Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 11-12. szám - Magyarország és a kisantant az Olasz Külpolitikai Intézet kongresszusán

MAGYAR KÜLPOLITIKA 0 tétben a néprajzi határokkal, és igy húzták meg Csehország uj határait is, hogy e három államnak hatalmát és gazdasági fennállását biztosítsák. De mindezt nemcsak védelmi okokból tették, hanem katonai ellenőrzés és további terjeszkedés politikai céljaiból is. Ezért csonkították meg Magyarország és Ausztria nemzeti tömbjeit, ami által erőszakot' követtek el az etnográfiai, földrajzi, történelmi, gazdasági és nemzetvédelmi elveken . .. így veszítette el Magyarország magyar lakosságának kétharmadrészét. De ezek 11 lelkiismeretlen amputálások lettek viszont az általános bizonytalanságnak szülőokai és mindez kihatással keltett, hogy legyen a gazdasági életre is, mert a hatalmas, egységes gazdasági területből tökéletlen, ellenlábas gazdasági töredékek lettek, amelyeket elválasztanak egymástól a nemzeti ellentétek és gyűlöletek, és az ellentétes politikai programmok. A régi osztrák és magyar birodalom vámhatárainak vonala 8000 kilo méter volt: az uj vámhatárvonalak, az utódállamokkal, 14.000 kilométert is meghaladnak. A vámformaságok az öt államban, egyedül a Dunán, hatezer munkanap veszteséget jelentenek, mig a háború előtt 1272 kilométer hosszúságban, a Dunán, megszakítás és ellenőrzés nélkül folyhatott a teherszállítás, amely útvonalon ma öt állam fejt ki ellenőrzést, sokszor két állomáson is. A háború előtt évente hétmillió tonna árut szállítottak a Dunán, mig ma alig hárommillió tonnát, habár a dunai hajók tonnatartalma huszonöt százalékkal növekedett. — A gazdasági válság a Duna-medencében mégjobban elmérgesedett politikai okokból. A kisantant, kezdetben, Magyarországot és Ausztriát szabad, nyilt területnek tekintette, önző céljaiban és feltételezte, hogy könnyűszerrel le tudja majd szerelni mindennemű ellenállását: gazdaságit és katonait. És ugyanakkor a helyzetet megnehezítette, hogy a kisantant maga, gazdasági önellátásra rendezkedett be. Csehország, például, amely kimondottan ipari ország, gabonatermelésre is berendezkedett és belső piacát részben elzárta nemcsak Magyarország, de Jugoszlávia és Románia előtt is. — A Duna-völgy egyre jobban elmérgesedő válságának különböző káros kihatásai felhívták a felelős európai nagyhatalmak figyelmét a veszedelmes helyzetre, de a megoldási tervek inkább elméleti, mint gyakorlati tervek voltak, és — megvalósithalatlanoknak mutatkoztak. Ugyanekkor kizárólag különböző politikai tendenciákat szolgáltak. így a Tardicu-terv, ha francia érdetü volt is, de legfontosabb pontjaiban felismerhető benne a cseh szellem. Külsőségeiben csak gazdasági terv ugyan, de elárulja a nyilvánvaló politikai tendenciát, amely szerint az öt dunai állam Németország bekerítésére egyesülne, ám ugyanakkor Magyarországot és Ausztriát kikapcsolná a: Itáliával való aktív együttműködésből. Ami azonban még fontosaim: a Tardieu-terv megrögzítette volna a mai helyzetet (tehát eleve kizárt volna minden revíziót!), figyelmen kivül hagyta volna Ausztria és Magyarország igazi szükségleteit és az igazi problémákat, ehelyett viszont a kisantant guzsbukötölte volna és minden tekintetben a saját befolyása alá kényszeritelte volna Magyarországot és Ausztriát. — Olaszország, a Tardieu-tervvel ellentétben, minden tekintetben számolt Magyarország és Ausztria törekvéseivel, földrajzi, gazdasági és politikai téren, mert éppen a két baráti állam érdekeit óhajtja mindenekelőtt megvédelmezni, minthogy ez a két ország rá is szorult erre, mert a háború elvesztésével gazdaságilag, politikailag és szociális szempontokból rengeteget veszítettek, különösen ha tekintetbe vesszük, hogy területeik elvesztésén kivül milyen kártérítésekre kényszeritették. Olaszországnak amely már a világháború közvetlen befejezése után elsőnek nyújtotta segítő kezét a két ország felé — első cselekedete most az volt, hogy elősegítette a gabonaárak emelkedését Magyarországon, amivel a lakosság vásárlóerejét növelte, és igy javította export-mérlegét is. — A politikai, gazdasági és katonai erők egyensúlya a rend és béke első feltétele! — mond ja Gayda. — A kisantant ilyen erőinek túlsúlyával szemben Itália elősegilelle Magyarország és Ausztria megerősödését, egészséges gazdasági életét, és kiemelve őket tragikus elszigeteltségükből, megerősítette nemzeti öntudatukat : egyszóval, segítette őket felemelkedni minden téren arra a színvonalra, hogy a kisantant ne éreztethesse többé velük fölényét és ők ne legyenek kiszolgáltatva többé a kisantantnak. Mert a „római egyezmény", amely Olaszország, Magyarország és Ausztria gazdasági kapcsolatait szobályozza, egyáltalán nem mellőzi a politikumotl — A kisantant Magyarország és Ausztria fölött gazdasági és politikai hatalmat igyekezett kifejteni, különösen a háborút követő első években. E célból nem riadt vissza a gazdasági nyomás fegyverétől sem: mindent elkövetett, hogy politikai téren is korlátozza szabad cselekvési jogukat. Ma már azonban a két baláti állam teljes politikai függetlenséget élvez. Nem sínylődnek többé elszigeteltségben. A külső nyomások ellen eredményesen tudnak védekezni. Nemzeti öntudatuk megerősödött. Képességeik megnövekedtek. -— Akadtak, akik ellenmondást véltek találni abban, hogy Olaszország támogatja Ausztria területi egységének védelmét, vagyis a Saint Germain-i szerződést, de ugynakkor nem titkolja el rokonszenvét Magyarország revizionista törekvéseivel szemben. De ebben nincs semmiféle ellenmondás 1 Itália az egyensúly és az igazság érdekében dolgozik! Ezt az elvet követi, amikor megvédi Ausztria integritását, de éppen Európa rendje és békéje érdekében támogatja Magyarország nemzeti törekvéseit, amelynek jelenlegi politikai határain tul a tántoríthatatlan magyarság éíelcrős területei senyvednek! Olaszország nemcsak megvédeni akarja a két baráti állam eddigi pozícióit, hanem fokozatosan mind magasabb színvonalra akarja őket segíteni, elismertetve az egész világgal Magyarország és Ausztria teljes jogegyenlőségét a kisantanttal szemben. ISalia Ignác. Kérjen mindenütt 1111111 1 ..PRÍMJE 01 WALES" karlsbadi kétszersültet! Gyártja a Lipót-körúti | GLASNER EDERT. == udvari szállító 1 V. LiDót-Körút 6. Telefon: M16-26