívül további 156 millió pengő póthitelt szavazott meg legutóbb az angol alsóház. A kis-antant államok légi haderejének fejlesztése körül érdekes jelenségeket lehetett megfigyelni az elmúlt másfél évtized folyamán. A három állam közül legmozgékonyabbnak e téren Csehország mutatkozott. Éles előrelátásra vall és Csehország erős ipari fejlettségével magyarázható, hogy a cseh-szlovák köztársaságban a repülőipar megteremtése időrendi sorrendben megelőzte a repülőcsapatok kifejlesztését.