Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 3-4. szám - A német világpolitika alapja

MAGYAR KÜLPOLITIKA 1935 n német világpolitika alapja Irta: HORVÁTH JENŐ egyetemi tanár Sajátságosan érdekes tünet az, hogy a bábo rúkban vesztes nemzetek az. ő hátrányukra előállott politikai rendszerek beható tanulmányozásával igyekeznek isméi visszanyerni azi az erőt, amit clveszítetiek. A Franciák 187J után a Földrajz és történelem Foko/dfi ismeretét keresték és Főiskolát alapítottak, amely inindenkil szívesen látott abban a munkában, hogy a vonatkozó ismeretek megszerzésével leküzdhessék azokat az akadályokat, melyek a szabad Fejlődés útjában állottak. Nálunk Apnonvi Albert gróF is helyes érzékkel ismerte Fel a trianoni békeszerződés megkötése után mutatkozó szükségletet, melyről a közelmúltban Teleki Pál gróf sajnálattal állapította meg, hogy ezen a téren számbavehető eredményi nem tudtunk Felmutatni. Amely megállapításban szomorúan ke\és volt a meglepő, mert a vonatkozó szükségletek kielégítéséről másfél évtized alatt senki sem gondoskodói!. A háborúban vesztes németek viszont az egész vonalon előretörtek. Ha valaki megnézi a német egyetemek tanterveit, akkor láthatja, milyen sok és mennyire érvényesül azokban a korszerű ismeretanyag megszerzésére vonatkozó tudományszak. Ha valaki megnézi a német disszertációk ezreit, akkor meglepi az. hogy a németek mennyire keresik a mai világ struktúrájának megismerését és mint igyekeznek a német nemzet kö zelmultjából annak közeljövőjét Felépíteni. A legnagyobb fontosságot ezen a téren annak a tudományszaknak kell tulajdonítanunk, amelyet geopolitikának hívnak. Aki ennek a szürke nevű tudományszaknak szárnybontását és magasan ívelését megfigyelte, az könnyen rájön arra. hoffv a német külpolitika vezetőit ez a tudományszak látja el azokkal az értékes mappákkal és megfigyelésekkel, amelvek állandóan ott fekszenek a nagypolitika óecánján járó hajó kormánvosa előtt, hogy azok alapján keresse a biztosabb jövő kikötője Felé vezető utat. Ennek a tudományszaknak a megfigyeléseit gyűjtötte össze HaushoFer Károly 19^4 Folyamán, amikor a nemzeti szocializmus diadalra kerül' Feltehetőleg azzal a célzattal, hogy a német köz vélemény előtt Feltárni töreked jék a világot mozgató dinamikus erőket és vezérFonalat állítson egybe részére a másFél évtizedes kutatás eredményeiből. Nem lesz érdektelen e kissé nehezen olvasható és csak kellő elmélyedés melleit élvezhető munka kat (Weltpolitik von heute. Berlin 19^4) eredményeit a magyar közvélemény tájékoztatása végett e helyen összeFoglalnunk. HaushoFer a németség világhelyzetéből indul ki, amelyben ma minden harmadik német idegen uralom alatt él. Szinte természetes következménve volt ennek az adottságnak az. hogy amíg a Nemzetek Szövetsége a kisebbségek védelme körül meddő harcot vívott, mert lépten-nyomon a békeszerződés más ítermészetű rendelkezéseibe ütközött, a kisebbségek elsorvasztását csak új politikai gondolat erejével lehetett megakadályozni. Ez a gondolat — a népi politika gondolata — már évek óta hamu alatti parázs volt. amelvnek szikrája voltaképen Versaillesből pattant ki. Ahonnan a Franciák akarata ellenére több ilyen gondolat indult el. nem utolsónak az általános felfegyverkezés gondolata. Nagyon érdekes a szerzőnek az a megfigyelése, hogy a párisi békeszerződések megalkotói azon a területen, amelyen a határokat megvonták és e határok védelmére a Nemzetek Szövetségéi megalkották, voltaképen azokkal a néperőkkel ke rültek szembe, amelyre a népek valódi szövetségét kellelt volna Felépíteniük. Genf „az örök tegnapra" támaszkodva hamis képét nyújtja csak a világnak és a világpolitika Fejleményeinek, amelyeket egv adott ponton — a békeszerződések érdekében elmerevíteni törekszik. Már pedig szerző meggyőződése szerint az a börekvés, hogy egy hamis, egyszeri és pillanatnyi erőviszonylat megkövesítését a világpolitika tengelyévé tegye - a Francia politikának nem Fog sikerülni. Nem pedig azért, mert a mai világ felépítése annyira bonyolult és a mai politikai Fejlődés annyira sokoldalú, hogy elhibázott dolgok erőszakos rögzítése a rápazarolt erő Forrásait emészti meg. Fejtegetése valóban gondolkodóba ejti az olvasói, mert ez a megállapítás egyben zsinórmértékéül is mutatkozik annak a politikának, amely a jövőben hasonló meddőséget kivan majd elkerülni. HaushoFer a nvugati gyarmatbirodalmakban Indiában, Hollandiában. Belgiumban. Franciaországban. Spanyolországban és Portugáliában egy sülyedő és az ő véleménye szerint Fel nem tartóztatható világ védelmezőit látja: keleten Ázsia Felé Fordul el az Orosz Birodalom. A közbenső területen Olaszország — egy jelentékenyen febza poródott nép szükségleteivel és majdnem leküzdhetetlen anyagi nehézségeivel küzködve — az általa tönkretett monarchia cserepeinek összeragaszlásáv-d bíbelődik és ebben a munkájában nem egv szer halad a beretva élén. amely az európai béke torkát elmetszette; ugyanakkor a térben még jobban összeszorított német nemzet (Volk ohne Raum) nyugodtan várakozik. Mert a németség a háborútól és a párisi békeszerződésektől tönkretett Középeurópában csak romhalmazt lát, amelyen az, olasz és egyéb kísérletezések nem a jövő előfutárai, hanem a muli utórezgései. Szerző szerint a német és olasz, népek össze szorítása előbb-utóbb kirobbanáshoz fog vezetni. Amely kirobbanás Németország és Olaszország szomszédaira erős hatást Fog gyakorolni, mert a dinamikus sorsközösség úrrá Fog lenni a statikus aránytalanságok fölött. Már a Fordulat jeleit is látni véli a német-lengyel megegyezésben és Prágának Olaszország Felé való Fordulásában, bár ez utóbbi nem könnyű megállapítani, hacsak nem kölcsönös közeledésről van szó. .."Különösen magas a Feszültség Magyarországon, ahol a magyar állam (Magyarenstaat) megélhetési Feltételeitől (Randlebensbedingungen) tűrhetetlen módon elvágatott és ahol mindezekhez hozzájárul még egy nyugati elszigeteltségében magára maradt ázsiai népFainak (Wanderrassenstamm) túlérzékeny lelki hangulata és Szent István koronájának különleges történelmi dicső szerepe." A Fenti megállapítás azt a benyomást kelti bennünk, hogy egyrészt HaushoFer a magvar nemzet alatt pusztán az Ázsiából bevándorolt és ázsiai jellegéi megtartó nomád magyarságot érti: másrészt pedig, hogv ennek az ázsiai magyarságnak a művelt nyugattól való elszakításában Magyarország katasztrófáját véli felismerni.