Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 1. szám - Mussolini külpolitikája

MAGVAR KÜLPOLITIKA 1035 qsoltattuk volna a báborgó tengert, mi is gyújtottunk volna máglyákat. S egy új világrész foglalásának lázában mi is éreztük volna a spanyol foglalók hatalmi habzását, véri és aranyat szomjazó őrületét. A történelem ítélete lehet bölcs, de kérdés, illetékes-e mindig az ítélkezésre ? Európa mai története olyan bírálót kapott, aki megérti szenvedélyeinket és szenvedéseinket, de akitől a tér olyan távolsága választ el. mely megadja neki a történelmi bírálat illetékességét a történelem hideg tárgyilagossága nélkül. Smuts tábornok, a na<>'v délafrikai katona és államférfiú Európában járt és Londonból váló elutazása előtt nagy beszédet mondott a beteg Európáról és betegségének gyógymódjáról; „Az európai helyzet tekintetében — mondta a tábornok — mély benyomást tett rám az a tény, hogy az európai politikát ma két hatalmas rejtőzködő erőforrás táplálja : a félelem komplexum ; és az alantasság komplexuma. Mind a kettő veszedelmes komplexum, betegsé" és nem az egészséges fejlődés jele. Ha bölcs gyógyítás nélkül hagyjuk működni, mélyreható kö\etkezménye a közgondolkodásban és a világ sorsában nem lesz kikerülhető Talán lealázó vallomás, de ténynek látszik, hosrv a félelem az igazi hatóereje az európai politikának. Félelem, a legalacsonyabb a lelki motívumok között, a vezetője mindannyiunknak napjainkban. A világháború gvőztesei, távol attól, hogy biztosnak éreznék magukat győzelmük vára mögött, szinte neurotikus félelem megszállottjai. A lefvőzöttek pedig makacsul Visszautasítj'ák legyőzöttségük alantasságát és nem akarják elfogadni, ho<>\ másodrangú nemzetekként kezeltessen ek. A gvozők a legyőzőitektől va'ó félelmükben cselekednek. 1 p UORVIN | 1 w w | 1 ÁRUHOZ | 1 n mxk n m | 1 | BUDAPEST, VIII., BLflHfl LUJZAí TÉR 1 SZÁM \ a legyőzöttek pedig elhatározták, hogy visszanyerik a győzőkkel való egyenlőségüket. Az értelmi visszahatás teliál egészen fordítottja annak, ami várható volt a világháború eredményétől. Minden a fejetetején áll és minden lehetetlenség lehetőnek látszik, de ez a szellemi fejtetőre állítottság az. ami Európái a káosz utján előrehajszolja. Ebben a visszásságában az ész bénultan áll, a magasabb emberi ösztönök működése szünetel és jövő fejlődésünk nem biztat azzal, hogy jól rendezett világrész lesz az otthonunk. A törzultság e rendszerében minden sürgető kérdés megoldhatatlan. A lefegyverzés, míg minden józan érv szükséges volta mellet! szól, csaknem hajótörést szenvedett. A nemzetközi együttműkzdés veszélyeztetve van. mikor ezt minden európai érdek parancsolóan követeli. Ha Európa helyes útra akar térni, akkor a nemzeteknek — győzőknek és legyőzötteknek egyaránt — meg kell szabadulunk Freud-i gátlásaiktól, vissza kell nyerniük józan eszüket és ;1 dolgokat rendes, természetes viszonylatban kell láíniok. Nincs supcr-psychoanalitikus. aki elvégezhetné ezt a gyógvítást, de szükséges, hogy legalább megállapítsuk a betegségL't. elismerjük, hogy ez betegség és nem rendes, egészséges állapot. Ha egyszer az európaiak belát ják, hogy talán őrültek egy kicsit, a gyógyulás magától bekövetkezik. A humor, a jó humor, sajátmagunk kinevetése megteszi a többit. — Ismerd meg tenmagadat — tanácsoljuk Európának a gátlások és eltévelyedések e napjaiban. Kétségtelen, hogy a gonosz varázslat megtörik, de míg átka rajtunk van, mily sok rosszat tehet! Az államférfiak hadd legvenek beteg népeik orvosai s akkor a bajon nemsokára túlesünk. A félelmi komplexum egyik tünete és legnagyobb kártevője a háborús beszéd és különös, hogy épp a pacifisták a legbűnösebbek benne. A holnapi háborútól való rettegés egyszerű értelmetlenség. A viszonyok ma egészen mások, mint 1914-ben. Ma senki sem akar háborút. Minden államférfin tudja, hogy a háború saját és népe vesztét okozná s a háború egyszerűen belső forradalmat jelentene. Folyton azt beszélik, mi történik a Rajnán túl. titokban milyen fegyverkezés, készülődés, katonai kiképzés folyik. Ez mind igaz lehet s nagyrészt igaz is. de nem más, mint az alantassági komplexum egyik jele. Nem igazi militarizmus, hanem csak mímelése annak. Ezek a vad dolgok az elégtétel érzését adják azoknak, akik ala utasabbnak, vagy megalázottabbnak vélik magukat a Rajna túlsó oldalán lakó szomszédaiknál és szomszédaik révén. A valódi harcias szellem más természetű, de ez is Föléledhet, ha elég oktalanok leszünk s a dolgok folyását tovább hagyjuk menni az eddigi mederben. A félelem komplexumának gyógyszere az. hogy Freud-i módszerrel világosságra rántsuk rejteti mélységeiből. És pontosan ez a módszer a Népszövetség módszere. Meglehet, ez a Szövetség nem tökéletes kútfeje a biztonságnak, hiányozván belőle a szankciók, melyeket sokan olyan szükségesnek vélnek. De mindenesetre nyílt fóruma a nem zetek közti megbeszélésnek, az államférfiak kerekasztala, ahol föltárhatják és megvitathatják sérelmeiket és szempontjaikat. A ..nyilt diplomácia", melyért Wilson oly buzgón síkra szállt, az Egyezménybe van bekebelezve s ma megállapított és elfogadott módja a Népszövetség nemzetközi tárgyalásainak. A Népszövetség első és fő céljaként tűzetett ki, hogy a nemzetek kerekasztala legyen, amely asztalnál a titkos félelem komplexuma nyílt