Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 3-4. szám - Közös magyar-lengyel határ gondolata

1935 MAGYAR KÜLPOLITIKA 13 Öt világrész magyarsága vitéz Dr. NAGY IVÁN tanulmánya ' fa a magyarság- öt világrészben és államok között való elosztottságát vizsgáljuk, első gondolatunk, bog) nincs d magyaron kivül sziláid történelmi tnultú és szigorú állami konstrukciójú nemzet, melynek annyi gyermeke éltie idegen inalom alatt. A magyarság jelen állapotában — szétszóródott nemzet. Káprázat volna azt hinnünk, lmg> vannak örökre lecövekelt, mozdulatlan nemzetek. ( sak a halott nemzetek nuiiadnak örökké egy helyben, ctak a múmiák, de még ezek is elvándorolnak holtukban a múzeumokba. A görög bölcs mondása szerint, minden mozog. Minden élő nemzetben kétféle akarat el: megállani egy helyben és — továbbmenni. Ehhez is, ahhoz is a teljes élet szeretete és bátorsága kell. Egy helyben maradni, vagy vándorolni: egyformán nehéz. Az emberben valami mély ösztön él, mely azt mondja, hogy ez az egész Földcsillag a hazánk és egy ugyanilyen mély ösztön arra készteti, hogy maradjon azon a földön, melyre nemzete rányomta bélyegét, melyen lelkének, múltjának, akaratának, sorsának alkotásai állanak. A nemzet - ez meg vándorlásában is megmutatkozik — együtt akar maradni, épp ezért, ha vándorol, rendszerint tömegcsen és egy irányban vándorol és telepszik le, mint azt éppen véreink amerikai kivándorlásánál láttuk. Az összetartozás ösztöne él ebben: mejiink el, de maradjunk együtt. Vándorlás, telepedés. visszavándorlás : minden nemzet élettani törvénye, tehát természetes mozzanata. A nemzeti • élet ellen való súlyos bűntény azonban a nemzet testének erőszakos feldarabolása, ami u magyarság állami eloszlását a jelenben olyan sajátságossá és természetellenessé teszi. Vitéz Nagy Iván: ..üt világrész magyarsága" című nagyértékű tanulmányában statisztikai képét adja a világon élő tizenkét milliónyi magyarság eloszlásának. A népi és állami megoszlás ily különös és disszonáns esetére még Lengyelország erőszakos felosztása után sem volt példa. Magyarországot a békeszerződés nem három, hanem hét részre szakította, három és félmilliónyi magyart dobva idegen uralom alá. Ezeknek a magyaroknak sorsát nem a nemzet élettani törvényei szabályozzák, ezek nem egyenrangú és végzetű állampolgárai a rajtuk országié államnak, ezek, mondjuk meg nyíltan és őszintén: az európai kontinens fehér négerei, jogaik csak papiroson vannak, lelki béklyókban élnek. Az utódállamok három és fél millióin i magyarja a nemzetiségek szei int u jjáiendczell Európa pokoli gúnyképe. \ magyar államot hét részre szakították s a föld minden Zugában élnek magyarok. De, vájjon, hét részre szakitották-e a nemzetet is ? Nem. A nemzet mozgásában, elterjedésében, állami feldaraboltságában is: egy. Sorsunk, végzetünk, lelkünk egy. Van-e kötelességünk a ..távollevőkkel" szemben;' Igen. Az. aki itthon maradt, aki a régi haza földjén teljes nemzeti életet élhet, súlyos kötelességekkel tartozik az eltávozottakkal és elszakítottakkal szemben. A teljes nemzeti élei lelki kenyeréből kell adnia azoknak, akiknek ez a lelki ken ver elérhetetlen álom. vagy tiltott malaszt. Jelt kell adnia a messzeségben, vagy az idegen állam elérhetetlen közelségében élő testvérnek, a nemzeti közösség áldott, meg nem szűnő jelét. Vitéz Nagy Iván, aki egvik korábbi művében már feldolgozta a világ magyarjainak statisztikáját, most megjelent munkájában ezeknek a kötelességeknek teljesítését és mikéntjét hangsúlyozza. Foglalkozik a kivándorolt magvarok gondozásával, a külföldi magyarság első öntudatos és még nagy fejlődésre képes megnyilvánulásával: a Magvarok Világkongresszusának szervezetével. Követeli, hogy a kint született fiatal nemzedéknek az óhazával való kapcsolatát fejlesszük. Kívánja a Kisebbségi Intézet felállítását, mely a magyar kisebbség jogainak fejlesztését és védelmét szorgalmazná. Kívánja, hogy lássuk el a külföldi magyar szervezeteket könyvekkel, folyóiratokkal, újságokkal. (A Magyar Külpolitika rendszeresen küldi lapját, ingyen,minden külföldi magyar egyesületnek!) Meg kellene — mondja — írni azt a könyvet, mely a magyar alkotó széliéin ezeréves munkáját ismertetné. Ajánlja u külföldi magyar segélyegyletek központi alapból való egységes támogatását, a konzuli szolgálat és védelem erősbbítését; a határokon túl való magyar irodalmi és művészeti mozgalmak pártolását, külföldi magyar gyermekek itthoni nyaraltatását, a főiskolai ifjúságnak nyári egyetemeken való oktatását. A kapcsolatnak. — írja — mely köztünk és köztük fennáll, megszakíthatatlannak kell lennie. A nemzet újjászületéséért teljes erővel megvívandó küzdelmünkben minden nemzettag erejére, hűségére és munkájára számítanunk kell. Ezért kell a külföldi magyaroknak állandóan óre/niök, hogy nem feledtük el, nem hagytuk el őket, törődünk v elilk. nagy értéknek tartjuk őket tömegükben és egyes egyéneikben egyaránt. Számítunk rájuk, de ők is számíthatnak ránk ! „GAAIA,, ÍRÓGÉPSZALAG kiváló minőségű gyártmány BI/P^PEST, IX. ANGYAC-U. íe cxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx?oocxxxxxxxxxx Budapesti | Nemzzetkcfczi Vásár 1935. május 3^13. lOOOOOOOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJOOOOOOOOOOOOO