Magyar külpolitika, 1936 (17. évfolyam, 1-12. szám)

1936 / 9-10. szám - Európai politika

4 MAGYAR KCILPOLITIIÍA telitődnie, melyek magasabbak a jó, vagy jobban táp­lálkozás eszméinél. Észrevette, hogy a tömegei nem elég ilyen vagy olyan induló hangjaira léptetnie, rizs­zsel, vagy búzával táplálnia. Nem elég gazdasági szer­vezettséggel szervezetté tenni a fogyasztást vagy nél­külözést, szóval: nem elég a bolsevizmus szintáján maradnia, hanem magába kell fogadnia a leikel, mely nem törődik a holnap gondjával és csodál tud lenni öl kenyérrel és két hallal is. Az. olasz fasizmus e belátásának volt eredménye a Szentszékkel kötött lateráni szerződés és ezóta az olasz fasizmus fölemelkedett a szovjetnél is meglevő puszta kenyérpolitika és a nemzeti önérzet duzzadásának vonaláról és az igazi Európa-politika valódi zászló vivője lett. Nem volt-e a német nemzeti szociálizmus uralmá­nak kezdetén is igen hangos a germán pogányság tábora? És ismeretes az a szenvedés, mely a német katolikus és protestáns egyházakat is érte. Nagy hiba, ha egy kormányzat önként mond le legmélyebb nemzetközi kapcsolatairól és politikáját tisztán regionális politikává zsugorítva eleve kizárja, hogy nemzeti törekvése egyúttal egyetemes nemzetközi törekvés lehessen. Nagy hiba, ha csak a jelen sérelmi politikáját folytatja, ha csak anyagi erejének tulságá­val akar engedményeket kicsikarni és nem keres az eszmékben testvériséget. Bámuljuk Németország hősies talpraállását, harci és védelmi eszközökben való gazdagodását, de kíván­juk, hogy kapjon az eszmék szárnyalására, mely szerte a világon hivekel szerez neki és megszünteti a bolse­vista-ellenes politika házi. helyi, nemzeti szükségle­tekre szabott kenyérpolika voltát. Negyven, vagy hatvanhat milliónyi nép táplálása valóban súlyos kormányzati gond. Az Ígéret földje felé vezetett nép is elpusztult volna a mennyei manna nélkül. De a kenyérnek égből hullott csodája magá­ban még nem elég. Nem ez a csoda és nem ez. az ered­A Magyar-Hollandi Biztosító R. T. és ;i Magyar­Hollandi Bank R. T. igazgatósága, felügyelőhizott­sága és tisztviselői kara mélységes fájdalommal jelentik, hogy intézeteik vezérigazgatója, Halász Miklós ur 1936 szeptember 30-án, végtelen türelemmel viselt hosszú szenvedés után elhunyt. A megboldogult 24 esztendőn át legjobb tehet­ségét és kiváló tudását önfeláldozóan szentelte intézeteinknek, mintaképe volt a kötelességteljesi­tésnek és a munka odaadó szeretetét saját példá­jával oltotta be munkatársaiba. Intézeteink végte­lenül fájdalmas veszteséget szenvedtek elköltözé­sével. Tisztviselői és összes munkatársai megértő barátjukat veszítették el benne, aki mindenkor meleg szeretettel karolta fel érdekeiket. Emlékét hűséges kegyelettel fogjuk megőrizni! Felejthetetlen Vezérigazgatónkat október hó 4-én, vasárnap déli íél 1 órakor kisértük utolsó útjára :i rákoskeresztúri izr. temetőben. Budapest, 1936 szeptember 30. mény az, amit Európa a bolsevista-ellenes politika sárkányölőitől vár. Nemcsak kenyérrel él az ember. A kenyér csodálatos és szent dolog, de csak ha képes az átváltozásra, ha a csodálatos és valóságos jelenlét lehetőségét érezteti. A szellemi és földi kincsekben napjainkig oly dus Európa hovatovább teljesen belemerül a kenyérgon­dokba és politiká ja nem lesz más, mini puszta kenyér­politika. Nemcsak a bolsevista-ellenes, hanem az uj politi­kai irányok felé tapogatódzé) országokban is ugyan­ennek a kenyérpolitikának előtérbe jutását látjuk. Franciaország, mely valamikor eszméket adott a világnak, most az egyre általánosabbá váló munkás­sztrájkokká] és a kommunizmushoz való hajtásával mutatja, hogy a jövőben az ö politikája sem lesz inas. mini egyszerű kenyérpolitika. Pedig Franciaország, nemzetközi kapcsolatai révén, az országok egész sorát vonná és vonja a puszta kenyérgond ijesztő szovjet­mélységeibe. A céltudatos európaellenes bolsevizmusnak még nem születeti meg valódi legyőzője. Szent György még nem döfte le a sárkányt. A szovjetpolitika gyűlöl mindent, ami európai, a szovjetellenes irányzat pedig még nem szeret mindent, ami európai. A szovjetpolitika keze átnyúlik országhatárokon, egyetemességre törekszik, hitvallásának lélektelensé­gél uralkodóvá akarja tenni a földön. Európagyülö­tetének szárnyaló ereje van. Szörnyűbb barbárok még nem fenyegették kultú­ránkat. — melynél ragyogóbbat a világ még nem is­mert és nem fog ismerni. mint most a szovjet min­dent elbontani akaró áradata. Attila megállott Róma falai előtt, a szovjet azon­ban nem állana meg. A jós, — ha születik még ilyen — talán egy uj, minden eddiginél rettentőbb népvándorlás özönének előkészületeit láthatja a szovjet öt- és négyéves tervei­ben, melyek ugy hatnak, mint az összegyűli gólyák kelepelése az. őszi vándorút előtt. E tervek, magukban véve. talán csak annyit jelenlenek, mint a gólyakelepe­lés, mely az öntudatosságnak és okszerűségnek csak látszatát viseli, de mindenesetre megelőzi azt az ösz­tönszerű vonulási, melyei a sors titokzatos parancsa ir elő. A bolsevista-ellenes politikának mostani eszközei nem elegendők e titokzatos erő. e hallatlan lendülettel való szembeszállásra. E politikának, ha valóban Európa Szent Györgye akar lenni, egyetemességre és általánosságra kell törekednie. Ki kell vetkőznie mindabból, ami csupán helyi jelentőségűvé teszi. Nem is hisszük, hogy a gazdasági elzárkózás min­den fajtája, a nemzeti visszahúzódás minden mozza­nata, milyen segítőtársa a bolsevizmusnak. Segítség a bolsevizmusnak minden, ami eltéríti a gondolkozás! a legmagasabb eszményektől. A legmagasabb eszmények révén nemzetközi kap­csolatokat teremteni, ez. az igazi bolsevista-ellenes politika. Ha Európa tudott egységes politikát folytatni a Kelet és a törökök ellen, miért akarunk mi tehetetle­nebbeknek mutatkozni, mint a középkor és a XVII. század Európája.

Next

/
Thumbnails
Contents