Magyar külpolitika, 1935 (16. évfolyam, 1-12. szám)

1935 / 1. szám - A római egyezmények és a revizió

1935 MAGYAR KÜLPOLITIKA 5 Mert mi történt itt tulajdonképen. Mi a horvát néppel 800 éven keresztül éltünk együtt és ha voltak is közöttünk nézeteltérések 800 év alatt, soha terrorcselekmény sem horvát, sem magyar részről nem fordult elő. Ellenben a viszony a horvát és szerb nép között már az SHS. állam megalakulásának első pillanatától kezdve igen rossz volt. A magas kultúrájú, gazdaságilag fejlett. egy civilizált állani atmoszféráját megszokott, katolikus horvát nép elejétől kezdve nem tudta elviselni a szerbek centripetális hatalmi örjöngését. 1928. június 20-án Radics Istvánt, a horvát parasztpárt rendkivül népszerű vezérét és kél társát agyonlőtték. Maga a gyilkosság óriási elkeseredéshez veze tett Horvátországban, amelyet igen nagy mértékben fokozott az a teljesen enyhe és a kormány rés/érői majdnem kedvezés számba menő bánásmód, amelyet a gyilkosokkal szemben alkalmaztak. Bekövetkezett a szerb diktatúra, a oarlamcntárizmus megszüntetésével, a maga páratlan szigorával és a közvélemény minden megnyilatkozásának teljes elnyomásával. Akkor alakult ki két horvát szervezet. Egy békés irányzatú, amelynek egyik vezetője. Macsek ma is börtönben sínylődik és amelynek többi vezetője, Kossutic Krnjevic és Radks fia. A másik organizáció egy terrorista szervezet, amelv dr. Pavelic és dr. Prcec vezetése alatt áll. Mikor 1929. március 29-én bekövetkezett a szerbpárti Novosty szerkesztőjének, Toni Schiebellnek Zágrábban nappal, nyílt ncea során horvátok által történt lelövése, válaszul a Radicsgvilkos«ágra, mindkét oldalról a legteljesebb mértékben megindult a terror. Prcec és Pavelic a kii 1 löldön folytatták az összeesküvés munkáját. Több a szerbek által ellenük intézett gyilkossági merényletből sikerült megmenekiilniök. Prcec ma P ranciaországban letartóztatásban van a marseillei gyilkossággal kapcsolatban. Pavelic Olaszországban van. ahonnan Belgrád kiadatását kéri. 1911-ben alakult meg Lykában Lyka Krbava vármegye területén, Usztasa név alatt egy újabb hatalmas terrorista szövetség, mely elsősorban horvát parasztokra támaszkodik. Ennek a szervezetnek működése rengeteg terrorcselekményhez és véres harcokhoz vezetett. Ezzel a terrorista szervezettel szoros kapcsolatot tartott fenn a hatalmas macedóniai terrorista szervezet Imro név alatt. Ez az az Tmro. amelvnek neve a marseillei gyilkos karjára volt tetoválva. Ez a Saloniki. Cavalla, Skopljere és még tovább északra kiterjedő szerve/ét. amelynek vezetője és korlátlan ura Michailov volt. rendelkezett az ú. n. komitácsi bandák felett. A szervezet a szerbek által folytatott brutális elnyomás következménye, felelet a bolgár iskolák beszüntetésére, bolgár papok és tanítók elkergetésére és a macedón nemzeti élet minden megnyilatkozásának elfojtására. Az egész helyzetre nézve jellemző Michailovnak az a nyilatkozata, amelyet egészen röviddel a gyilkos-áü elkövetése előtt az egyik legelőkelőbb angol folyóiratban, a Eortnightly Bevueben közzététetett. Ez a nyilatkozat így szól : .,Az első perctől kczd\c. mióta a szerbek, horvátok és szlovénok királvsága megalakíttatott, a/ IMRO vezetői meg voltak győződve arról, hogv a horvátok és a szerbek közötti \is/on\ állandóan rosszabbodni fog. Ez most teljes mértékben be is következett. Radics István megcrvilkolása és a szerbeknek az az el Tiem titkolt célja, hogy megsemmisítsék a horvátokat, egész Horvátországot egyesítette a létért való küzdelem ben. Egész Horvátország egyesül Belgrád zsarnoki kihívásával szemben. Jugoszlávia összes rabszolgaságba hajtott népei örömmel üdvözlik ezt, különösen a macedónok. Minden új szövetségessel egy új lépéssel jutunk toVább a szabadság útján. Mi macedónok égés/ rendkívüli barátsággal viseltetünk a horvátok iránt, amel} most erősebb, mint valaha, minthogy ők a mi természetes szövetségeseink, a Belgrád ellen folytatott küzdelemben. A szabadságunkért folytatott harcban minden horvát siker a mi siketünk és vice versa. így a horvátok és macedónok vállvetve harcolnak Belgrád ellen." Kérdeni ezekután, nem a legelszigeteltebb belső ügye-e Jugoszláviának az egész terror és ellet)lerror ? Minden diktatúra megtermi, sőt kitenyészti a maga ellenhatását. Azokkal a horvátokkal szemben, akik menedékjogot kerestek idegen államokban, minden ország egyformán megnyitotta kapuit. A menedékjog évszázados intézmény. És éppen Franciaország volt az. amely ezt a jogot a legmesszebbmenő liberalizmussal gvakorolta. Maurois a Figaro egyik legutóbbi számában elég tárgyilagosan ír arról, hogy Franciaország nem is mindig önzetlenül gyakorolta a menedékjogot. Igen gyakran egyenesen szomszéd államok nvugtalanítását és sakkbantartását célozta a menedékjog nyújtásával. Hogy Franciaországban voltak terrorista horvátok, azt bizonvítja a gyilkosság Marseilleben való elkövetése és bizonyítja Prcec letartóztatása a gyilkosság után. Hogy Olaszországban menedékjogot élveztek, azt bizonvítja, hogy Pavelic kiadását Olaszország megtagadta. Belgiumban a saraingi táborban rengeteg horvát menekült tartózkodott. Belgiumban mondták ki ezek a horvátok Sándor király halálos ítéletét, amely egy Belgiumban megjelenő horvát lapban és egy Bulgáriában megjelenő másik lapban közzé is tétetett. Az hlgvesült Államokból HO.000 horvát aláírásával érkezett a népszövetséghez az a beadvány, amelv a horvát nemzet megmentését követeli a szerb terrorral szemben. Még egy s/ót arról a vonatkozásról, amelyben a magyar nemzet a terrorcselekményekkel szemben áll. Az egész magyar történelemben egyetlenegy magyár által elkövetett olyan terrorcselekmény nem szerepel, amely a merénylet fogalma alá vonható, olyan terrorcselekmény fogalma alá. amelv viszont a szerb történelemben évtizedeken keresztül követi egymást. Nem/elünk rendkivül sokat szenvedett. De a maga szabadságharcát nyílt és becsületes küzdelemben vívta meg, amelyet egyetlenegy merénylet sem szennyez be. A tizenhárom aradi vértanú kivégzését. Haynaunak vadállati működését Magyarországon semmiféle merénylet nem követte. Ezzel szemben az Obrenovios és Karagyorgyevics uralkodóházak Fejedelmei közül, ha iól emlékszem, csak kettő halt meg természetes halállal, a lemondott Milán és a lemondott Petar. Viszont a most meggyilkolt Sándor király nagyapjának, akit Szerbia ki akart végeztetni, halálra keresett és akinek kiadását kérte, dacára annak, hogy ellenségünk volt, megadtuk a menedékjogát. Élet" végéig TemesvároH élt. a Karagyorgyevics házban. Az eljárás ellene lefolytattatott. A Kúria királvgyilkosságban való bűnrészesség vádra alól felmentette és talán ez az egv pont az. ahol megkonstruálható ellenünk a Sándor király meggyilkolásában való bűnrészesség. Mert. ha ezt a menedékjo-