Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 1. szám - A Népszövetség és a külpolitikai helyzet. Befejező közlemény

1935 MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 3. ) Rendeztessék a Duna-völgye és a Balkán-államok helyzete. 70 millió ember jobb sorsáról van itt szó. akik most Ausztriában, ( sonka-Magyarországon, Csehszlovákiában, Jugoszláviában, Romániában, Bulgáriában és Görögországban élnek. 4. ) A Nemzetek Szövetségén belül a békeszerződéseknek batározmányai, melyek a népek közötti elégedetlenség okai és egy uj háború csiráit hordják magukba, vétessenek revízió alá. 5. ) Ezentúl az igen gyakori konferenciázások, amelyek a népekben csak új remónvekei támasztanak, utána pedig súlyos csalódásokai és mindig újabb súrlódási felületeket hoznak létre, szűnjenek meg. Az európai eseményekre rendkívül nagy hatással volt a német-egység kialakúlásö Hitler fellépése után. Ez a franciákban egyszerre olyan magatartást váltott ki. amely után a nemzetek szövetsége sikeres munkájában veteti hit véglegesen megdőlt, és a leszerelési konferencia is végeredményben kudarccal végződött. Ekkor jött Mussolini a négyhatalmi blokk tervénél, hogy legalább ezen a módon igyekezzék Európát a végpusztulástól megmenteni. Mussolini terve különösen ez irányban talált megértésre. Ebben az időben volt alkalmam beszélgetni Llovd George-val. aki megállapítja, hogy a nemzetek szövetsége hegemóniája eddig francia hegemónia volt. ez azonban a múlté már. Franciaországról nehezen képzelhető el. hogy eddigi döntő szerepét feladja. A négyhatalmi tervezetnek megvalósulása a gyakorlatban Németországnak a Népszövetségből való kiválása által, valamint az osztrák események következtében adódott helyzet következtében zátonyra jutott. A most folyó diplomáciai tárgyalások azonban kétségtelenül a négyhatalmi tervezetben foglalt alapelvek szerinti egvüttműködést készítik elő, Anglia, Franciaország. Olaszország és Németország között. A négy nagyhatalom mellé ötödiknek a kisantant név alatt ismert politikai közösség (pseudo-nagyhatalom) szeretné magát feltolni, ami nézetem szerint ezen közösség egyes rtagait egymástól elválasztó külpolitikai és gazdasági problémák következtében megindnlt bomlási folyamat miatt nem fog sikerülni. Mussolininak két évvel ezelőtt a MorningPostban megjelent híres cikke a trianoni békeszerző# Sc&moll pasta Sc&moll és Kallós BUDAPEST, V., Vésö'Uica 7. szám désről ebben a kérdésben határozott állásfoglalást mutat. A kisantant diplomatái is minden igyekezetükkel a négyhatalmi tervezet elgáncsolásán fondorlatoskodtak. mert úgy érezték, hogy — ötödik nagyhatalomként való elismerésük meghiúsulván ha Európa egyik legfontosabb problémájában a trianoni békeszerződés revíziójában a négyhatalmi blokk döntésére kerül a sor. ügyük elveszett, mert legfeljebb csak hű szövetségesük, Franciaország támogatására számíthatnak. Franciaország pedig egyedül fog állani Anglia, Olaszország és Németországnak a békét mindenáron óhajtó akaratával szemben. Minden reményünk, hogy Mussolini ilyenirányú külpolitiká ja teljes sikerrel jár. A magyar külpolitika már alaptermészeténél lógva igen nagy támasza az olasz külpolitikának. Nekünk a trianoni helyzet megváltoztatása nem presztizs-kérdés, hanem életet vagy halált jelent. Ugyanakkor Európának pedig nyugodt további fejlődést, vagy pusztulást. Hálával gondolunk a Gond viselésre, hogy ilyen nagy embert adott Európának, aki elsőnek ismerte fel ezt a hatalmas veszedelmet és elsőnek tett komoly lépéseket annak elhárítására. Nekünk saját érdekünkben csak egy leiadatunk lehet, hogy őt erre munkára sarkaljuk és abban teljes erőnkkel támogassuk. Nemcsak magunknak, de az egész nyugati civilizációnak tartozunk azzal, hogy ezt a hatalmas külpolitikai problémái minél kisebb veszteséggel és áldozattal oldjuk meg. Európa — madártávlatból Európa problémái megtévesztőén nagyok és megtévesztőén bonyolódottak számunkra, akik időben és térben e problémák tüskéi, akadályai, hurokjai és izgalmai között éljük életünket. De nagyok és bonyolódottak-e ezek a problémák a tér és idő távlatában is ? A jelen éppen olyan nagy bűvész, mint a mult. A történelem kiszívja az eseményekből az élő nedvet, megállítja forró száguldását. Meg tudjuk-e érteni áz indulatot, mely a mult nagy hőseit és nagy tömegeit fűtötte? Az emberiség nagy vállalkozásai, legnagyobb erőfeszítései nevekké, évszámokká, legtöbb esetben regékké, legendákká halványodtak. Tudományuk, mely mögött az emberi elme isteni nyújtózkodása, fölfelé törekvése érzik, megmosolyogni való gyermekségnek látszik. Isteneik, akik egykor leikükön uralkodtak, ma sápadt példázatok, érthetetlen bábok. A xerxesi hadjárat, Kelet nagy próbálkozása Nyugat ellen, korunk végzetének párhuzama, csak alkalom történeti adomák elbeszélésére. Világhóditó vállalkozások olybá tűnnek fel. mint az ólomkatonák tipegése. Hajdan indulatok rázkódása, ma fölösleges kedvetlenségnek látszik. Nem értjük a multat, de nagyos is készek vagyunk, hogy szörnyűködjünk és ítélkezzünk felette. Mily bölcsek vagyunk, mily higgadtak, mil\ fölényesek, ha a múltról van szó. Mily dőreségnek látszik minden, ami régen történt. Mennyi hasztalanul, értelmetlenül kiontott vér! Mennyi elpazarolt erőlködés! Mennyi fölösleges kegyetlenség! Mennyi üldözés ! Mennyi népirtás! Pedig, ha mi is ott és akkor éltünk volna, mi is éreztük volna ugyanazon indulat, vérhullás, üldözés, népirtás kegyetlen szükségességét. Talán mi is megkorbá-