Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 9-10. szám - Magyarország és a kisebbségi szerződések

MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 akár alperesi, akár folyamodó minőségben, személyesen vagy megbízott által veszi és veheti igénybe a törvény ótalmát és a biró segélyét: a) saját községi bírósága előtt anyanyelvéi; b) más község bírósága előtt az illető község ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvéi; c) saját járási bírósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét; d) más bíróságok előtt, akár legyenek azok saját törvényhatóságának, akár pedig más törvényhatóságnak bíróságai, azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, amelyhez az illető bíróság tartozik. Az állam s illetőleg a kormány által már állított, vagy a szükséghez képest állítandó tanintezetekben a tanítási nyelvnek meghatározása, amennyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatásügyi miniszter leendőihez tartozik. De a közoktatás sikere, a közművelődés és közjólét szempontjából az államnak is legfőbb célja lévén: köteles ez az állami intézetekben a lehetőségig gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb tömegekben egyedül élő polgárai az általok lakott vidékek közelében anyanyelvükön képezhessék magukat egész addig, hol a magasabb akadémiai képzés kezdődik. Azon területen létező vagy felállítandó állami közép és felső tanodákban, amelyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyelvek mindenikének részére nyelv- s irodalmi tanszékek állitandók. Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar: azonban az országban divatozó nyelvek és azok irodalmai számára, amennyiben még nem állíttattak, tanszékek állíttatnak. A községi gvülések maguk választják jegyzőkönyvök S ügvvitelök nyelvét. A jegyzőkönyv egyszersmind azon nyelven is viendő, amelyen vitelét a szavazatképes tagoknak egyötöde szükségesnek látja. A községi tisztviselők a községbeliekkel való érintkezéseikben azok nyelvét kötelesek használni. A község saját törvényhatóságához, annak közegeihez és az államkormányhoz intézett beadványaiban az állam hivatalos, vagy saját ügykezelési nyelvét; más törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaiban az állam hivatalos nyelvét, vagy az illető törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvei egyikét használhatja. Az ország minden polgára saját községéhez, egyházi hatóságához, annak közegeihez s az államkormányhoz intézett beadványait anyanyelvén nyújthatja be. Más községekhez, törvényhatóságokhoz s azok közegeihez intézett beadványaiban, vagy az, állam hivatalos nyelvét, vagy az illető község vagy törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét vagy nyelvei egyikét használhatja. j Ha magánosok, egyházak, magán társulatok, magán tanintézetek és törvényhatósági joggal nem biró községek a kormányhoz intézett beadványaiknál nem az állam hivatalos nyelvét használnák: az ilyen beadványokra hozóit végzés eredeti magvar szövegéhez a beadvány nyelvén eszközlött hiteles fordítás is melléklendő. Valamint eddig is jogában állott bármely nemzetiségű egyes honpolgárnak éppen ugy, mint a községeknek, egyházaknak, egyházközségeknek: ugy ezentúl is jogában áll saját erejökkel vagy társulás utján alsó, közép és felső tanodákat felállítani. E végből, s a nyelv, művészet, tudomány, gazdaság, ipar és ke reskedelem előmozdítására szolgáló más intézetek felállítása végett is, az egyes honpolgárok az állani törvényszabta felügyelete alatt társulatokba, vagy egyletekbe összeállhatnak és összeállván szabályokat alkothatnak, az államkormány által helybenhagyott szabályok értelmében eljárhatnak, pénzalapot gyűjthetnek és azt, ugyanaz államkormány felügyelete alatt, nemzetiségi törvényes igényeiknek is megfelelően kezelhetik Az ilyen módon létrejött művelődési és egyéb intézetek — az iskolák azonban a közoktatást szabályozó törvény rendeleteinek megtartása mellett — az állani hasonló természetű s ugyanazon fokú intézeteivel egyenjogúak. A magánintézetek és egyletek nyelvét az alapítók határozzák meg. A társulatok s általok létesített intézetek egymás között saját nyelvükön is értekezhetnek. A hivatalok betöltésénél jövőre is, egyedül a személyes képesség szolgálván irányadóul: valakinek nemzetisége ezután sem tekinthető az országban létező bármely hivatalra vagy méltóságra való emelkedés akadályául. Sőt inkább az államkormány gondoskodni fog, hogy az országos bírói és közigazgatási hivatalokra s különösen a í'őispánságokra, a különböző nemzetiségekből a szükséges nyelvekben tökéletesen jártas s másként is alkalmas személyek a lehetőségig alkalmaztassanak." Mi volt a magyar képviselőház intenciója ennél a törvényjavaslatnál? Klasszikusan foglalja össze az országgyűlés álláspontját Deák Ferenc 1868. november 24-iki beszéde, amelyben a következőket mondja: „Az idő rövid, hosszas szónoklattal nem fogom ezt az időt pazarolni: egyszerűen azt mondom, hogy az én meggyőződésem a fennforgó kérdésekben az, hogy Magyarországban egy politikai nemzet létezik: az egységes, oszthatatlan magyar nemzet, melynek a hon minden polgára, bármi nemzetiséghez tartozzék, egyen jogú tagja . . . Nem uj dolgot mondok, mert eddig is az alkotmány alapelve szerint ugy állott, hogy Magyarország összes honpolgárai egy politikai nemzetet képeznek s ez a magyar, és ezen politikai nemzetnek minden honpolgár egyenjogú tagja. Kimondom továbbá, hogy a nemzet emiilett politikai egységénél fogva az, ami az állam összes nevében történik, nem történhetik többféle nyelven: annak az állam nyelvén, magyar nyelven kell történnie. Ennélfogva, valamint eddig, ugy ezentúl is, Magyarországban a törvényhozás nyelvének a törvényhozási tanácskozásokban és minden működésekben a magyar nyelvnek kell lennie; magyar nyelven kell alkotni a törvényeket, melyek hiteles fordításban más nyelveHYPEROL SZAJVIZTABLE A 50 és 100 tablettát tartalmazó üvegekben IDEÁLIS TOROK- ÉS SZÁJFERTŐTLENITŐ A mindennapos szájápolásnál nélkülözhetetlen