Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 9-10. szám - Magyarország és a kisebbségi szerződések

to MAGYAR KÜLPOLITIKA ken is kiadandók. A kormány nyelve pedig a kormányzás minden ágaiban szintén a magyar. Lelek'' azonban, a megyéknél, törvényhatóságoknál, községeknél, egyháznál én nem idegenkedem semmit az egyenjogúságot nem korlátolni s annak tág tért adni; ugy az igazságszolgáltatásnál is az alsóbb bíróságokat illetőleg, de nem a föllebbvitelieket" De nem csupán az 1868-as törvényhozás osztott, és pedig gazdagon, jogokat, egyenjogúságot a nemzetiségeknek. Lapozzuk fel az 1924. évi törvényhozás lapjait. Ott találjuk a közhivatalokban a kisebbségi nyelvek ismeretének biztosításáról szóló l()24:II. törvénycikket, amely kiegészíti az 1868:XL1V törvénycikket a következőképpen': ..Az olyan kii. járásbíróságnál és kir törvényszéknél, valamint az olyan állami és önkormányzati hatóságnál és hivatalnál, amelynek területén a lakosságnak legalább egyötöd része ugyanahhoz a nyelvi kisebbséghez tartozik, olyan személyeket kell alkalmazni, akik az illető kisebbségi nyelvben is jártasak. Az emiitett helyekén alkalmazásban álló személyzet köteles a működése területén az előző bekezdésben említett arányban élő kisebbség nyelvét ennek a törvénynek életbeléptétől számított két éven belül elsajátítani. Aki e határidő l en e nyelvet kellő mértékben el nem sajátítja, tekintet nélkül a bármilyen törvényben különben fennálló korlátozásra, hivatalból áthelyezhető vagy szabályszerű elbánás alá vonható. Ezeknek az intézkedés.'!; nek az itélőbirákkal szemben csak a két év lejártát követő egy éven belül van helye" Közel száz esztendő nemzetiségi törvényhozásáriak filmjét vetítettük ide. Megmulatják ezek a magyar törvények és parlamenti viták, hogy a magyarság mindenkor magához akarta ölelni a nemzetisége ket. A horvát kérdésben a szélsőségen is tulment a mindenkori magvar törvényhozás. Egész vármegyéket ajándékozott a horvátságnak. Külön országgyűlést adott a horvátnak, külön belügyi, közoktatási és igazságügyi autonómiát. Legfontosabb dolgaikban a maguk urai voltak, úgyszólván csak vékony közjogi láncok fűzték őket hozzánk. A felvidéken, Erdélyben és a- délvidéken mindenütt hatalmasan megerősödtek e száz év alatt a nemzetiségek. Külön középiskoláik, pánszláv, dákoromán és nagyszerb ifjúságot neveltek fel. A magyar állam ezeknek a nemzetiségi törekvéseknek alig állta az útját. Szabadon virágzott a nemzetiségi irredenta mindenfelé. Erős nemzetiségi kultúrák keletkeztek és a magvar állam szabadon engedte fejlődni ezeket a kultúrákat. Közhivatalaiban, fel a legfelsőbb bíróságokig és a minisztériumokig, mindenkor hatalmas szerephez jutottak a nemzetiségekből kikerült egyének. Nem kérdezték senkitől, hogy magyar, oláh, szerb vagy tót-e. Hercegprímás lelt a tót származásúból, egy egész sereg román, szerb, (öt nemzetiségű államtitkár, kúriai biió stb. szerepelt közéletünkben Hasonlítsuk össze a mi nemzetiségi törvényeinket és az azok nyomán fakadt nemzetiségi kultúrákat és nemzetiségi jólétet azzal a helyzettel, amit a kisebbségi szerződések meg nem tartása az elszakított magyarság sorsvállozásával teremtett. A száz év alatti törvényhozásunk nyomán hatalmas nemzetiségi kultúrák születtek. A másfél évtized alatt, amely a kisebbségi szerződések születésétől lelt el, az. elszakított magyarság koldusbotjának milliói születtek. I5e->szarábiába áthelyezel! vasalások, érettségi vizsgákon elbuktatott magyar link ezrei, kisajátított magyar birtokok, kártalanítás nélkül elveit óriási területek, elvett templomok, bezárt magyar iskolák százai és ezrei, erőszakos névelemzésekkel fajuktól elrabolt magyarok ezrei, becsukott magyar középiskolák, tanítóképzők, egyetemek, szétriasztotl magyar egyesületek tanúskodnak arról, hogyan kell az emberi egyenjogúság világi orvén veit megcsúfolni. CEMKO PASZTA MULLER ES TÁRSA IPARI SEGÉDANYAGOK GYÁRA BUDAPEST, XIV., GIZELLA-ÚT 53-55. Buda ősi magyar város, ősi magyar neve cimruel dr. Széli Sándor nagyon érdekes tanulmányt irt Buda-vára visszafoglalásának 250 éves jubileuma alkalmából. Figyelemre méltó érvekkel bizonyítja, hogy Magyarország fővárosát az ősmagyar Buda név illeti meg a szláv eredetű Pest nélkül. A nagy feltűnést keltő mű megjelenése bizonyara csak a/ első megnyilvánulása annak a mozgalomnak, mely Budapest beívelt Budának kívánja nevezni Magyarország fővárosát. Linóleum, viaszo vászon- és legjobb és legolcsóbb Szonyegaru áruházaiban: VII., RÁKÓCZI-UT 24. Telefon: 1-420-44 és 1-310-89 VII., ERZSÉBET-KÖRUT 28. Telefon: 1-416-78.