Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 1. szám - Mussolini külpolitikája

MAGVAR KÜLPOLITIKA megbeszéléssé) kezelhető és végre valódi emberi és tudományos módszerrel gyógyítható legyen. Nem tudom elképzelni a Népszövetséget, mini fegyveres hatalmat. Nem teremtették és nem szán­ták annak és nincs felszerelve ilyen működésre. S ha valaha is fölhasználnák arra, hogy katonai gépezetté tegyék, olyan szervezetté, mel\ háborúi visélne azért, hogy megelőzze a háborút, azi hi­szem végzete ezzel megpecsételtetnék. Nem hiszem, például, hogy a dominiumok megmaradnának ilyen szövetségben és köteleznék magnkal árra, hogy megvívják az óvilág csatáit. És ha a domi­niumok elhagy ják a Népszövetséget, velük elhagyja Nagybritannia is. Nem tudok semmit, ami tovább és örökre távol tartaná az Egyesült Államokat, mint az. hogy a Népszövetség harcoló szervezetté alakuljon át. És jusson eszünkbe, hogv az Egyesült Államoknak még be kell lépnie a Népszövetségbe, hogy az végre az lehessen, aminek lennie kell. A nemzetek értekezletébe az Egyesült Államok be­léphet s valószínű, hogy be is fog lépni, de nem léphet be solia egy nemzetközi háborús hivatalba. A félelem é,s alantasság komplexuma szoros összefüggésben van egymássál: egyik növeli, táp­lálja a másikat, a kettő együtt erősíti a fegyverke­zési verseny politikáját. A félelem növekszik, mi­kor az alantassági komplexum izzóvá válik. Ha tehát nem gyógyítjuk együtt a kettőt, a gátlások és fegyverkezések folyton erősbödő gonosz köré­ben maradunk. Az alantasság érzésének kiölése .Németországból épp oly elengedhetetlen feltétele a békés jövőnek, mint a félelem kiölése Francia­országból. Hogyan pusztíthatjuk el az alantassági érzést, mely megszállja — s attól félek — gyökerében mérgezi meg Németország szellemét? Ennek egyet­len módja van: el kell ismerni Németország egyen­jogúságát éspedig őszintén, szabadon, fenntartás nélkül. Ez egyetlen orvossága betegségének. Csak igy távolithatjuk el a méreganyagot Európa szer­vezetéből. Amíg egyenjogúsága nem ismertetik el, a sérelem érzése megmarad minden káros és kó­ros következményeivel együtt. Ez teljesen emberi és érthető ós ezzel az emberi helyzettel nekünk bölcseséggel és bátorsággal kell szembenéznünk. Megértjük Franciaország félelmét, de megért­jük Németország megalázottságát, melyben tizen­hat évig élt a háború befejezése után. A versaillesi állapot fenntartása állandó sérelme az európai lelkiismeretnek és a jövendő békéjének legnagyobb és állandó veszedelme. A nemzetközi törvény nem ismerhet első és másodrangú nemzeteket és legke­vésbé Németország az, mely a háború után egy fél nemzedék idejéig ilyen állapotban tartható. „Fair play" és sportszerűség, — a magán- és nyilvános élet minden elve — ez állapot őszinte re­vízióját követeli. A hétköznapi okosság is ugyanezt parancsolja. Törjük meg a szorító béklyókat, szabadítsuk meg a megszállott lelket, hadd csele­kedhessék szabad, emberi módon. És akkor Euró­pa gazdag aratást nyerhet nyugalomban, bizton­ságban és a visszatérő jólétben. Sokan azt gondolják, hogy a nagylelkűségnek nincs helye a nemzetközi politikában. De én lát­tam saját hazámban, mint válnak győzők és le­győzöttek örök hűségű barátokká. Mert mi embe­rek igy vagyunk alkotva. S ha nincs hely Euró­pában nagylelkűség és nagyvonalúság számára, ez az az eset, mikor szükség és okosság ugyanazt pa­rancsolja. Induljunk el ezen az uton, mikor még nem késő. ( sak ígv gyógyíthatjuk meg Európa beteg lelkét s irthatjuk ki az alantasság érzését, mef) gyorsan válhatik egész Európa szervezeté­nek pusztitó mérgévé. Az idő arra int, hogy állít­suk meg a romboló szenvedélyeket és békét teremt­sünk. [4! | Nemcsak én, mások is érzik, hogy a világ sor­sa a jövőben nem az Atlanti Óceán mellékén, hu nem a ( sendes-tenger partján és országaiban fog eldőlni. Az üst még forr egy-két nemzedéken át Európában, de aztán elcsendesedik. Európa a ma­ga — alapjában véve családi vitáit elintézi és többé-kevésbé nyugalmi állapotba kerül. A vihar­mag eltávolodik a kereszténység államaitól és a távol kelet felé vonul. A távolkeleten a végzet kezé­ben ismeretlen írás van, mely több veszedelmei rejt, mint Európa mostani muló, ideiglenes válsá­gai. A legnagyobb próbatétellel állunk szemben, mely valaha a nyugati civilizáció alapjait megn megtette. Ez a civilizáció megbukhat vagy győze­delmeskedhet a sárga faj tömegei felett. Most kell megvetni lábunkat ós meg kell mutatnunk, hogy a nyugati civilizáció a legszélesebb alapú és a leg­magasabb elvek egyetemes rendszere és nem csu­pán az európai félsziget számára készült helyi al­kotás." Smuts tábornok nem Franciaország, nem Né­metország, nem is Nagybritannia gyermeke. Szű­kebb hazája, mely oly drága mindenki előtt, Dél­atrikában van. Azért élt, harcolt, azt tette naggyá. Mi néki Európa!1 Ez a nagy szellem, akinek látó­határát nem hazája földje szegi be, érzi, hogy vau egy másik hazája. Szellemi hazája: Európa. Nem a vonagló, önmagát marcangoló, hanem a nyugati civilizáció büszke épiüetét emelő Európa. Ezt az Európát szereti, ezt akarja, mint egykor szűkebb hazáját, a jövőnek és a jövőért megmenteni, a vi­lág jövendő vérkeringésébe beiktatni, örökéletüvé tenni. Marius Német-francia közeledés A legújabb események, amelyek szemünk előtt lejátszódnak, világosan mutatják, hogy- a történe­lem örök erői egyre láthatóbban működnek. A zűr­zavarral, a lelkek állandó nyugtalanságával szem­ben érvényre akarják juttatni a rendet és a meg­nyugvást, ami nélkül a béke felépítését megva­lósítani nem lehet. Az események a fejlődés irányában haladnak s a népek közvéleménye egyre jobban sürgeti a bé­ke alapjának lerakását és annak a szellemnek meg­változását, amely romlásba döntötte Európát. A saar-vidéki népszavazás eredménye, amely tizenöt esztendő után visszacsatolja hazájához az elszakított német földet, egyik olyan történelmi ese­mény, amely nemcsak az igazság és a nemzeti ösz­szetartozás felsőbbrendű parancsának tesz eleget, hanem lehetővé teszi a béke megteremtését is a két ország között, amelyet százados ellenségeskedés vá­lasztott el egymástól. Németország már a locarnoi szerződésben lemondott Elszász - Lotharingiáról. Most ismételten kijelentette, hogy Franciaország­gal szemben semmiféle területi követelése nincs többé. A németeknek Lengyelországgal való meg­egyezése után, amely a Németország és Lengyelor­szág között fennállott ellentéteket is hosszú időre kikapcsolta, most már nincs sem Nyugaton sem

Next

/
Thumbnails
Contents