Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 9-10. szám - A dunai kérdés alapjai. 4. [r.] A megoldás

6 IIAGYAR KÜLPOLITIKA Amint hogy a nemzetközi jog és a diplomáciai történelem valóban nem ismer más békekonferenciát, mint amelyet a háborúban résztvett államok tartanak és amint hogy később egyre többen és egyre súlyosabb emberek követelték azt. hogy ilyen békekonferencia összeüljön és hogy Európának azt a rendjét, amelyet az egyik léi értekezlete megbontott, az összes kormányok értekezlete helyreállítsa, Az a megállapítás, hogy a békeszerződés a történelmi gyakorlat és a nemzetközi jog szabályai szerint csak kétoldalú lehet, megdönti a francia kormánynak az 191<S november 29-dikén Wilson részére átadóit emlékirat azon megállapítását, miszerint ..sem a Bulgáriával, Ausztria-Magyarországgal. Törökországgal és Németországgal aláirt négy fegyverszüneti szerződés, sem pedig az elnök 14 pontja nem adják a nemzetközi jog alapelveit es nem alkotnak alapot a kongresszus munkálataira nézve" De megdönti a párisi békekonferencia statútumának 1. cikkelyé! is, amelynek értelmében a békeszerződés megalkotására kizárólag az egyik érdekelt íél nyer meghívást. Felhozták ez. ellen azt. hogy Magyarország ebben az esetben egyoldalúkig igyekeznék szabadulni azok lói a kötelezettségektől, amelyeket a magyar kormány a békeszerződés aláírásakor vállalt és amelyek a magyar állam területének kétharmad, a magyar állani lakosságának háromnegyed részét minden leltétel és kikötés nélkül engedték a cseh, szerb és román kormányok szabad és korlátlan rendelkezése alá. olyan sorsnak engedvén át az elszakított magyarságot, amely sorsol nekik az u j uralom a maga tetszése szerint ir elő. Ez a megállapítás azonban merőben helytelen, mert a magyar kormány a békeszerződést nemcsak aláirta, hanem megtartotta és megtartatta, sohasem jelentvén ki sem közvetve, sem közvetlenül azt, hogy a szerződést egyoldalúan megváltoztatni, meg nem tartani vagy- meg nem tartatni kívánná. Ilyen váddal tehát a magyar kormányt illetni nem lehet, de az ellene felhozott vádak bárminő hatása alatt sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy egyrészt a trianoni szerződéül a magyar kormány kényszerítő körülmények é, f< nyegetés alatt irta alá, másrészt pedig, hogy a trianoni szerződés a Magyarországgal megkötött békének nem egyedüli okmánya volt. A nemzetközi jog a magyar békeszerződés első ügyiratának az 1918 november 3-diki fegyverszüneti szerződést kénytelen elfogadni, mert az nem pusztán Ausztria-Magyarországnak, hanem a szuverén osztrák állam mellett a vele jogokban egyenlő szuverén magyar államnak is szerződése volt. A második okirat a szövetséges és társult hatalmak párisi — békekonferenciának nevezett értekezletében kidolgozott azon követelési jegyzék (Forderungsliste), amely mindaddig békefeltételek (eonditions de In paix) elnevezés alatt volt ismeretes, amig az. 1920 június 4-dikén a magyar kormány aláírása által a trianoni palotában szerződéssé nem alakult át. Ezzel a követelési jegyzékkel, tehát a cseh. szerb és román követeléseknek a szövetséges és társult hatalmaktól történi elfogadása \al egyidejűleg készültek el azok az egyezmények, amelyekkel a szövetséges és társult hatalmak a cseh. szerb és román uralom alá került magyar kisebbségeket nemzetközi védelem alá helyezték és amely egyezményekéi a cseh. szerb és román kormányokkal egymás után aláíratlak. Az 1919 folyamán aláirt kisebbségi szerződések léhát a békeszerződésnek kiegészítő i észéi alkot ják, amit az. 1920 augusztus 10-dikén Sértésben a cseh. szerb és román kormányokkal meg• kötött szerződésükben a szövetséges és társult hatalmak nyíltan meg is mondottak. A Magyarországtól elszakított területek ugyanis csak azon feltétel alatl mentek ál a nevezeti államok szuverén birtokába, ha ez államok kormányai a békeszerződésen kívül az ezzel kapcsolatban létrejött nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeiknek eleget lesznek. Amiből viszont az is következik, hogy a kisebbségi szerződések meg nemtartása vagy megsértése a békeszerződésben kapott területek szuverén birtokjogát veszélyezteti. Nem ok nélkül hozzák tel időnként a Millerandlevelet sem mint olyant, amely a békeszerződéssel kapcsolatban van és annak módosítását érinti. Miután a levelet az érdekeltek különféleképpen magyarázzák, legyen szabad annak feledésbe ment létrejöttét néhány szóval megvilágítanunk. A párisi békekonferencia 1919 tavaszán készült el azokkal a békefeltételekkel, amelyeket Magyarország részére a cseh, szerb és román kormányok és az ezek által felvonultatott szakértők javaslatai és követelései alapján összeállított. Ezek a feltételek azonban olyanok voltak, hogy azoknak elfogadását a szövetséges hatalmak is lehetetlennek tartották, Magyarországon pedig forradalom tört ki. Még a magyarországi kommunizmus vezetői sem voltak hajlandók azt magukévá tenni, pedig azt mondották, hogy a történelmi magyar állam területi épségének megtartásához nem ragaszkodnak, sokkal nagyobb volt tehát a cseh, szerb és román kormányok, valamint az ezek követeléseit magukra vállalt hatalmak közölt az. aggodalom, hogy a kommunizmus romjaiból életre kelő magyar nemzeti kormányzat még kevésbbé fogja őket magáévá lenni. Apponyi Albert grófban a kormány a történelmi magyar állam fejlődésének éhét valló államférfit, a történelmi folytonosság apostolát küldötte Párisba, kitől a történelmi magyar állam lel osztásához való hozzájárulást várni nem leheteti. A budai hegyvidék legvédettebb pont ján 100 méter magasságban van egyik legnépszerűbb üdülőhelye Budapestnek, a MÁTYÁS Az intézet 1000 négyszögöles árnyas parkban terül el. A gondosan ápolt parkban kényelmes nyugágyak állanak rendelkezésre, a fürdőszobákban vizkurák is végezhetők. Modernül felszerelt társalgó. Gondos diétás magvar francia konyha. Központi fűtés, melegvíz. Pensióárak: napi bőséges ötszöri étkezéssel elő- és utóidényben 1' 7. . főidényben P 10.—tői. Mátyás király Üdülő, I., Mátyás király-ut 7, Telefonszám : 2-653-62. KIRÁLY • • • • UDULCT